HTML

Kérj tanácsot

Barátnők vagyunk. Zsófi és Nóra. 25 éve beszélgetünk. Egymással és rengeteg más barátunkkal is. Együtt és külön-külön. Ha kérdeznek, elmondjuk a véleményünket. Aki segítségre szorul, annak segítünk. Ha tanácsra van szükséged, neked is adunk. Hogy miről kérdezhetsz? BÁRMIRŐL. Beszélgessünk.

Friss topikok

Címkék

1848 as forradalom (1) 1956 (1) 1 1 5 éves a miskolci villamos (1) 2001 űrodüsszeia (1) 2011 (2) 2012 a sárkány éve (1) 2012 világvége (1) 2013 a kígyó éve (1) 20 gyerekes milliárdos (1) 50 éves James Bond (1) a. l. webber macskák (1) abaúj (2) activia vip program (1) adakozás (1) Adriano Celentano (1) advent (4) adventi ételek (2) afrika múzeum (1) agresszió (4) alain delon (1) alain ducasse (1) alcsúti arborétum (3) alibigyár (1) állattartás (2) almás kukoricasaláta (1) almás receptek (1) almás joghurtos édesség (1) álomépítők (1) amazonas (3) amerikai graffiti (1) andamán szigetek (1) angolkert (1) angol trónörökös (1) angyal (1) anna gavalda (2) anna örök (2) antonioni (1) anyák napja (3) anya lánya viszony (1) apa nélkül (1) április elseje (1) arlon (1) arnold schwarzenegger (1) arriba kakaó (2) árvíz (2) assam (1) átpozícionálás (1) audrey tautou (1) avasi fröccs (1) az unicum története (1) a nap éve (1) a nő (1) a nyúl éve (1) a pockok szerelmi élete (1) a sors iróniája (1) A szerelem hullámhosszán (1) a tigris éve (1) babona (3) babwestern (1) Bagdy Emőke (1) bagdy emőke (1) balaton (2) Balázs Fecó (1) Bálint - napi ajándékok (1) bálint nap (2) banánkenyér (1) banki jogtanácsos esete rudolf péterrel (1) bántalmazás (1) barabási albert lászló (1) barátok közt (1) barátság (6) barbara delinsky (1) barcelona (2) baricco (1) Bartos Erika (1) bastogne (1) Beata Bishop (1) befőzés (1) beiskolázás (1) bereményi géza (2) besenyő pista bácsi (1) beszélgetés (13) Bíborszél együttes (1) bikafuttatás (1) bikaviadal (2) bikicsunáj (1) biománia (1) blogunk második születésnapja (1) blue curacao likőr (1) blue monday (1) blue valentine (1) bocsánat (1) bodza (1) Bogányi Gergely (1) Bogyó és Babóca (1) böjt (3) böjte csaba (3) böjti ételek (1) böjti receptek (1) bókay jános író (1) boldogkőváralja (1) boldogság (1) bolida (1) bolognai egyetem (1) borsalino (1) bors máté (1) börtönbe zárt kamaszlányok (1) braindogs (1) bratyizás (1) brazília (2) brüsszel (1) Bubik István (1) budapest bár (2) bud spencer (2) buga doktor (1) bulgur (1) buli (1) busójárás (1) búza töret (1) café á la parisienne (1) café á la russe (1) cameron diaz (1) cappuccino (2) carlos ruiz zafón (1) carlo pedersoli (1) carpe diem (1) carrie fischer (1) casanova (1) catherine tate (1) che guevara (1) chris rea (1) Címkék (2) cinege (1) colin farrell (1) colin firth (1) columbia (1) corrida (1) criollo kakaó (2) család (26) Csányi Sándor (1) csányi sándor (1) cseh tamás (3) cseresznye (1) cseresznyevirágzás (1) cserhalmi (1) Cserháti Zsuzsa (1) csernus doki (3) csíkszentmihályi mihály (1) csík zenekar (1) csodálatos júlia (1) csokoládé (5) csokoládés mézeskalács (1) curacao kávé (1) curie (1) darjeeling (1) demis roussos (1) depresszió (4) Desperadó (1) dickens (1) diótörő (1) diploma előtt (1) divat (1) donizetti (1) downton abbey (1) dugovics titusz (1) dunakömlőd (1) dunszt (1) dustin hoffmann (1) echternacht (1) Edda (1) egészség (5) egészséges alvásmennyiség (1) egészséges desszertek (1) egészséges ételek (1) egészséges nassolnivalók (1) egészséges táplálkozás (5) égig érő fű (1) egyedül maradni gyerekekkel kommentben (1) egyedül maradni gyerekkel (1) egypercesek (2) egy óra múlva itt vagyok (1) eldorádó (1) életmód (1) élet értékei (1) eljegyzés (1) elkezdődött a Sárkány éve (1) elliot aronson (1) első magyar szakácskönyv (1) el nino jelenség (1) emésztési leukocitózis (1) énképzavar (1) Én a séf (1) eőry kató és ruttkai éva (1) Eötvös Gábor (1) eredet (1) erősítés (1) esélyegyenlőség (1) eskővők ideje (1) esküvő (1) ételfesték (1) eyjafjallajökull vulkán (2) fagylalt (2) falusi élet (1) fapados repülés (1) farsang (1) farsang farka (1) februári versek (1) feldmár andrás (1) Feleség kerestetik (1) felnőtté válás (4) félrelépés (3) fémhab (1) fenegyerek véleménye (1) Fenyő Miklós (1) férfiak (7) férfiak típusai (2) férfismink (1) férfi agy és női agy (2) férfi nő téma (1) feri atya (1) ferran adria (1) fesztiválok (2) fiatalok részegsége (1) filmek (18) filmes frizurák (1) filmzenék (1) film színház muzsika (1) fishing on orfű (1) foci (3) fogyasztói társadalom (3) fogyókúra (2) földes (2) földrengés (1) föld napja április 22 (1) forastero kakaó (1) forgács józsef (1) fortepan fotógyűjtemény (1) fotózás (4) főzőiskola (1) főzős műsorok (2) főzzünk (19) francia hallé (1) francia kávé (1) francia konyha (2) Frank Sinatra (1) frédi és béni (1) fröccs (1) fűszeres csokoládé (1) Gabriel García Márquez (1) gagarin (1) galette des rois a királyok lepénye (1) garcía márquez (3) gárdonyi géza (1) gárdos péter (1) garfield (1) gasztronómia (43) gazdagság (3) genetika (1) génmódosítás (1) Gianni Morandi (1) gibb fivérek (1) gluténmentes liszt (1) gluténmentes sütemény (1) godard (2) goldberger frederika (1) gömbakvárium (1) gönc (1) gondolkodó víz (1) gordon ramsey (1) grammy díj (1) gróf somssich pongrác (1) gundel palacsinta (1) gyász (2) gyereknevelés (12) gyerekvállalás (1) gyerek fejlesztése (1) gyermekvállalás (1) győzelem napja (1) hacser józsa (1) hagyományok (3) hajnali láz (1) halál (2) hálózatkutatás (1) hamvazószerda (1) hanna barbera (1) harcművészet nagymestere (1) haruki murakami (2) házasság (6) házasság előnyei férfiaknak (1) ha elveszítjük a szüleinket (1) Heather Bauer (1) Hello (1) hellókarácsony (14) heston blumenthal (1) hogyan szólhatsz hozzá (1) holdfogyatkozás (1) holdviola (1) hölgyválasz (1) Hölgy hermelinnel (1) holiday film (1) hongkong (1) hopp ferenc múzeum (1) horoszkóp (10) hóvirág (3) hungária együttes (1) hűségteszt (1) húsvét (5) húsvéti cikkek (1) húsvéti maradékból készült ételek (1) húsvéti receptek (1) ian siegal (1) ida regénye (1) idei divatszín a smaragdzöld (1) Így szerettek ők (1) Illatszertár (1) intelligencia (1) interneten magányosan (1) internet világnapja (1) irodalom (11) iskola (7) iskolakezdés (1) ízek imák szerelmek (4) jamie oliver (1) Jamie Oliver (1) János - nap (1) János - névnap (1) jarabedepalo (1) játék (1) javier bardem (1) jázmintea (1) jean reno (1) jedlik ányos (1) jeff bridges (1) jeles napok (3) jeti (1) ji csing (1) joel robuchon (1) jóga (1) john brockman (2) john williams (1) jókainé laborfalvi róza (1) jókai mór (1) joseph barbera (1) Joshua Bell (1) jóskártya (1) jóslás (4) jótékonyság (3) jövő (7) jövőkutatás (2) józsef attila (2) józsef nádor (1) Jó estét nyár jó estét szerelem (1) juhász gyula (1) juliette binoche (1) julie és julia (1) jung (1) justin bieber (1) kacsakagyló (1) kaguárnő (1) kakaó (3) kálmán györgy (1) karácsony (12) karácsonyi ételek (1) karácsonyi versek (1) kate winslet (1) Katona Klári (2) kávé (3) kávéház (1) kávéivás és depresszió (1) Kazanlár Emil (1) kazuo ishiguro ne engedj el (1) kelet ázsia (2) kémek (1) ken follett (1) keresd a dolgok jó oldalát (1) kérész (1) kert (1) készülődés karácsonyra (1) kettős élet (1) két éves a blog (1) kézírás (1) kézműves csokoládékészítés (4) kígyó éve (1) kínaiak (2) kínai horoszkóp (2) kippkopp (1) királyi baba (1) kirándulás (1) kisgyermekes anyukák (2) kispál és a borz (5) kiss tibor (3) kisugárzás (1) Kocsis Tibor (1) kocsonyafesztivál (2) kókuszolaj (1) költészet (1) kolumbia (1) koncert (1) konkfliktuskezelés (1) konsírozás (1) könyv (5) könyvmegállók Óbudán (1) korai színes fotók (1) korda stúdió (1) korhelyleves (1) környezetvédelem (3) körte (1) krúdy (1) kultúrtörténet (43) kumich nánássy varjú (1) kurkuma (1) kurkumás receptek (1) kurkuma hatása (1) láng vince (1) latinovits (1) legjobb karácsonyi zenék (1) Leonardo Da Vinci (1) levendulafesztivál (1) lhasa de sela (1) libamájhabos eclair fánk (1) liber mortis (1) ligeti györgy (1) liichtmessdag (1) lipóti pékség (1) Liszt Ferenc (1) londoni olimpia (1) lopásért börtön (1) louis aragon (1) lucien olivier (1) lukács ernő (1) luxemburg (2) lux elvira (1) madáretető (1) magány (1) magázódás (1) magyar karácsonyi zene (1) magyar torta (1) május 8 (1) május 9 (1) május elseje (2) mama kedvence (1) mamika (1) márciusi horoszkóp 2012 ben (1) marék veronika (1) mária névnap (1) marilyn (1) mark gungor (1) mary shelley (1) mary wollstonecraft (1) masaru emoto (1) máthé erzsi (1) matta lóránt (1) matt damon (1) maugham (1) McCartney (1) medárd (1) média (5) megcsalás (3) Megint 17 (1) mellrák (1) méregtelenítés (1) mérleg jegy (1) mérő lászló (1) Meryem Uzerli (1) meryl streep (1) mese (1) mészáros márta (1) meteor (1) mézeskalács (1) mezőgazdaság (1) mgp (1) michelin csillag (1) miklósa erika (1) mikulás (2) milyen néven szólhatsz hozzá (1) mindennapi gondjaink (1) minden gyerek lakjon jól ! (1) miskolc (6) miskolci nemzeti színház (1) Miskolc dala (1) misztótfalusi szakácskönyve (1) mit egyen a gyerek (2) monroe (1) morricone (1) mosómedve (2) moszkva (1) moszkvai metró (1) moszkva nem hisz a könnyeknek (1) mrs . robinson (1) mucsi zoltán (1) müller péter (1) multilevel marketing (1) munkanélküliség (1) műveltség (1) nagyböjt (1) nagypéntek (2) nagy ervin (1) Nagy László (1) napja (1) napozz holddal (1) natalie portman (2) navigátor (1) negatív kalóriás növények (1) neil gaiman (1) neil somerville (1) Neoton (1) népességnövelés (1) népszokás (10) neumann jános (1) nick cave (1) nobel díj (1) női és férfi viselkedési formák (4) női szerepek (16) nők (20) nők a nőkért egyesület (1) nőnap (2) nőnap története (2) norah jones (1) nora ephron (2) norman rockwell (1) nouvelle vague (1) Nox (1) nyár (7) nyaralás (2) nyári szerelmek (1) nyári szünet (1) nyári tábor (1) nyári versek (1) nyelvtanulás (1) nyitott hazassag (1) ökölógiai lábnyom (1) oktatás (2) októberi horoszkóp (1) október 2 3 (1) október 6 (1) október hatodika a gyerekek szemszögéből (1) olaszok (2) olasz konyha (2) olcsó szállás külföldön (1) olimpia 2012 (1) olvasás (1) önállóság (1) önbizalom (3) önismeret (18) önmegvalósítás (6) oolong (1) opera (1) operabál (1) operafesztivál (1) ópiumháború (1) ördögkatlan fesztivál (2) örkény istván (2) örök nosztalgia (1) örök szerelem (2) oroszország (1) orosz fürdő (1) orosz hagyomány (1) orosz szilveszter (1) ortorexia (1) oscar díj (1) oscar díj 2011 (1) ősz (1) őszi sanzon (1) őszi versek (1) őszi téli receptek (1) ötlet (1) otthoncserés nyaralás (1) óvoda (1) paella (1) pakk (1) palmitinsav (1) palya bea (1) pál ferenc (1) pamplona (1) panna cotta (1) pantone (1) papp istván békefenntartó kiszabadulása (1) párkapcsolat (21) párkapcsolatokról kommentben (1) pasik (3) paul bocuse (1) pécs (2) pedagógusok (2) pedagógusok napja (1) pekoe (1) péntek 1 3 (1) percebes (1) pere noel (1) péter és pál napja (1) petőfi (1) philip k dick (1) piaf (1) piedone (2) pilates (1) pinkstinks (1) Piramis (1) Poligamy (1) politika (1) popper péter (1) porcelana kakaó (1) pozitív életszemlélet (3) programajánló (11) prokofjev (1) prokugyin gorszkij (1) prométheusz (1) psycho (1) pszichológia (2) puerh (1) pulp (1) pünkösd (1) puskin múzeum (1) quimby (5) quo vadis (1) ragaszkodom a szerelemhez (1) ranschburg (3) recept (39) receptek (1) regéc (1) régészet (1) regisztráció (1) reinkarnáció (1) reklám (1) reménytelen helyzetek (1) rené zellweger (1) retro konyha (1) Ridley Scott (1) rio (1) romhányi józsef (1) rózsaszín (1) Rózsa Sándor (1) rudolf péter (1) rudolf péter és a végtörlesztés (1) rukkola (1) rúna kövek (1) sajtos rudacska (1) sajtos rudacskák (1) santa claus (1) san fermin (1) sapienti sat (1) Sárkány éve (1) sárkány éve (1) sárkány gyerek (1) scherer péter (1) séta (1) Shirley Temple (1) shodeinde dóra (1) Silvio Soldini (1) simon&garfunkel (1) skála ági (1) soerii&poolek (1) soha január (1) sorsügynökség (1) spagettiwestern (1) spanyolország (6) star wars (1) stressz (5) sugár márta (1) sütemények gyorsan (1) süteményreceptek (12) sütés (1) sütni jó (1) sütő enikő (1) szabó lőrinc (1) szabó magda (3) szabó magda abigél (1) szabó magda az ajtó (1) szájber gyerek (1) szakácskönyv (2) szakács gergő (1) szakítás (4) számítógép (1) szávai viktória (1) szegénység (1) székely ember (1) szentek (9) szent mihály útja (1) szent zita (1) szépművészeti múzeum (1) szépségápolás (1) szeptemberi horoszkóp (1) szeptemberi szonett (1) szerelem (6) Szerelem a hatodikon (1) szerelmi bájital (1) szerencse (1) szeretem a testem (1) szex (2) szexi tinilányok (1) Szigetvár (1) Szigetvári csodafény (1) szilveszter (1) színek (2) szingliség (1) színház (4) szódavíz (1) szombat esti láz (1) szovjetunió (1) szovjet film (1) Szulák Andrea (1) Szulejmán (1) Szulejmán TV - sorozat (1) születésnap (4) szuperhold (1) szűz jegy (1) S . Nagy István (1) tai chi (1) tanács (16) Tangó és tulipán (1) tarics sándor (1) tarot (1) tavaszi nagytakarítás (1) tavaszköszöntés (1) taylor lautner (1) tea (4) tegeződés (1) temperálás (1) térey jános (1) tervezett avulás (1) testvérek (1) the pogues (1) Tiszavasvári (1) tiszavirágzás (1) titanic (1) TNT (1) tolnay klári (2) tolsztoj (1) tom waits (4) tori amos (1) tóték (1) trendek (1) trinitario kakaó (2) trüffel receptje (1) tudós nők (2) túlevés (1) tündérboszorkány (2) tűzijáték (1) tv (1) Tyereskova (1) u2 (1) ufo (1) ugráló körmenet (1) ügynökölés (1) újrakezdés (3) új év (9) új gyógyító módszerek (1) új módszer fogyáshoz (1) umberto eco (1) unicum (1) ünnep (10) utazás (1) útmutató a blog használatához (5) vadászat (1) vagány nők klubja (1) válásról kommentben (1) választások (1) való világ (1) válsághelyzetek (16) vargas llosa (1) vásárlás (1) vastag testvérek (2) Vasvári Pál (1) vegetáriánus fogások (1) vekerdy (2) Vekerdy Tamás (1) vélemény (6) vénusz retrográdban (1) veszélyes gyerekjátékok (1) viccek a házasságról (1) vietnam (1) vietnami kávé (1) vihar (1) világnapok (2) világunk (55) virágok (1) Viramundo (1) visconti (1) viszockij (1) vitaminok (1) vitaminok őszre és télre (1) vivaldi (1) víz (1) vizinczey istvan erett asszonyok dicserete (2) vízkereszt (2) vízkereszt vagy amit akartok (1) vizsoly (1) vizvári mariska (2) vörös iszap (1) vuvuzela (1) weöres sándor (1) william godwin (1) x faktor 2011 (1) x faktor (4) zemplén (1) zene (16) zöldségek nyersen (1) zöldtea (2) zorán (1) Zsédenyi Adrienn (1) zserbó (1) zsófi bemutatkozik (1) zsúr (1) zumba (2) zwack család (1) rövid című színházi előadás (1) sonka (1)

Jóslás - másképp: a jövőkutatás tudománya

2010.01.13. 07:33 Kérj tanácsot

 
A jóslás történetét Zsófi cikkéből már megismerhettük. De arról még nem esett szó, hogy a jövő megismerésének vágya egy igen komoly tudományterület létrejöttét is eredményezte. A jövőkutatás mára önálló szakágazattá vált, a Budapesti Corvinus Egyetemen például létezik Jövőkutatás tanszéke, a Műegyetemnek van Távoli Jövő Kutatócsoportja, és a Tudományos Akadémiának is egy Jövőkutató Bizottsága! Ez nem oly meglepő, ha belegondolunk, hogy az emberiség a döntéseit egyrészt a múltbeli tapasztalatai alapján, másrészt a várható jövőre vonatkozó elvárásai alapján hozza meg. Van, aki jóshoz fordul, és van, aki számolgatni kezd…
Tíz évvel ezelőtt John Brockman – maga is egy nagyon okos és izgalmas gondolkodó, aki tudományos művek kiadásával foglalkozik – felkért 25 neves tudóst, hogy „jósolják meg”, miként fogják megváltoztatni a tudomány eredményei az elkövekező évtizedekben mindennapi életünket.
A tudósok, köztük biológusok, pszichológusok, mesterséges intelligencia-kutatók, matematikusok, fizikusok – saját tudományáguk várható fejlődési irányait írták le egy-egy esszében. Mindezt egy közérthetően megírt könyvben jelentették meg – ebből néhány izgalmas jóslatot kiemeltem, és időnként fogok nektek írni róla, mert nagyon elgondolkodtatónak tartom, amiket felvet.
A természettudomány fejlődésében 50 év nagyon hosszú idő. Az elmúlt néhány száz év alatt gyökeresen megváltozott a világról alkotott képünk. Ha visszatekintünk 50 évvel ezelőttre, kiderül, hogy a kérdések, amelyek az embereket akkoriban foglalkoztatták, ma már teljesen érdektelenek. Ennyi idő alatt bármit fel lehet fedezni! Hogy lehet akkor megjósolni, hogy milyen lesz a világunk 50 év múlva?
Először is a már elkezdődött kutatások eredményeit kell figyelnünk, és fontos, hogy tisztában legyünk a kutatások korlátaival is – ezek részben természetes korlátok (pl. a közönséges mikroszkópok használatában természetes korlátot jelent a használt fény hullámhossza). Másrészt pénzügyi korlátok – ez nagyon fontos! Nyugodtan feltételezhetjük, hogy a közeljövőben egyetlen olyan kísérletet sem fognak elvégezni, aminek a költsége meghaladja az USA mindenkori katonai költségvetésének összegét…
Lássuk hát: milyen lesz az elkövetkező 50 év?
Milyen változások várhatóak a társadalmunkat közvetlenül és alapvetően érintő területeken?
Népszerű téma, sokféleképpen felmerült már, hogy a genetika fejlődése igen súlyos változásokat hoz. Azt már jó ideje tudjuk, hogy a gének és a nevelés egyaránt hozzájárul viselkedésünk, gondolataink és érzelmeink alakításához. Manapság a gének szerepét tartják erősebbnek… A viselkedésgenetika azon dolgozik, hogy megállapítsa: milyen mértékben öröklődnek a viselkedéssel kapcsolatos személyiségjegyek, mint a skizofrénia, a válási hajlam, a politikai nézetek, sőt – a boldogság. Egyes génsebészek meg vannak róla győződve, hogy a „szerkesztett csecsemők” kora már a küszöbünkön áll.
Csíkszentmihályi Mihály, Amerikában dolgozó pszichológus-kutató professzor meginterjúvolt száz humángenetikust arról, hogy ők mit szólnak a munkájukkal kapcsolatos erkölcsi aggályokhoz. A legtöbben nevetségesnek tartották a feltételezést, hogy az emberek a felfedezéseiket rossz célok érdekében használnák – egyszerűen nem vették komolyan a dolog erkölcsi vonatkozásait! Azt állították: ez csak a politikusok dolga, a társadalomnak kell közösen meghoznia azt a döntést, hogy mire használjuk fel a géntervezést, az ember klónozásának lehetőségét! Csakhogy a társadalom erre nem képes… Nem rendelkezik a megalapozott döntéshez szükséges mélyebb tudással. Ez a helyzet egyszer már elvezetett egy katasztrófához… Az 1940-es években az atomfizikusok ugyanígy nem fogták fel felfedezéseik következményeit, a bennük rejlő veszélyeket. Maga Niels Bohr mondta, hogy a maghasadásnak semmiféle gyakorlati alkalmazása nem lehetséges…
Pedig hamarosan választanunk kell – mivé alakítjuk a jövőnket. Ha a jövőben pl. lehetőségünk lesz genetikai úton megnövelni egy ember általános intelligenciáját – mit tegyünk?
Régen az embereket akkor is sikeresnek tartották, ha szorgalmasan dolgoztak, becsületesek, barátságosak vagy erényesek voltak, még akkor is, ha nem voltak különösebben okosak. Manapság az intelligencia bármiféle anyagi vagy társadalmi siker előfeltétele. Ha genetikai úton növeljük a szuperokosok számát, ez a tendencia erősödni fog. Nő a szakadék az „okosok” és az átlagosok közt, gazdaságilag és a politikai hatalom terén is. De az pl. jó ötlet, ha mindenkinek egyformán megnöveljük az intelligenciáját? Nem tudjuk. A legtöbb, kis adagban hasznos tulajdonság veszedelmessé válik, ha a szélsőségekig fokozódik: a bátorságból vakmerőség lesz, a megfontoltság döntésképtelenséggé válik… a túl magas intelligencia fokozott érzékenységet eredményez… ez növeli a szorongásra és a depresszióra való hajlamot. Vagy épp ellenkezőleg – ha önmagát túlzott mértékben a középpontba állítja, kialakulhat a mai embereknél egy még érzéketlenebb, durvább faj…
Vajon, ha lehetőségünk lesz eljátszani az emberi génekkel – a sokféleséget vagy a hasonlóságot választjuk majd? Ha mindenki intelligens, szép, törekvő, és sikeres gyereket „készíttet” magának, a faj túlélése kerül veszélybe – hisz a jövő változó körülményei között veszélyes lenne, ha mindenki a mai feltételekhez legjobban alkalmazkodó, egyforma tulajdonságokkal bírna… Míg ha sokszínűek vagyunk, mindig felbukkan olyan egyed, aki képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez…
A jövőkutatók szerint minden bizonnyal a boldogság lesz az az elérendő cél, amit a legtöbb szülő választ majd, ha lehetővé válik az emberi génmanipulálás. Ez az, amit okossággal, szépséggel, pénzzel, intelligenciával el szeretnének érni - a boldogság maga a jó! Lehetnek fenntartásaink azzal kapcsolatban, hogy hogyan mérhető a boldogság, hisz ez mindenkinek mást jelent – de mégis, úgy tűnik, létezik egy általános boldogság-fogalom, és a kutatások már azt is kimutatták, hogy a boldogság legalább 50%-ban örökletes tényező! Ha feltételezzük, hogy a kövekező évtizedekben génsebészeti módszerekkel meg tudjuk növelni annak a valószínűségét, hogy gyermekünk boldog lesz – még mindig el kell döntenünk: vajon jót teszünk-e vele, ha élünk ezzel a lehetőséggel? Csak egyetlen érdekes szempontot mondok ennek mérlegeléséhez: a boldogság olyan állapot, amelyben az ember semmi másnak az elérésére nem vágyik. Nem értékeli sokra a birtokolt anyagi javakat, nem űzi őket a siker és hatalom utáni vágy. Ez ugye egészen másképp hangzik, mint a mai, fogyasztói társadalom, amiben élünk…
Ezért vizsgálják igen komoly pszichológus kutatók az olyan témákat, mint a bölcsesség, az élet célja, a belső motivációk, a szellemiség – hogy képessé váljunk arra is, hogy jó válaszokat adjunk a kérdésre: hogy milyenné akarjuk majd alakítani az emberi lényeket, ha meg lesznek hozzá az eszközeink?
Közben pedig ha megnézzük, melyik az a betegség, amely megdöbbentően ellenáll a modern orvostudomány erőfeszítéseinek – azt találjuk, hogy a depresszió az!
A legutóbbi évtizedek változásai azt eredményezték, hogy lassan elapadnak a hagyományosan vigaszt nyújtó forrásaink. A családoknak szembe kell nézniük azzal, hogy a válások száma valószínűleg nem fog csökkenni. A régen stabil közösségek helyett mobilabbakká válunk, ma már ritkaságszámba megy, ha valaki egész életét ugyanbban a kisvárosban, rokonokkal és barátokkal körülvéve élheti le. A technológiai fejlődés nem csökkenti a stressz lehetőségét – sőt. Újabb találmányok születnek, amivel időt takarítunk meg, de azután már ehhez igazítjuk az elvárásainkat – és mindig úgy érezzük majd, hogy rengeteg dolgot kell még elvégeznünk. Egyre több anyagi luxust hozunk létre, de egyúttal folyton újrakalibráljuk az elvárásainkat is – hogy mi jár nekünk! A stresszt fokozó, depressziót kiváltó tényezők közt jelentős szerepe van a médiának is (erről már írtam a Hírek c. cikkben), hisz ötszáz kábeltévés csatornából folyik most már ránk a brutalitás, a szomszéd kontinensen folyó népirtás csakúgy, mint egy haldokló ökoszisztéma tragédiája…
Van azonban egyetlen egy, kiemelkedő, statisztikusan legerősebb ok is, amiért valószínűsíthető, hogy a depresszió gyakorisága nő. Ez pedig az a tény, hogy a gyermekeink ott ülnek mellettünk, miközben mindezen stressz-forrásokat magunkhoz vesszük… A depresszió előfordulási gyakorisága a serdülők és a fiatal felnőttek körében emelkedik a legjobban! Gyermekkorban tanuljuk meg, hogy mennyire tudjuk az ellenőrzésünk alá vonni a külső körülményeket. Ha egy gyermek túl sok fájdalmat, szomorúságot lát maga körül a világban, és egyúttal megtapasztalja, hogy ezek jó része ellen semmit nem tehetünk – nem tud ezek ellen a hatások ellen úgy védekezni, mint egy felnőtt. Az egyik lehetséges válasza minderre az, hogy kifejleszti magában a tudatot: mi minden jár neki! A jólét lesz számára a legfőbb érték. A másik lehetséges válasz pedig, azon fiatalok körében, akikben erősebb az együttérző képesség, a kétségbeesés lesz.
A sors hányattatásai ellen márpedig soha nem lesz védőoltás! Ezért a tudósoknak azt a kérdést kell a közeljövőben megválaszolniuk: mit kell ahhoz tennünk, hogy a lehető legtöbben kerülhessük el a depressziót.
Én, mint anya, ezt a tanulmányt olvasva az eddigieknél is határozottabban úgy érzem, hogy nagyon fontos elzárnunk a gyerekeinket a világ bajaitól, és nem szabad engednünk, hogy már egészen fiatal korukban megtapasztalják a tehetetlenség érzését a sok rosszal szemben!
De vajon – ha génmódosítás nélkül boldogabb nem is – legalább egyre okosabb lesz-e az ember az idő múlásával? Ismereteink egyre gyarapodnak – és gyermekeink ma már egyre több információhoz férnek hozzá egyre könnyebben.
Mégis az az általános vélekedés, hogy régen az emberek műveltebbek voltak. Az számított műveltnek, aki elolvasta a megelőző korok nagyjainak gondolatait, aki más művelt emberekkel a különféle történelmi, filozófiai, irodalmi kérdésekről el tudott beszélgetni… Az oktatás azt jelentette, hogy információkat kellett gyűjteni, és a felhalmozott ismerteket fel kellett tudni idézni.
Sok jele van annak, hogy mai társadalmunk a válaszokon alapul (gondoljunk a Legyen Ön is milliomos-szerű vetélkedőkre, és mindenek előtt az iskolai oktatásra, ahol a helyes válasz a király).
Ötven éven belül azonban az ismeretekhez már annyira egyszerű lesz hozzájutni, hogy az ismeretek elértéktelenednek – hisz amit nem nehéz megszerezni, az nem annyira értékes. Ekkor fog felértékelődni a kérdések szerepe. Ekkor megértjük majd, hogy az intelligencia fokmérőjét a megválaszolatlan kérdések, és az azokról kritikusan gondolkodni képes emberek jelentik. Szellemi világunkban nem a humán tudományok képviselői, és még csak nem is a természettudósok jelentik majd az elitet – hanem a kísérletezők!

Szép új jövő?

 

Nóra

 

12 komment

Címkék: jövő depresszió stressz genetika boldogság műveltség intelligencia jóslás génmódosítás jövőkutatás kultúrtörténet csíkszentmihályi mihály john brockman

A bejegyzés trackback címe:

http://kerjtanacsot.blog.hu/api/trackback/id/tr281668410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Csillagur 2010.01.13. 09:25:28

Kicsit butának érzem magam. Én sem tudok jó kérdéseket. De az egyetlen helyes választ igen!
42 :)

Ezt Nóra mondja: 2010.01.13. 09:43:02

@Csillagur: Ne aggódj! Ugyanaz a számítógép, amelyik kiszámolja, hogy a helyes válasz 42 - kicsit kibővítve azt is ki tudja számolni majd, hogy mi a helyes kérdés! :-))

wampeer 2010.01.13. 13:50:08

Jövőkutatás – jövő kép
Nem lesz egységes a hozzászólásom, csak mazsolázok az olvasottak között.

„Erkölcsi aggályok” –
Gondoljuk csak meg, már a bunkó „felfedezése” is kettős hatású volt. Nem csak vadászni volt vele könnyebb, de az ellenséges horda tagját is agyon lehetett vele ütni.
A kerék „felfedezése” nem csak a terhek könnyebb cipelését tette lehetővé, de a harci szekerek alkatrészévé is vált.
…..
Az atomenergia (maghasadás és magfúzió) hasznos, „tiszta” energiaforrás. De Hirosíma és Nagaszaki? Brrrrrrrrrr.
Azaz, bármiféle emberi találmány felhasználható „jóra” és „rosszra” egyaránt. De ez sem ilyen egyszerű: mert mi a „jó” és mi a „rossz”? Az első példánál maradva: a vadászat nyilván jó, de az adott, védekező közösség szempontjából az ellenség lebunkózása is. Az ellenség szemszögéből viszont utóbbi már rossz.
Kétlem, hogy bárkinek is hathatós befolyása lenne egy találmány jó vagy rossz felhasználására.
És pont a társadalom? Pont a döntéshozók?
A biotechnológia számos hasznos eredménye mellett felvirágoztatta a biológiai fegyverek gyártását is!

„Génsebészet”
Maradjunk a biotechnológiánál. A bélflóránk fontos baktériumai az Escherichia coli törzs számos tagja. Ezeket a bacikat „génsebészettel”, azaz valamilyen idegen gén kromoszómájukba való „beültetésével” meg lehet tanítani pl. gyógyszer-hatóanyag – pl. antibiotikum (amit egyébként általában gombák termelnek természetes módon) - termelésére. Azaz új tulajdonsággal ruházzuk fel bacinkat.
Az emberi tulajdonságok, akár testi, akár bonyolultabb lelki, viselkedésbeli tulajdonságokról van szó, a legritkábban egy gén által meghatározottak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy minden gén legalább két változatban van jelen bennünk (anyai és apai eredetűek), amelyek ráadásul eltérő hatáserősségűek (domináns, recesszív) lehetnek. Nem beszélve arról, hogy az is lehetséges, hogy az adott génnek más embertársainkban más változatai vannak jelen, azaz az adott gén több úgynevezett allél-változatban létezik/létezhet, amelyek közül egy emberben egyszerre csak kettő fordulhat elő.
Nem igazán járható út (legalábbis a közeljövőben biztosan nem) egy poligénes rendszert „génsebészeti” eljárással befolyásolni, mert nagyon-nagyon kiszámíthatatlan az eredménye. Különösen a viselkedésbeli tulajdonságok ilyetén való befolyásolása nagyon kétséges, amelyeknek ráadásul a genetikai háttere is nagyon homályos. (Nem feltétlenül kell bedőlni olyan hangzatos „ismeretterjesztő” publicisztikáknak, hogy pl. amerikai kutatók felfedezték a homoszexualitás génjét!, vagy megtalálták „a rák” génjét! - egy frászt.)
S ha már itt tartunk, akkor a klónozásnak sokkal nagyobb és reálisabb jövője van akár az ember tekintetében is. Kérdés persze, szeretnék-e a sarkon befordulva önmagammal szembe találkozni? (Bár kétség kívül nagyon jó társaságom lennék!)

Szorosan ide kapcsolódik a „sokféleség versus uniformitás” kérdése. A biológiai, de még a nem biológiai rendszerek lételeme a sokféleség. S hiába akarjuk lépten-nyomon magunkat valamiféle fölsőbbrendű, legalábbis a természet felett álló lénynek tekinteni, kiszakítva magunkat a természetből, halálra vagyunk ítélve. S mint a természet szerves része, csak sokféleségben létezhetünk biológiai lénységünk következtében.

„Információ halmaz”
Mondjuk a 20. szd. közepétől visszatekintve valóban a tudás érték volt. De nem azért, mert pl. valaki szó szerint volt képes Tacitust, Cicerót, Plátónt, Hegelt, stb. idézni! Hanem azért, mert a megszerzett tudás birtokában, a tudásanyag információtartalmát felhasználva, alkotó módon tudott, tudhatott gondolkodni, uram’bocsá eredményes volt a problémamegoldásban. A mai tendenciák, hogy un. kompetencia alapú tudás kell, vagyis nem az a lényeg, hogy mennyi információt tudunk felhalmozni magunkban, mert ezek bárhol hozzáférhetők, hanem az, hogy tudjuk-e eredményesen használni, meglehetősen ellentmondásosak. Ha az információt nem tanulom meg, nem asszimilálom, nem tudok vele mit kezdeni. Az információkkal fel nem töltött agy – normális gondolkodásra képtelen. (Lásd infoszegény környezetben felnövekvők problémái, vagy a „süketszoba” pánikrohamokat kiváltó csöndje, stb.)
Az említett korábbi időszakban az emberléptékű infromációszerzés dominált. Mondhatnám mi mentünk szembe a világgal. Ma, a világ is száguld szembe velünk. Olyan áradatát zúdítja ránk az információknak, amelyben már optimálisan szelektálni sem tudunk, nemhogy asszimilálni tudnánk. Kétes az eredményesség is.
Mégis ehhez idomulnak az iskolarendszerek is. Álságos módon folyik a panasz az újabb és újabb nemzedékek alulképzettségéről, miközben minden intézkedés ezt segíti elő. De kérdem: valóban szükség van sok-sok kiművelt, alkotó módon gondolkodó emberre? Válaszom is van: NINCS! Manipulálható, fejbólintójánosokból álló, terelhető tömegre van szüksége minden ma létező társadalomnak. Nem gondolkodni, termelni kell, hogy legyen mit fogyasztani.
Ezért aztán, ha az emberi tulajdonságok megváltoztatásáról beszélünk, az a félő, hogy ez, a fenti tendenciát kielégítendő, negatív irányú lesz.

Nyilván maradhat egy kis létszámú elit. S igenis humán és reál beállítottságúak, akiknek privilégiuma lesz a gondolkodás, a kutatás, a kísérletezés, a jól feltett kérdések megalkotása, és azokra a válaszok megtalálása ugyanúgy, ahogy a ma tudósainak!

Összességében az én jövőképem meglehetősen borús. Már csak azért is, mert pillanatnyilag az egész emberiséget veszélyeztető globális felmelegedés a létkérdés, hogy ez a klímaválság hosszútávon egyáltalán túlélhető-e.

Mester MM 2010.01.13. 14:00:15

Érdekfeszítő írás volt! Sajnáltam, hogy véget ért! Mint egy ismerősöm, aki sírva fakadt Lőrincz L. László Üvöltő bikájának utolsó sorai után J
A jövő mindannyiunk nagy talánya! Egészen biztosan másképp élnénk, ha tudnánk, érdemes-e féléves meccsbérletet vennünk…
Mielőtt szilveszteri petárdákhoz hasonlatosan puffogtatnám kelletlen frázisaimat, hadd szóljak érdemben is hozzá Nóra soraihoz.
Az első gondolatom az ember klónozásával, a leendő gyermekünk esetleges megtervezésével kapcsolatos. Valóban, csodálatos lenne, ha minden gyermek úgy focizna, mint Ronaldinho vagy úgy motorozna, mint az isteni Vale… Mindezek ellenére azt gondolom, az emberekben a fejlődéssel egyesen arányban sem fog nőni az erre való igény. (Nyilván az elvakult anyukák vagy apukák elmebeteg elképzeléseit ne általánosítsuk most.) Jusson csak eszünkbe, hány ismerősünk egyszerűen nem akarja tudni a születendő gyermekük nemét sem, nemhogy azt, vajon szemüvegben fog-e zongorázni vagy tökéletesre gyúrt testben. A szülők utódot szeretnének, annak minden jó és néha rossz tulajdonságaival együtt! Ahogy a jóisten adja…
Ehhez mindenképpen fontosnak érzem megjegyezni, hogy az egyház (Vatikán) szerepe és befolyása még a mai hi-tech korunkban is kimondhatatlanul jelentős, úgy vélem, -noha annak tudományos-technikai feltételei már évek óta fennállnak- a gén technológia humán felhasználása érdekeikbe ütköző számtalan okból (is) halad ennyire „széchenyisen” fontolgatva.
A másik gondolatom az emberi aggyal kapcsolatban jutott eszembe.
Az egyik közeli hozzátartozóm szerint a világ legcsodásabb találmánya a telefax J, szerintem viszont –és ezzel fel nem találva a kanálban a mélyedést- maga az agy. Úgy gondolom, bárhová is fejlődik a tudomány, az agy működését soha az életben nem fogja senki megfejteni.
Ezzel lehet ám vitatkozni!
(Engem speciel nagyon érdekelne, hogyan alakul a hanghordozók, zenehallgatási kultúránk sorsa, bár egészen konkrét elképzeléseim azért már vannak róla.)
Cső mindenkinek!

Ezt Nóra mondja: 2010.01.13. 16:40:11

@wampeer: Hú, ez tényleg kicsit borúsra sikeredett... Majd este tudok rá érdemben is reagálni!

Ezt Nóra mondja: 2010.01.13. 16:41:29

@Mester MM: Üdv a blogon! Örülök, hogy érdekesnek találtad. azért remélem, nem ríkattalak meg :-) Neked is este válaszolok majd ennél részletesebben.

Ezt Nóra mondja: 2010.01.13. 21:26:56

@wampeer: Részletesebben a válaszom -
az erkölcsi aggályok témában: azt hinné az ember, hogy volt valami tanulsága annak a pár ezer évnek... A találmányoknak persze meg kell születniük. Csak lennénk már végre tudatában annak, hogy mielőtt kiengedjük az újabb szellemet a palackból, körül kell bástyáznunk, amennyire lehet... Az embernek nem csak innovatívnak és nagyra törőnek kellene már lennie, hanem morális lénynek is. A felelősségérzetet hiányoljuk sokan.
Aztán, azt írod: "Az emberi tulajdonságok, akár testi, akár bonyolultabb lelki, viselkedésbeli tulajdonságokról van szó, a legritkábban egy gén által meghatározottak....Nem feltétlenül kell bedőlni olyan hangzatos „ismeretterjesztő” publicisztikáknak, hogy pl. amerikai kutatók felfedezték a homoszexualitás génjét!, vagy megtalálták „a rák” génjét! - egy frászt." Eszembe sem jutna vitába szállni veled, mert nyilvánvalóan járatosabb vagy a természettudományokban, mint én. A könyv, amiből idéztem, azonban nem ismeretterjesztő publicisztika színvonalú. Nem is állítja pl, hogy "megvan a homoszexualitás génje". De azt igen, hogy együtt és külön nevelkedő egy- és kétpetéjű ikrekkel végzett kutatások révén a viselkedésgenetikusok általánosan elfogadják, hogy a boldogság legalább 50%-ban genetikailag meghatározott - tehát nem kizárólag, de mégis, az örökölt gének fontos szerepet játszanak. Az idézett esszék szerzői közt van a Stanford biológia- és neurológiaprofesszora, az Oxford University evolúcióbiológus professzora, stb. Nagyon hosszú lett már így is az összefoglalóm, ezért talán felületesnek tűnhet, de ez a blog nem ad ennél többre lehetőséget (talán már ezzel a cikkel is feszegettem a határait...). Nekem a könyvet elovasva egyértelműnek tűnt, hogy itt nem népszerűség- vagy pláne szenzációhajhász áltudósok áltudományos hablatyáról van szó. Az esszék nagyon alaposan alátámasztjáka kövekeztetéseiket. Amikből én csak nagyon felületesen szemezgethettem, terjedelmi okokból.
Egyelőre ennyit, majd még később visszatérek mindarra, amit írtál.

Ezt Nóra mondja: 2010.01.13. 21:40:38

@Mester MM: Szerintem te egy kicsit naiv vagy a tekintetben, hogy az emberek többsége mennyire elvakult tud lenni... Lehet, hogy a te ismerőseid körében többségben vannak azok a szülők, akik nem akarják tudni az UH-vizsgálaton, hogy fiuk vagy lányuk várható - de én pl. ennél sokkal több olyan családot ismerek, akik kipengetik a sok pénzt azért, hogy úgynevezett 4D ultrahangon láthassák a születendő gyermekük arcát a lehető legpontosabban... És talán neked elképzelhetetlen, hogy valaki be akarjon avatkozni a dolgok természetes menetébe - de én már hallottam elég sok olyan emberről, akik idegmérget (botoxot) fecskendeztetnek a bőrük alá, csak hogy az általuk kívánatosnak tartott külsőt ölthessenek... vagy sebészkés alá fekszenek ugyanezért... Szerintem ez a mentalitás elég közel jár már ahhoz, amiről a cikkben írtam - hogy valaki a gyereke tulajdonságait már születése előtt befolyásolni próbálja.

Nekem személy szerint nagyon szimpatikus, hogy te nem tartozol ezen szülők közé, én magam is azt vallom, hogy a gyereket is, meg általában a körülöttünk lévő embereket is úgy kell elfogadnunk, ahogy vannak... jó és rossz tulajdonságaikkal együtt. Ráadásul itt jön a képbe a wampeer által írott szempont is: hogy mindenki szempontjából más a jó és a rossz.

Az agy működésének megfejtéséről majd később írok, erről is van szó az idézett könyvben.

Viszont sajnos a hanghordozók alakulásáról nem írnak... ha szeretnéd, majd utána nézek annak is :-))

wampeer 2010.01.14. 08:13:53

@Ezt Nóra mondja:: Igazad van. de ugyanakkor látni kell, hogy soha még igazán egy-egy új "találmánnyal" kapcsolatban sem alakult ki az általad is hiányolt felelősségérzet. Nem vitatom, hogy szükség lenne rá!
Hát nem jött át, sajnos, hogy én nem az általad citált könyvet bíráltam, nem is tehetem, mert - sajnos - nem ismerem.
Ezek a példák nem az adott könyv ellen szóltak volna.
Ugyanakkor fenntartom, hogy bár több mint "gyanús", a lelki alkat valamilyen százalékos örökölhetősége, de ez az a kategória, amelynél a hajlam örökölhetőségéről van szó, és ennek a konkrét genetikája még NEM ismert. Hiába fejtették már meg az emberi genómot (teljes génkészlet), a működéséért felelős pontos szabályozási mechanizmusok, amelyek a hajlamok kialakításában is nagy szerepet játszanak, csak részleteikben ismertek.

Egy gondolat az agy működésének reprodukálhatóságáról. Tréfásan: ha azt a tizenvalahánymilliárd mikro-morzsát véletlenszerűen és dinamikusan működő kapcsolatrendszerrel sikerül összehozni - máris működő mesterséges agy van.

Komolyaban: máris rendelkezünk olyan, távirányítás nélkül működő robotokkal, akik pl. fociznak, sőt ráadásul szabálytalankodnak is, pl. belerúgnak az ellenfélbe, akkor is, ha nincs nála a labda!

Zenehallgatás jövője: vanak arra is eredmények, hogy a zene, megfelelő agyterületek ingerlésével, magában az agyban reprodukálható!

Ezt Nóra mondja: 2010.01.14. 08:20:10

@wampeer: Jajj, de érdekes! ebben a percben tettem közzé a cikk folytatását, és abban van szó a megfelelő agyterületek ingerlésével kiváltott látásról... nyilván a hallás esetében is megvalósítható ez. Lásd ott!

Ezt Zsófi mondja: 2010.01.14. 09:45:03

Nem értek a témához egy kicsit sem, de véleményem van: abban teljesen egyetértek Wampeerrel, hogy nem művelt emberek kellenek majd a jövő társadalmában (de már most sem sajnos!), hanem végrehajtók, irányítható fogyasztók...majd az elit vezet! Erre egy példa: megkérdeztem egy fiatal párt tavaly (fiú mérnök, a lány közgazdász), hogy tudják-e miről híres az a nap, amikor össze fognak házasodni! Június 6-án volt az esküvőjük...nem tudták...majd megkérdeztem egy jogász egyetemistát, hogy ő tudja-e, ő sem tudta...ezek után megkérdeztem három korombeli 20 éve érettségizett embert, mind rávágta, jaj ne mondd már, hát persze, az amerikai partraszállás napja, a D-nap 1944-ben! És a három huszonévesből kettő történelemmel felvételizett! Amikor szóba jön az érettségi követelménye, a felvételi, ez a korosztály bőszen hangoztatja, most sokkal nehezebb, mint az őskorban volt, amikor én érettségiztem....nem tudom, lehet, de akkor miért nem emlékeznek semmire? Mindenben Amerika volt a követendő példa, az iskolarendszer átalakításában is, most lassan már ott tartunk a színvonalban...egyszer azt mondta egy egyetemi tanár a TV-ben, hogy élete egyik legnagyobb "élménye" volt Amerikában tanítani, mert 2.-3. éves egyetemistákkal úgy kellett foglalkoznia, úgy kellett előadni, stb., mint itthon 2.,3. gimnáziumban!
Más: a 4D azért kell, mert kíváncsi mindenki a születendő gyerekére, kihez is fog hasonlítani, milyen lesz a szeme vonala, stb....de nem hinném hogy sokan ezt azért teszik, vagy tennék, ha tehetnék, hogy beavatkozzanak vele a természet dolgaiba, amikor még nem tudjuk biztosan, hogy mi hogyan működik...ha pl. több fiú után pl. garantálja az orvos, hogy tud egy módszert arra, hogy lány lesz, azt többen igénybe vennék, mert sok olyan család van, ahol azért nem mernek már gyereket vállalni, mert nem akarnak egy 3.4. fiút vagy lányt...sok embernek ez fontos!!!! Van, akinek ez sem...a szülők meg mindig is okos gyereket akartak maguknak, mert szeretnének villogni is, lám a gyerek olyan okos, mint MI! És az okos gyerekből talán nagyobb százalékban lesz sikeres felnőtt, ami egyfajta biztonságtudat a szülőnek: jó élete lesz, mert majd megszervezi magának a gyerek az eszével! Ez is érthető! Addig gondolja az ember, hogy minden gyerek egyforma, és nem számít az ész, amíg nincs saját gyereke...amikor van, a "hozott anyagból" is a legjobbat akarja kihozni! Persze nagyon sok gyerek későn érik, lusta, nem tanul, aztán megrázza magát, kitalál magának egy nagyon érdekes utat, és pl.kókusz matracok eladásából nagyon sikeres lesz, vagy a lakodalmas zenéből, vagy valamiből, amiben ügyes! Szóval a tudásmennyiség sem minden szerintem!

Ezt Nóra mondja: 2010.01.21. 18:35:33

Ez érdekes, Jancsótól kérdezte az interjúkészítő, hogy szerinte mi várható a következő 20 évben... A válasza: "Soha nem jött be, amit a jósok mondtak. Nem lehet megmondani, mi lesz húsz év múlva. Az élet önmaga csinálja saját magát. De az biztos, hogy nagy szerencse kell az élethez. Nekem például óriási szerencsém volt sokszor: megbetegedtem az orosz fogságban, s ezért hazajöhettem, majd kigyógyultam a betegségből. Nem voltam itthon 56-ban, mert épp Kínában voltam egy filmes rendezvényen. Sorolhatnám a véletleneket, szerencséket... Nem lehet tudni, mi lesz a nyugati típusú globalizáció végeredménye. Már látható az ez ellen ható nyomás, mondjuk muzulmán, kínai részről, de egyre inkább az oroszok felől is. Akár megint kettészakadhat a világ. De az nem látszik egyelőre, hogy ha ketté is szakad, milyen alapon."