Mi, nők érdeklődéssel figyeljük, hogyan működnek a férfiak, aki körülvesznek bennünket – próbáljuk megérteni a mozgatórugóikat, amelyek néha sokkal bonyolultabbak, mint hinnénk!
Zsófi nemrégiben írt két nőről, akiknek a barátságát megbontotta az, hogy egyikük iránt érdeklődni kezdett az a férfi, aki eredetileg a másik nőnek tetszett… Itt olvashattátok: kerjtanacsot.blog.hu/2011/03/11/meddig_tart_egy_noi_baratsag
A mostani történetem a cím ellenére nem ennek az esetnek az ellentétpárja lesz. Hiszen a nő, aki két fiúbarátom közé furakszik, nem egy csábító nőszemély – hanem mindössze egy hetes, három és fél kilós. Egy kisbaba.
Henrikről és Péterről már írtam nektek, harmincas éveik második felét tapossák, egymás legjobb barátai, mindketten az én barátaim is, és tőlem próbálnak megtudni híreket arról, hogy mi játszódik a másik fiú lelkében… Ebben a cikkben csodálkoztam rá arra, hogy a férfiak közt nem alakulnak ki mély beszélgetések a legjobb barátság ellenére sem: kerjtanacsot.blog.hu/2010/11/20/ferfi_baratsag_noi_baratsag
Most egy új helyzet állt elő. Henrik családot alapított a barátnőjével: eddigi laza, bohém életmódjukba berobbant egy kisbaba. Péter pedig továbbra is éli a magányos alfahím életét, valódi párkapcsolatok nélkül, immár évek óta változatlanul.
Péter valójában egy nagy talány. Okos, független, kiegyensúlyozott ember. Mégis, amióta 3 éve véget ért a legutóbbi hosszabb kapcsolata egy lánnyal, időről időre kinyilvánítja: neki nincs is szüksége a hagyományos párkapcsolatok bilincsére. Neki az túl nagy teher, nem neki találták ki az alkalmazkodást, őt zavarja egy másik ember az otthonában, stb.
Mondhatnátok, hogy ez tipikusan az a felvett póz, amiről a szingli nők kapcsán beszélgettünk… De az igazság az: ez a pasi áll a legközelebb ahhoz, hogy elhiggyem róla: ő nem megjátszásból mondja mindezt. Hanem komolyan is gondolja… Nem pótcselekvés nála az alfahím-szerep, nem leplezni kívánja vele a gyávaságát, hogy nem mer belemenni semmi komolyabb viszonyba – hanem neki tényleg így jó ez, ahogy van.
Ezt gondoltam egészen mostanáig róla.
De hétfőn találkoztam vele, és az első szava ez volt hozzám: „Hallottad a nagy hírt?! Henrikéknek megvan a kisbaba!” – és itt belefogott egy hosszú, érzelmes, döbbenetes áradozásba arról, hogy ő már látta is fotón a kiscsajt, és a pici egyszerűen GYÖNYÖRŰ!! Formás, szép baba (a szülés részleteiről is beszámolt: azért lett olyan szép a kicsi, mert 23 órás vajúdás után végül császárral született, nem nyomódott meg a szülés közben, stb…), a keze törékeny, hosszú ujjú - egyszóval úgy szép, ahogy van!
Nőtől már mind hallottunk efféle ömlengést kisbabákról, szüléstörténetekről, de férfitól – bevallom – én még soha. Pláne nem egy ilyen magányos farkastól, akit látszólag hidegen hagy a családnak még a gondolata is!
Péter még mindig meg tud lepni engem, és egyre kevésbé értem, hogy hogyan működik…
Szerintetek a legjobb barátja gyermeke változást hoz majd a Péter életébe is? Elkezdi végre keresni a párját, és fogja eléggé irigyelni Henrikéket a családi boldogság miatt ahhoz, hogy ő is lépéseket tegyen ebbe az irányba?
Vagy végleg megszakad a barátságuk, mert egy kisbabával járó életmódváltás elszakítja majd Henriket a továbbra is szabadon kalandozó, bulizó, utazgató Pétertől?
Az utóbbi verzióhoz hasonló példát láttam már: a férjem baráti köre egy emberként hördült fel, amikor én bejöttem a képbe – mert a fiú, aki addig egy volt közülük, már nem velük szerette volna tölteni az ideje nagy részét, hanem velem, a nővel, akiben megtalálta élete párját. Ezen csámcsogott a sok szingli pasi: az új nő rátelepedett erre a szegény fiúra, nem engedi bulizni! Egészen megváltoztatja, már nem is a régi önmaga..!
És persze, hogy nem a régi önmaga. Amikor egy férfi rátalál a komoly szerelemre, az bizony kitölti minden gondolatát. Miért akarna unottan biliárdozni, vagy a sokadik sör felett autókról beszélgetni, ha éppen megadatik neki az élet legnagyobb ajándéka: megismerni egy másik ember testét-lelkét, minden apró porcikáját, titkos gondolatait…? Nem kell egy rátelepedős, sárkány nőszemély ahhoz, hogy nagyobb vonzerőt jelentsen a fiúbarátoknál! Erre persze a fiúbarátok is rájöttek, amint az ő életükben is bekövetkezett ugyanez a változás.
És a kisbaba, a valódi családalapítás még ennél is nagyobb terhet ró a szinglibarátokra.
Kíváncsian várom, hogy ez a végét jelenti-e majd Henrik és Péter barátságának. Szerintetek merre alakul majd ez a történet?
Nóra