A világ elfáradt. Erre a következtetésre jutottam abból, hogy a 2012.12.21-ére jósolt világvége a szokásos világvége-jóslatoknál is nagyobb visszhangot ver - hetek, sőt, hónapok óta állandóan erről olvashatunk mindenhol.

Talán azért fogékonyabbak az emberek a gondolatra, hogy holnapra véget ér minden, mert az elmúlt egy-két év a gazdasági válsággal, a természeti katasztrófákkal, a megélhetési nehézségekkel úgy elfárasztotta őket, hogy nem is tűnik annyira elborzasztónak az ötlet: mi lenne, ha holnap vége lenne MINDENNEK? Ha letehetnénk terheinket, ha az elmúlásunk nem hagyna maga után szomorú családtagokat, hiszen mind, együtt, egy csapásra lépnénk át a nemlétbe - vagy a túlvilágra, ki miben hisz.

Máskor is felidézte a média Nostradamus, és más, kevésbé ismert jósok jövendöléseit a megsemmisülő civilizációnkról - de eddig általában néhány száz elborult elméjű követőn túl mindenki csak legyintett az ilyesmire. Idén azonban újabb és újabb hullámokat vet az ijesztgetés, hol humoros, hol komoly formában.

Azt már a kisiskolások is tudják, hogy a "jóslat" a maja civilizációból fennmaradt naptárral függ össze: sokáig félrevezetően úgy idézték a régészeti leleteket, hogy a maják megjósolták, ezen a napon lesz vége a világnak.

Később elterjedt a józanabbul hangzó cáfolat is: hogy nem világvégét jósoltak a maják, csak az általuk használt naptárszámítási rendszer ér véget 2012.12.21-én.

Innentől kezdve mindenki a maga vérmérséklete szerint alakította a történetet: hogy nem ér véget a világ, de MEGVÁLTOZIK: egy gyökeresen új szemléletű világrend jön létre, mely nem az anyagiak hajszolására alapul, mint a jelenlegi - hanem áttérünk végre szellemi, lelki síkra. Kijavítjuk a hibákat, és beköszönt egy szebb, boldogabb jövő.

A borúlátóbbak a Föld pólusváltásával kötik össze ezt a nagy változást. Egy áltudományos weboldalon egyenesen ezt olvastam: "Mind az egyiptomiak, mind a maják, mind az indiaiak, mind a tibetiek tisztában voltak azzal, hogy amikor a Föld tengelye távolodik a Tejút középpontjától, akkor az ember spirituális értelemben elalszik, tudata tompul és elméje alászáll az anyagba, viszont amint közeledni kezd a középponthoz, fokozatosan felébred...A kutatások azt mutatják, hogy kb. 12500 évenként bekövetkezik egy pólusváltás, tehát sokkal gyakoribb, mint azt eddig a tudósok gondolták.  Ahogyan a napéjegyenlőségek, úgy a pólusváltások is ciklikusak, azaz visszatérőek. A pólusváltás azt is jelenti, hogy az északi- és a déli pólus helyet cserél. Igazolást nyert a pólusváltások teóriája, amikor radiokarbonos és egyéb módszerekkel kezdték vizsgálni a föld és a jég egyes rétegeit. Ebből nyert bizonyítás az is, hogy a pólusváltás akár egy nap leforgása alatt is végbemehet! Jelenleg nem tudjuk biztosan, mi váltja ki pontosan a pólusváltást. A modellezések azt mutatják, hogy pólusváltáskor a felszín több mint 3000 km/h, a szél több mint 1500 km/h sebességgel mozog. Nem csoda, hogy a felkészületlen emberek és a kiszolgáltatott állatok elpusztultak e világméretű kataklizmák következtében." HANGSÚLYOZOM: EZT TELJES SÜLETLENSÉGNEK TARTOM! Egyetlen olyan valódi tudóst sem láttam nyilatkozni, aki megerősítette volna ennek a valóságalapját.

A mágneses pólus valóban vándorol, átlagosan évente 40 kilométert tesz meg Szibéria irányába, és évente kb. 64 kilométert mozdul el, ez tehát igaz. Az is tény, hogy ez a mozgás az utóbbi évtizedekben felgyorsult. 1831-ben a mai James Ross-szorosban volt a mágneses északi pólus, 2001-ben már Resolute Bay-től 600 kilométerre, napjainkban pedig valahol Szibéria környékén járhat. A mágneses pólusok azonban nem követik, és nem is esnek egybe a Föld forgástengelyével.

A mágneses mező megszűnése is csak riogatás, ha a pólusváltáskor valóban megszűnne létezni a mágneses erőtér, akkor minden egymillió évben minimum kétszer-háromszor az élet teljesen eltűnne a bolygóról. Ilyesmi nem történt, semmi bizonyítékot erre nem talált senki.

A legutóbbi pólusváltás 780 ezer éve történt, ideje lenne tehát egy pólusváltásnak mostanában, de ez nem egy nap alatt lejátszódó folyamat! Száz, vagy ezer évig is eltarthat! Nem fog tehát 21-én megszűnni a Földet övező védőpajzs egy pillanatra se, gyengülni sem fog. A NASA szimulációjából kiderül, hogy a Föld dipólusú alaphelyzete helyett először kvadropólus, hexopólus, majd oktopólus helyzet alakul ki. Így elképzelhető akár az is, hogy ahol egyik évben még északi pólus volt, onnan hirtelen eltűnik, ahol pedig eddig nem volt, ott hirtelen megjelenik. Ennek következtében bárhol a világon lehet majd az északi sarki fényben gyönyörködni, viszont a mágneses elven működő iránytűk tönkremennek, használhatatlanná válnak.

Egy nap alatt megváltozó, vagy pláne véget érő világról-Földről tehát szó sincs.

Én egészen mást várok 2012.12.21-ére: elérkezik egy újabb születésnapom, megint egy évvel idősebb leszek. Megint ez lesz az év legsötétebb napja - amikor a téli napfordulót elhagyva elérkezik az egyre világosabb nappalok ideje! Megint készülünk karácsonyra, megvesszük a halat, káposztát, megdaráljuk a mákot-diót, előkeressük a bejglireceptünket. Szerencsés esetben kihagyjuk a boltokban a tolongást, és a lelkünket is felkészítjük az ünnepre.

22-én pedig majd legyintünk, és fejcsóválva emlegetjük a pánikkeltőket. És tele lesz a facebook újabb vicces mémekkel, amelyek arról szólnak, hogy mégis megy tovább a világ a maga útján. 

Nóra

(ha mégis bekövetkezne a világvége 21-én, akkor ez az utolsó blogbejegyzésem...remélem, jó lett!)