Meleg a nyárelő, és sok a napsütés az utóbbi hetekben. Ez okozza, hogy a napokban megkezdődött a kérészek rajzása a Tiszán.
A főrajzás előtt 2-3 nappal, a rajzás dinamikájából lehet pontosan tudni, hogy mikor virágzik majd ki a folyó – ezért különösen nehéz a dolga a Tiszazugi Turizmus Szövetségnek, amikor megpróbál előre meghirdetett programot szervezni a tiszavirágzás megfigyelésére… Idén erre a pünkösdi hétvégére hirdették meg, de MÉG MA IS részt lehet venni a Tiszakürti Arborétum fogadóépületénél 16 órakor gyülekezve.
Egy 2 kilométeres séta után a tiszainokai hajókikötőben a partról figyelve, a komppal oda-vissza átutazva a folyón pedig a rajzás középpontjába jutva is megszemlélhetik a résztvevők ezt az egyedülálló látványosságot. Sötétedés előtt pedig a csoportot visszakísérik az arborétumba, ahol tábortűznél van lehetőség egy kis szalonnasütésre, tiszazugi borok kóstolgatására…
Tavaly a folyó magas vízállása és más kedvezőtlen körülmények megakadályozták a programot, idén azonban Mindszentnél és a folyó országhatárhoz közeli részén is megfigyelhetők a tiszavirágok a napnyugta előtti órákban.
A tiszavirág természetesen nem virág – hanem a kérészek rendjébe tartozó Polingenia longicauda rovar, 8-12 cm méretű, nagy szárnyfesztávolságú és színpompás. Rajzása nem más, mint rövid életének fénypontja: a násztánc.
A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére. Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar. Az imágóvá átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket. A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek.
Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. A kifejlett kérészek nem túl jól, csapongva repülnek.
A párzás után a nőivarú egyed a folyó felett 5-10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken
A tiszavirágok a rajzást követően elpusztulnak, elhalt tiszavirágtetemek borítják a folyó felszínét, és lassan elsodorja őket a víz. Átalakulásuk, fajfenntartásuk és pusztulásuk mindössze néhány óra alatt játszódik le – így került be szép magyar nyelvünkbe a „kérészéletű” vagy „tiszavirág életű” melléknév a különösen rövid jelenségek, események jellemzésére.
A tiszavirág védett állat, a tiszai vízirendőrök ellenőrzik, hogy senki ne háborgassa telepeiket, és ne fogjon be a rovarokból egyet sem – még az elhullottakból sem!
Aki idén nem jut el személyesen megfigyelni a tiszavirágzást (mint én sem), az jövő nyár elején figyelje a www.tiszaviragzas.hu weboldalt, hogy időben értesüljön róla, mikor várható ez a látványos természeti csoda!
Nóra