Február elején kezdetét veszi a tavaszra várakozás időszaka, mégha esetleg nagy a tél, mint idén, akkor is jó ránézni a naptárra és arra gondolni, hogy maximum 4-6 hét, és egészen világosak lesznek a reggelek és a délutánok, melegebb lesz az idő és éledni kezd majd a természet! De ez előtt még ott van a vidám "télbúcsúztató" Február, tele eseményekkel!
Február 2-án van a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, ilyenkor a katolikus templomok körül általában körmenetet tartanak és gyertyát szentelnek! A pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat és Krisztust jelképezi, így tartják a hívők. A gyertyaszentelő ünnepéhez hagyományosan különféle tavaszjóslatok is kapcsolódnak. Az európai hagyomány szerint ha a barnamedve - egyes helyeken a borz - gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön a "házából" és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz.
Észak-Olaszországban a népi szólásokban e napon a medve mellett a farkas is időjós-szerepet kap. Észak-Amerikában pedig az újkori bevándorlók az ott élő erdei mormotát tették a február 2-i népi hiedelem tárgyává, olyannyira hogy ez a nap „az erdei mormota napjaként” (Groundhog Day) is ismert. (Az Idétlen időkig című film, eredetileg angolul Groundhog Day, egy 1993-as amerikai fantasztikus-romantikus film Bill Murray és Andie MacDowell főszereplésével és február 2-án játszódik.)
Február 3-án, Szent Balázs napján volt szokás a balázsolás (Babits Mihály: Balázsolás http://www.szepi.hu/irodalom/vers/tvers/tv_004.html), amikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Balázs napja az iskolások ünnepe is volt, amikor a diákok házról-házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak. Ez az úgynevezett „balázsjárás”, ami a magyarságon kívül a szlovákok és csehek körében is ismert volt.
Luxemburgban „Liichtmessdag” néven ünneplik Február 2-t és a „balázsjáráshoz” nagyon hasonló népszokás társul ehhez a naphoz. A luxemburgi gyerekek lámpácskával és kosárral vagy kistáskával járnak házról-házra, viszik a fényt és énekelnek....majd ezért a házigazdától édességet, csokoládét, cukorkát kapnak jutalmul!
Franciaországban és a frankofón országokban „Chandeleur” vagy „Fete des Chandelles” a neve Február 2-nak, azaz a Gyertyaszentelőnek. Ezen a napon hagyományosan palacsintát (crepe) esznek üresen, vagy kristálycukorral, lekvárral, vagy anélkül, krémmel, csokoládéöntettel, ki hogyan szereti. Számtalan változata, íze és formája, leginkább hatalmas hagyománya van a francia palacsintának ezekben az országokban! A népszokás szerint ugyanis ezen a napon mindenki palacsintát süt és a félig megsült palacsintát feldobva, ha az lapjára esik, szerencsés lesz az év, ha nem esik vissza szépen, akkor sok lesz a gond.
Február 14-e Szent Bálint (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_B%C3%A1lint) napja (Valentin-nap), a szerelmesek védőszentjének ünnepe. Magyar hagyományok szerint, haBálint napján hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés.Az angolszász országokban alakult ki az a hagyomány, hogy ezen a napon a szerelmesek, a jó barátok és mindazok, akik szeretik egymást kisebb ajándékokkal lepik meg egymást. Ez a szokás 1990 után egyre nagyobb teret kapott nálunk is, ma már teljesen természetesen ünneplik az emberek, különösen a fiatalok, bár nagy vitákat is okoz, hogy kell-e ez nekünk, nem volt magyar népszokás, csupán „amerikanizálódás” és nagy kereskedelmi fogás, hogy karácsony után nemsokkal, ismét tömegesen vásároljunk ajándékokat! Hogy ezekből az állításokból mi igaz, és mi nem, melyik álláspontot érezzük magunkénak, azt döntse el mindenki hangulata és kedve szerint Bálint-napon!
Általában februárra esik a karnevál, vagyis a farsangi időszak is. A leghíresebb a
riói karnevál (vidám képek: http://images.google.hu/images?hl=hu&rlz=1T4SKPB_en___LU312&q=ri%C3%B3i+karnev%C3%A1l+k%C3%A9pek&um=1&ie=UTF-8&ei=6ChoS6zBH4K_4gbAjqjXCA&sa=X&oi=image_result_group&ct=title&resnum=4&ved=0CBwQsAQwAw)
és a velencei karnevál (http://hu.wikipedia.org/wiki/Velencei_karnev%C3%A1l)
Magyarországon pedig a busójárás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Bus%C3%B3j%C3%A1r%C3%A1s)
(Egyes években ezek az ünnepségek március elejére esnek.)
A farsang január 6.-tól (vízkereszt napjától) a húsvét előtti negyedik napig, húshagyókeddig tart. Farsang idején elterjedt szórakozási forma volt a farsangi bál, már a 15-16. századtól. Különösen nagy mulatságokat rendeztek például Mátyás király udvarában.
A wikipédia ezt írja: „A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. A legények a muzsikosokkal végigjárták a falu utcáit, a lányos házak előtt táncoltak, és megtáncoltatták a házbéli lányt is. A farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadtak, ilyenkor került színre a tréfás lakodalom is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság volt, amikor a leányokból, legényekből álló párok egy kidöntött fát húztak végig az úton. A köszöntők és felvonulások evés-ivással, valamint a táncházban vagy fonóházban tartott közös táncmulatsággal, bállal zárultak. A farsangi bálok fontos szerepet játszottak a párválasztásban. A mulatság gyakran elkülönült korcsoportonként. Gyakori volt a lányok, asszonyok külön farsangolása is (asszonyfarsang). A farsangi napokban tartották a disznótort is. Erre rokonokat, szomszédokat hívtak össze, és reggelig mulattak. A farsang jellegzetes süteménye volt a fánk és a rétes. A sok étel fogyasztásától az év bőségét remélték. A magyar népi mondóka a február hónapot a következőképpen jellemzi:
Gyertyaszentelő melege
Sok hó s jégnek előjele,
Gyertyaszentelő hidege
Kora tavasznak előhírnöke.
Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál,
S ha nem talál, akkor bizony csinál.
Ha derűs a Román napja,
Ég áldását bőven adja."
Február 19-e Zsuzsanna napja. Az Ószövetségből ismert Zsuzsannát (http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsuzsanna_(Biblia) hamis vád alapján házasságtöréssel vádolták. Ehhez kapcsolódik a "Zsuzsanna-játék", amely többszereplős népi játék, és amelyben Zsuzsanna történetét játszák el. A népi hiedelem szerint ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz.
Február 24-e Mátyás napja. Mátyás napján nagyon hideg van. Erre utal a következő népi szólás: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." (Amint azt a fent idézett népi mondókában is olvashattuk.)
Kívánok sok szeretettel kellemes Februárt, Farsangot, szerelmes Bálint-napot és sok boldog névnapot minden februári névnaposnak, na meg sok boldog születésnapot a Vízöntőknek és a Halak elejének! Remélem senkit nem felejtettem ki a sorból!
Zsófi