Január hatodikán a keresztény egyházak a vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia ünnepét ünneplik. A római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el a megünneplését.
A nyugati kereszténység ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről: Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. Ezen nevek viselői ma tartják a névnapjukat, Isten éltesse őket!
Az epifánia a görög epiphaneia szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés”. Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek egyszerre: a már említett napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn, amikor a vizet borrá változtatta.
A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik vízkeresztkor, ami náluk nem ma van. Ők január 6-án Krisztus születését, azaz karácsonyt ünneplik. (Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják vízkeresztet, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.) Vízkereszt ünnepe a „karácsonyi tizenketted” (tizenkét napos ünneplés) utolsó napja és a farsang kezdete.
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit.
Különböző népszokások élnek ezen a napon, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek. Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat. A bölcsőre is szent vizet hintettek. A házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűjét vésték fel (G + M + B).
Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Latin-Amerikában ilyenkor süteményt sütnek, amelyben elrejtenek valamit és aki megtalálja, az lesz a nap királya! Latin-Amerikában a kicsik gyakran ezen a napon (Día de los Tres Magos) kapják az ajándékot karácsony helyett.
A gyerekek számára így ezekben az országokban ez az év első várva várt napja, mert finom süteményt kapnak, játszani is lehet, és nagy izgalommal várja mindenki, hogy ki lesz az, akinek a fogai közt megakad a süteményben elrejtett ajándék. Ő lesz az a kitüntetett, aki a koronát viselheti.
A franciák régebben babszemet sütöttek bele a süteménybe, ma már általában apró porcelánfigurákat rejtenek el benne. A sütemény neve a „Galette des Rois” (kiejtve: „galett dé roá”), azaz a királyok tortája, pitéje, lepénye, kinek hogy tetszik, több magyar fordítása is van.
Így készül:
HOZZÁVALÓK
* 2 rúd leveles tészta
* egy porcelánfigura
A mandulakrémhez:
* 3 tojás
* 125 g darált mandula
* 125 g cukor
* 125 g vaj
* 2 csepp mandulaaroma
* 2 evőkanál rum, vagy narancslikőr
A tészta tetejéhez:
* 1 tojássárga
* 1 evőkanál tej
ELKÉSZÍTÉS
Dolgozza el a vajat, hogy krémes legyen. Adja hozzá a darált mandulát, a cukrot és jól keverje el őket. Adja hozzá a kissé felvert tojásokat, a mandulaaromát és a narancslikőrt vagy rumot. Jól dolgozza össze. Tegye hűtőbe addig, amíg a krém sűrű lesz, nem folyós.
Melegítse elő a sütőt 200 °C -ra. Keverjen el egy tojássárgáját a tejjel.
Egy sütőpapírral kibélelt tepsire tegye rá az egyik leveles tésztát. Kenje meg a széleit 2 cm széles sávban a tejes tojássárgával. Kenje el a mandulakrémet úgy, hogy a bekent széleket hagyja szabadon. Helyezze a krémbe a porcelánfigurát.
Helyezze rá a tetejére a második leveles tésztát. A széleit nyomkodja egymásra, hogy összeragadjon. Szúrjon egy-két lyukat a sütemény tetejébe, hogy a hő miatt ne púposodjon fel nagyon. Ha szeretne, rajzoljon egy kés hegyével mintákat, leveleket a tetejére. Kenje be a tetejét alaposan a maradék tojássárga-tej keverékkel.
Tegye hidegre 30 percig, majd süsse 25 percen át, míg a teteje aranybarna nem lesz.
(http://hu.franceguide.com/Galette-des-rois-avagy-a-kiralyok-lepenye.html?NodeID=1&EditoID=215750)
Kívánok szép napot mindenkinek !
Zsófi