Ezt a szót az utóbbi héten sokat hallhattuk, hiszen kiderült, hogy a CIA kódneve Oszama Bin Ladenre ez volt: Geronimo. Mindannyian láttuk a tévékben, ahogy Obama elnök a Fehér Ház műveleti szobájában élő adásban nézi Bin Laden kiiktatását, mely esemény végén elhangzott ez a rejtélyes mondat: „Geronimo-E KIA”.
A közlés jelentése azóta ismertté vált: Geronimo volt Bin Laden, az „E” betű az „enemy”, azaz „ellenség” szót kódolta, KIA pedig annyit tesz: „killed in action” – azaz megölték az akció során. A rövidítés egyben tehát ezt jelenti: „Ellenségünket, Bin Ladent megöltük az akció során.”
A világ tapsolt és éljenzett, de azért voltak, akiknek megütötte a fülét a „Geronimo” elnevezés.
Ez a név az amerikai történelemben és a kultúrtörténetben ugyanis már sokszor felbukkant. Én pedig, tudjátok, szeretek kalandozni a történetek közt, és összefonni a látszólag egymástól független szálakat… Ez most egy ilyen próbálkozás lesz! Lássuk, hát, mi mindent hoz össze a Geronimo!
Először az 1800-as évek első felében, a mai Új-Mexikó állam területén találkozhatunk vele. A csirikava apacsok törzsében született meg a fiú, aki felcseperedvén családot alapított, a törzs varázslója lett, de 27 éves korában egy békés kereskedelmi tanácskozáson a mexikói katonák megölték első feleségét és három gyermekét.
Ekkor az apacs harcos bosszút esküdött – legendás kitartással harcolt attól kezdve a mexikóiak és az Egyesült Államok csapatai ellen. Ellenségei ragasztották rá a Geronimo nevet, melyet élete végéig viselt (csirikava neve Goyaalé volt, azaz „Ásító”, talán ezt torzult Geronimóvá, de más források szerint Szent Jeromoshoz imádkoztak mexikói ellenfelei, és így került elő a Geronimo név).
Ő volt az Egyesül Államok fennhatósága ellen harcoló utolsó indián csapat parancsnoka, mindössze 38-an voltak, és egy álló éven keresztül menekültek az 5000 fős amerikai sereg elől! Végül 1886-ban Geronimo megadta magát Arizonában, a Skeleton kanyonnál. Jó néhány évre bebörtönözték, később azonban ünnepelt híresség vált belőle. Az 1904-es világkiállításon, St. Louisban rengeteg ajándéktárgyat és fotót adtak el róla, valamint filmek egész sora készült a hős apacs harcosról (az első 1912-ben, ezt pedig számos westernfilm követte).
Így történhetett, hogy neve egy újabb szövegösszefüggésben került be az amerikai kultúrába. 1940-ben egy amerikai ejtőernyős, Aubrey Eberhardt (aki a világ első ejtőernyős alakulatánál szolgált Fort Benningben) megnézte az 1939-es „Geronimo” című western filmet. A mozi után társainak arról beszélt, hogy reméli, a másnapi ejtőernyős ugrása simán megy majd – mire a többiek ugratni kezdték, hogy biztos annyira be lesz tojva, hogy még a saját nevére sem emlékszik majd ugrás közben… Eberhardt azt felelte: nem csak a saját nevére, de még Geronimóéra is emlékezni fog! S hogy ezt bizonyítsa, másnap, amikor kilépett a repülő ajtaján, és a mélybe vetette magát, hatalmasat ordított: „Geronimo!”. Társai követték a példáját, és így tett azóta még rengeteg más ejtőernyős is – ez lett ugyanis az általánosan elterjedt kiáltás minden olyan esetben, amikor egy amerikai kiugrik bármilyen magas helyről…
Az igazi Geronimóra, az apacs főnökre is vissza kell ám kanyarodnunk, hogy teljes legyen a kép: bár híres lett és köztiszteletben állt, szülőföldjére már sohasem térhetett vissza. 80 évesen halt meg, és egy katonai temető indián foglyai számára fenntartott részén temették el.
Nem nyughatott azonban békében ezután sem. Halálának századik évfordulóján, 2009-ben leszármazottai bírósági keresetet nyújtottak be – alperesként a szövetségi kormányt, Barack Obama amerikai elnököt, és a Yale Egyetemet nevezték meg. A per tárgya: Geronimo csontjainak visszaszerzése, melyeket a Koponya és Csontok nevű titkos társaság a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint 1918-ban ellopott, és a társaság klubházában helyezett el.
A történet érdekessége, hogy George W. Bush elnök nagyapja, Prescott Bush is részt vett a rablásban, és a Yale Egyetemen (bár az egyetemtől függetlenül) működő társaság tagjai közt is számos elnök és más, nagy hatalmú személyiség található…
S hogy miért kellettek nekik Geronimo csontjai? Pontosan nem tudhatjuk, hiszen szigorúan titkos társaságról van szó – de állítólag a Geronimo koponyájának megcsókolása része a tagok kötelező szertartásainak…
Harlyn Geronimo, a dédunoka azt mondja: ő teljes szívéből érzi, hogy dédapja szelleme sohasem nyugodhatott békében. Addig folytatja a pereskedést tehát, amíg a földi maradványokat végre méltó módon eltemetheti. Egyelőre nem áll jól az ügye, mert különféle jogi csűrcsavarok miatt a titkos társaság áll nyerésre… talán nagyhatalmú támogatói is segítik ebben!
De ez már bőven az összeesküvés-elmélet körébe tartozik - amiket én egyébként nagyon kedvelek!
Mint ahogy nagyon kedveltem az „Összeesküvés elmélet” című filmet is, Mel Gibson és Julia Roberts főszereplésével. Mel Gibson egy megzakkant, paranoiás taxisofőrt alakít, aki minden újságcím mögött egy újabb összeesküvést sejt, és az élet - mint oly gyakran – most is bebizonyítja: a sok hamis elmélet közt vannak azért valódi összeesküvések is… Közben beleszeret a gyönyörű hivatalnoknőbe, Juliába. Mel Gibson a film egyik jelenetében elmagyarázza, mit jelent számára a Geronimo szó: „A szerelem szárnyakat ad. Repülni tudsz tőle. Én nem is szerelemnek nevezem. Azt mondom rá: ez Geronimo! Amikor szerelmes vagy, le tudnál ugrani az Empire State Buliding tetejéről, és még csak nem is félnél… azt ordítanád közben egész úton lefelé: Geronimo!...”
Anélkül, hogy a film csattanóit elárulnám, jelzem: később kiderül, hogy a Geronimo honnan fészkelte be magát taxisofőrünk megbomlott agyába…
Nézzétek meg, ha még nem láttátok volna (amit egyébként kétlek – mert a tévécsatornák nagyon gyakran adják ezt a kitűnő filmet).
S visszatérve végül a jelenbe: Oszama Bin Laden meggyilkolása, és a napvilágra került kódnév – Geronimo – újabb indulatokat kavart az apacs legenda körül. Steven Newcomb, az „Indian Country Today” hetilap újságírója súlyosan bírálta a névválasztást, mondván: „Tiszteletlenség az őshonos amerikaiak által nagyra becsült személyiség nevének ilyen használata”. Loretta Tuell, az amerikai szenátus indiányügyi főbiztosa is úgy vélte, nem volt helyénvaló Geronimo nevének összekapcsolása az USA leggyűlöltebb ellenségével… Paul Antoine pedig, egy dél-dakotai sziú törzs tagja egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: „ez egy újabb kísérlet arra, hogy az őshonos amerikaiakat terroristaként bélyegezzék meg”.
És valljuk be: tényleg lehetett némi célzatosság a névválasztásban. Emlékezzünk csak a történet elejére: Geronimo volt az az indián, aki a legtovább küzdött az Amerikai Egyesül Államok fennhatósága ellen…
Nóra