Már régen nem esett szó semmi finomságról itt, a blogon. Az az igazság, hogy karácsony óta nem is főztem időigényes ételeket. Akinek naponta vagy legalább hetente többször főznie kell, tudja, miről beszélek.
Aztán tegnap reggel a kislányom az óvoda előtt még megnézte a kedvenc meséjét Miki egérrel a főszerepben. Miki meghívta a barátait egy finom süteményezésre. A süti a banánkenyér volt, már a neve is kellemes érzéseket indít az emberben. A kislányom azonnal kitalálta a nagy ötletet, hogy együnk este desszertet, és legyen az is banánkenyér, mint Mikiéknél.
Ha Miki ezzel kínálja a barátait, akkor ez egy tipikus amerikai sütemény lehet. Elkezdtem keresni a sütemény receptjét az interneten, és meglepődtem, hogy azonnal találtam több változatot is magyarul. A mindmegette.hu-ról választottam végül azt, amit el is készítettem.
A családban van lisztérzékenység, mégha nem is a súlyosabb változata, és tulajdonképpen az érintett ehet kis mennyiségben glutént, akkor sem eszik. Így én minden süteményt gluténmentes lisztből készítek. Az ilyen liszt viszont fénytelen, rugalmatlan, nehezen lehet vele dolgozni. A gluténmentességnek az az ára, hogy a liszt száraz, fűrészporos ízt ad a süteményeknek, nagyon nehéz eltalálni, hogy melyik recepttel lesz finom, és melyik recepttel egyáltalán ne próbálkozzunk. Bejglinek például egyáltalán nem jó. Éppen hogy ehető lett a karácsonyi bejglim, de legalább egészséges volt. Ezzel vígasztaltuk egymást, és amíg elfogyott, édesanyám karácsonyi bejglijére gondoltunk.
Viszont most van egy jó hírem a gluténmentes életmódot folytatók számára!
Megsütöttem tegnap a banánkenyeret, és végre valami nagyon finom lett gluténmentes lisztből is. A gyerekek már félve kóstolták meg a ránézésre is finomnak tűnő süteményt, de megdöbbenve ismerték el, hogy ez a süti tényleg jó! Egyáltalán nem érződött rajta, hogy nem "normális" lisztből van. Nagyon büszke voltam magamra, és ezentúl a banánkenyér állandó desszert lesz minálunk. Nem bonyolult, és hálás, mert többet mutat, és nagyobb a hatása, mint amennyi energia kell az elkészítéséhez.
Íme a receptje, ami itt meg is található:
http://www.mindmegette.hu/banana-bread-banankenyer-citrommazzal.recept
Hozzávalók:
- A tésztához:
- 40 dkg liszt
- 15 dkg barnacukor
- 4 tojás
- 5-6 banán
- 2 dl tejföl
- 15 dkg olvasztott vaj
- 10 dkg gorombára vágott dió
- 10 dkg aprított csokoládé
- 2 csomag sütőpor
- 1 kiskanál fahéj
- A mázhoz:
- 15 dkg porcukor
- 1 lime leve
Elkészítés:
"A lisztet összeszitáljuk a sütőporral, hozzáadjuk a cukrot, a diót, a csokoládét, a fahéjat.
A banánokat pár órára csonttá fagyasztjuk, készítés előtt 2 órával kivesszük a fagyasztóból, és szobahőmérsékleten felolvasztjuk. Erre (a másnak talán furcsának és feleslegesnek tűnő procedurára) azért van szükség, mert sokkal édesebb és teljesen pépes lesz tőle a banán.
A kiolvadt banánt habosra keverjük a tojásokkal, a tejföllel, az olvasztott vajjal, és ráöntjük a lisztes keverékre. Fakanállal gyors mozdulatokkal összekeverjük az egészet, és hosszúkás kalács (vagy bármilyen más) formákba öntjük.
Előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük, langyosra hűtjük, és bevonjuk a citrommázzal.
A mázhoz a porcukrot elkeverjük a lime levével, tejföl sűrűségű kell legyen. Ha szükséges, tegyünk még hozzá lime-levet."
Én annyit hozzátennék még, elhiszem a recept beküldőjének, hogy a fagyos banán jobb, de én nagyon érett banánokat tettem bele a tésztába fagyasztás nélkül, azonnal, és így is nagyon finom volt a banán íze a süteményben.
A cukormáz, amit én egyébként egyáltalán nem szeretek egyik süteményen sem, itt elengedhetetlen. Nagyon finom, különlegesen savanykás ízt ad a sütemény banános-diós-csokoládés ízéhez.
Tegnap készítettem még egy Franciaországban nagyon kedvelt salátát is, arról a következő alkalommal írok.
Kellemes sütést-főzést kívánok mindenkinek, és szép februári napsütést hozzá!
Zsófi