Anélkül, hogy át akarnálak verni benneteket, és a gazdagság (számomra) valódi jelentéséről értekeznék itt nektek – elmondom a megoldást, anyagilag hogyan juthat jelentősen jobb helyzetbe az, akinek kezdetben csak nagyon kevés pénze van.
A trükköt hazánk egyik milliárdosától tanultam. Egy 22 szobás, carrarai márvánnyal borított kastélyban él, 1350 hektáros birtokán. 1970-ben még csak három gyereke és egy biciklije volt, Szekszárdon élt a családjával. Lukács Ernőnek hívják, és nem hiszem, hogy sűrűn találkoztatok a nevével a celebhírekben vagy akár a gazdasági életről szóló híradásokban.
Lássuk tehát, mit javasol Lukács Ernő a meggazdagodni vágyóknak.
Keresni kell egy istállót – de ezt pár nap alatt meg is lehet építeni, csak egy arra alkalmas helyszín kell hozzá, a kert végében, vagy egy üres telken. Ha megvan, vegyünk három bikaborjút. Neveljük fel a bocikat – szükségünk lesz hozzá egy talicskára, egy kaszára (Lukács azt javasolja, tanuljuk meg valamelyik öregtől, aki még tudja, hogyan kell kikalapálni és megfenni a kaszát). Keressünk egy kis zöld füvet – azt bárhol találhatunk. Egy évig kell a lekaszált fűvel etetni a három jószágot, ezalatt akár ugyanúgy is élhetünk, mintha nem gazdálkodnánk, idézem: „kilakkozhatja a körmét, vehet szép blúzt, lehet úrilány, ha megetette az állatokat!”. Egy év alatt egymillió forint haszonra tud szert tenni az, aki eladja a három bikát.
Azt mondják, az első millió megszerzése a legnehezebb… Na persze, ez egy régi mondás, ma már nem ér annyit egymillió forint, mint 10-20 éve ért…
Na de a második, harmadik is megjön nemsokára! Ha leadjuk az első három bikát, az árán vegyünk hat bikaborjút. Ebből már lesz kétmillió hasznunk. És így tovább…
Ha az ember vesz négy anyadisznót, annak a szaporulatából egy év alatt 22 db, 200 kilón felüli disznót tud levágni!
Ha egy házaspár gazdálkodásra adja a fejét, akkor így is élhet: az asszony reggel elvisz 100 tojást a piacra, az szinte az aznapi megélhetésüket fedezi is. A férje közben megeteti az anyadisznót, a 14 malacát, 8 hízóját és 6 bikáját, akkor már milliomosok – úgy, hogy közben függetlenek mindentől! Nincs főnökük, aki dirigálna, nincs munkahelyi stressz, és civilizációs betegségek…
És mindezt akár egy diplomás, a tudását is kamatoztató ember is megteheti! Ha reggel 7-8-ig elvégzi az állatok etetését, utána szépen megmosdik, és mehet az egyéb dolgára.
A takarmány? Az biztos nagyon drága. Azt mondja erről Lukács Ernő: „Ha az ember, amikor kaszálni kéne, csak vakarózik, ha gyűjteni kéne, csak alszik – akkor bizony drága! De ha ő maga megcsinálja, akkor semmibe sem kerül. Itt az utak mentétől kezdve, ahol fű van, ott lehet kaszálni, és télire meg beteremteni.”
Ennyi a titok. Már legalábbis a meggazdagodás titka. Lukács Ernőnek azonban vannak még más titkai is.
Például az, hogyan tud 68 évesen makkegészségesen dolgozni, 45 éve hűségben és nagy szeretetben együtt élni a feleségével. Ja, és – szerintem ezen lesz a legnagyobb felhördülés! – 20 gyereket felnevelni!
Igen, mind a húsz a sajátja. Azt mondta 45 évvel ezelőtt az akkor húsz éves Juliannának: ha nem akarsz tíz gyereket, akkor ne gyere hozzám… Ezt aztán túlteljesítették. A felesége 21-től 45 éves koráig „mindig” terhes volt, és közben gyakran egyedül látott el 16 marhát… Nem hiába mondja Lukács Ernő: az érdem 99%-a a feleségéé!
Amikor kiköltöztek Szekszárdról a tanyára, 16 éven át még az áram sem volt bevezetve! Eladták, elajándékozták a háztartási gépeiket, a városi életükben megszokott mosógépet, hűtőszekrényt. Minden este, miután lefektette a gyerekeket, Julianna kézzel kimosta a szennyes ruhát (ez a textilpelenka idejében történt!). A vizet a kútról húzták, bográcsban melegítették.
És ma? 17 gyereküknek vettek már házat és autót, amíg éltek, a szüleiket is támogatták, sőt – a környéken rászorulókat is segítették. A kastélyt meglepetésként vásárolta a feleségének. A nevére is írtatta. A bútorok mind a kastéllyal egykorúak: a huszadik század első éveiből származnak. Minden gyerek leérettségizett, a hat fiú az apjával együtt gazdálkodik. A lányok szakmát tanultak, van köztük cukrász, fodrász, virágkötő… A legkisebb lány, aki most 20 éves, kozmetikusnak tanul. Van saját kozmetikája a birtokon… szoláriumot is üzemeltet, kijárnak hozzá a városból a kuncsaftok. Ja, és közben természetesen részt vesz a kastély takarításában, merthogy bejárónő, vagy bébiszitter ezen a birtokon soha nem fordult meg.
Van már 16 unokájuk is. Karácsonykor ötvenheten ülik körül az asztalt… jó nagy asztal lehet!
És a bajok, gondok? „A problémákon úgy kell átlépni, hogy azok nagyon alul maradjanak. Nem lelkizünk mi soha. Ha megdöglöttek az állatok, nem számít, hoztam helyette hússzal többet, vagy ha szárazság volt, esetleg elverte a jég a termést, mindenen túlestünk, mint vénasszony a csibeitatón! Ha nagy baj ért, megbeszéltük, hogy a rossz után majd jön a jó, és továbbmentünk. Keseregni nincs értelme, úgy nem működnek a dolgok. Nekem például elég, ha ránézek a feleségemre, és máris jókedvem van.”
Hogy ez mind túl szép ahhoz, hogy igaz legyen…? Próbálja ki, aki nem hiszi.
„Az én sikerem egyik titka az, hogy ha valamit kitaláltam, azt azon nyomban véghez is vittem. Ha éjjel jutott eszembe valami, hajnalban már el is kezdtem a kivitelezést.”
Szeretettel ajánlom mindezt megfontolásra…
Nóra