Pár napja olvastam valamit az interneten, és nem tetszett (sok dolog nem tetszik, de a butaságtól mindig dühbe jövök!)....
Egy Luxemburgban élő "feleség" írt beszámolót egy női internetes oldalra az országról, ahol most éppen lakik...
Elsőre úgy tűnt, hogy nem nagyon van jelen abban a közegben, ahol él, felszínesen, kívülről beszél arról, hogy ő milyennek látja....persze amibe nem születünk bele, azt mindig kicsit kívülről is látjuk, ezért érzi sok ember nagyon jól magát más országban, ha csak 2 hétre vagy 2 évre megy, akkor is....mert ledobhatja a "bentlét", az "aktív szerep" nyomasztó súlyát! Külföldön "nem az én problémám az ő problémájuk", nem vág annyira húsba az esetleg megtapasztalt gonoszság, rosszindulat, a butaság, a szegénység, a nyomor, a rongyrázó gazdagság, stb. Más országokat látva-járva kicsit "kikapcsolhatunk", szemlélődhetünk, tapasztalhatunk!
Szóval olvasva a magyar szemmel Luxemburgban témájú cikket, ez a felületesség még nem is zavart volna, ha nem jutok el odáig az írásban, hogy bizony a holland nyelvet hallva a cikk szerzője azt gondolta, hogy ettől már rondább nem is létezhet, DE (!!!) meghallotta a luxemburgit és ez olyan csúnya, hogy még a hollandtól is sokkal rosszabb! Erről az jutott eszembe elsőre tömören: nem kell hallgatni, haza kell menni! Másodjára: hogy mondhat valaki ekkora butaságot! Harmadjára: egy történet, amit ismerősömtől hallottam!
Az első gondolatom bővebben: ha utazunk, vagy pláne költözünk valahová, általában mi magunk választjuk! Valami oka van, hogy az az uticél, ami (lehet ez akár csak turista jellegű utazás vagy "érdekből" történik, tanulni, dolgozni megyünk)...tehát legyünk nyitottak a vendéglátó ország embereire, szokásaira, nyelvére, akármilyen is legyen az, mert ez az általunk választott ország népének nyelve, mondhatni, az anyanyelve, tehát legalább annyira szeretik, mint bármely más nép a saját anyanyelvét!
Második gondolatom: egy "felnőtt" ember hogyan mondhat, pláne írhat le egy cikkben egy ilyen felelőtlen kijelentést! Mondja azt, hogy szerinte furcsa hangzású, egy külföldi számára nehéznek tűnő az adott nyelv, nehéz a kiejtése, stb., szóval mondjon akármit, ami igaz, de nem sértő!
Harmadik gondolatom: egyik ismerősöm mesélte egyszer, hogy az USA-ban egy nyári táborban dolgozott egyetemista korában pár hónapot. Sok fiatal dolgozott a táborban, mindenhonnan a világból. Sokféle emberrel találkozott, barátkozott össze, így a szlovák fiatalokkal is! Az egyik egyszer megkérdezte tőle elég sunyi módon, hogy mi magyarok -ismerősöm szerint - mit gondolunk a szlovák nyelvről. Mondhatta volna azt, hogy nekünk elég viccesen hangzik a nyelvük, ezzel még nem is lett volna sértő és elég közel járt volna az igazsághoz (erről is van egy történetem, majd később!). Nem mondta ezt, hanem diplomatikusan válaszolt valamit. Igen ám, de erre mit válaszolt a szlovák fiú? Hát szerintük, szlovákok szerint, a magyar nyelv olyan, mint egy kutyaugatás!!!!! Ismerősöm se nyelni, se köpni nem tudott a meglepetéstől, ha jó pestiesen akarom megfogalmazni a reakcióját! Még ezek után sem mondott semmi sértőt a "szomszédnak", úgyis elég jól jellemezte magát a kijelentésével, nem kellett ezt tovább ragozni.
A szlovák nyelvről még egy történet, amire az előbb, zárójelben utaltam és egy másik ismerősöm mesélte: Szlovákiában síeltek, gyakran járnak, kedvelik az országot....a nap végén fáradtan ültek a szálló vendéglőjében, ahol éppen ment egy film a TV-ben, azt nézték fél szemmel...egy amerikai "vadnyugati" film volt, szlovák nyelvre szinkronizálva....a filmben nagy csend következett, odanéztek, mi ez. Látják, jön be a film rosszfiúja az ivóba, ott mindenki feszült arccal nézi, mi fog történni! Erre odamegy a rosszfiú a pulthoz és megszólal szlovákul: "Dve kupicu pálinku!" Ami még gyér "szlávnyelv-ismerettel" is jól érthető: "Két kupica pálinkát!" Így fordították le szlovákra azt az italt és mennyiségét, amit a rosszfiú éppen a vadnyugati kocsmában kért magának! Erre ismerősöm társasága összenézett és nagy lélekjelenlétre volt szükségük, hogy ne törjenek ki hangos nevetésbe! Mert ami egy magyarnak vicces, az nem vicces egy szlováknak! (De jó lenne, ha ennek ellenkezőjével a szomszédok is mindig tisztában lennének!) Az az ő anyanyelve!
Ahogy az sem vicces, csak legfeljebb pár magyar zöldfülűnek, akik egyszer egy orosz moziban ültek, ha egy oroszul beszélő filmben kijön a dzsungelből az őslakosok hagyományainak megfelelően kifestett testű fekete férfi és azt kiabálja agresszív szándékkal a betolakodó fehér idegen felé: "Kak Tebja zavut!" (amit szintén ért minden 35 év feletti, magyar általános iskolát végzett egyed és azt jelenti, "hogy hívnak". Ez a kérdés egyáltalán nem vicces számunkra, ha magyarul halljuk a filmben, de másoknak meg az lehet vicces!)
Végül még egy példa, amit pár hete a TV-ben hallottam, amikor egy humorista azt "ecsetelte", milyen is az különböző nyelven, amikor a haldokló Darth Vader bejelenti az igazságot Luc Skywalkernek:
Angolul: "I am your father, Luc!", ez jó, mondta a humorista, jól hangzik, nem vicces!
Franciául már kicsit más a helyzet, mondta ő, de a közönség is egyetértett, a reakciójukból következtetve: "Je suis ton papa, Luc!"
De németül viszont már nem is vicces, mint inkább félelmetes szerinte és erre is harsány nevetés volt a közönség válasza: "Ich bin dein Vater, Luc!"
Azt gondolom, minden nyelv szép és a használóinak fontos eszköze az önkifejezésre, tehát szerintem csúnya, ronda nyelv nem létezik! Legfeljebb számunkra furcsa hangzású, nehéznek tűnő, esetleg vicces!
Szép napot mindenkinek!
Zsófi