Annak ellenére, hogy itt a nyár, ez még nem minden. Megvannak a magunk gondjai, élethelyzeteink, amin ugyan javít a napfény, de mindent nem tud megoldani.

Ugye van, aki válik, van, aki munkát keres, van, aki „egyszerűen” csak fáradt vagy rosszkedvű, vagy mindkettő egyszerre...van, aki anyagi gondokkal küzd, de sajnos el lehet mondani, hogy ez lassan alapproblémává kezdi magát kinőni, minden más csak erre jön „habnak a tortára”, vagy éppen emiatt következik be.

A pénztelenség el tud rontani mindent, házasságot, kedvet, emberi kapcsolatokat, és egészséget...

Persze azt is mondják, hogy a pénz nem minden! Ez is igaz, meg az is, hogy a pénz olyan, mint a levegő, csak akkor vesszük észre, ha már fogyóban van, vagy elfogyott...

Természetesen „közhely” azt mondani, hogy a pénz nem boldogít és nem lehet mindenhez hozzájutni általa. Ezt is mindenki tudja, tisztában van vele és vígasztalja magát ezzel, ha éppen ilyen jellegű baja van, de ugye azt is tudja mindenki, hogy bölcsességekkel meg nem lehet „kifizetni” se a boltost, se a gáz-, de még a villanyszolgáltatót sem!

Mégis azt kell mondanom, hogy ezek a „közhelyek” tényleg igazak! Eszembe jut ez akkor, amikor beteg barátunkért aggódunk, vagy amikor anyagi biztonságban élők válását asszisztáljuk végig, vagy amikor bevásárlóközpontokban látunk egyedülállókat „vígasztalódni”...

Lehet, hogy mégsem az a „legfontosabb”, aminek jegyében általában napjaink zajlanak? Az „erőltetett menet” minden földi hívság vagy csak pusztán a létszükségleteink előteremtéséért.

Egyre több embertől hallom, hogy szomorú, mert nem tud pihenni, nyaralni menni. Az, akinek van egy darabka kertje, vagy csak egy erkélye, már megoldhatja a „nyaralást”.

Tulajdonképpen mitől lesz jó egy nyaralás? A naptól, a víztől, a pálmáktól vagy attól, hogy több időnk jut egymásra. Akinek vannak például kicsi gyerekei, tudja, hogy gyerekkel nyaralni leginkább nem a szülők, hanem a kiskorúak felhőtlen szórakozása. Ahhoz tehát nem kell nyaralni menni, hogy kihasználjuk a nyár adta lehetőségeket.

Ki lehet ülni esténként a kertbe, erkélyre. Élvezni lehet a csendet, a nyári hangulatot, fényeket, színeket, a későn beköszöntő sötétséget és közben egymásra lehet figyelni. Sokkal inkább egymásra lehet figyelni, mint például a Balaton partján szaladva, mert ugye a gyerek fagyit szeretne, meg pancsolni menne, és piiisiiilniiiiii keeeeell!

Lehet az erkélyen egy szépen megterített asztalkánál egy gyertya mellett vacsorázni, vagy fagylaltot eszegetni, esetleg borozgatni...utána be lehet ülni a kanapéra és megnézni egy filmet, esetleg „igényesebbek” beszerezhetnek egy kis kólát és pattogatott kukoricát is maguknak...Egymás kezét is foghatjuk vérmérséklet és a kapcsolatunkban eltöltött évek számától függően, vagy attól függetlenül...és garantáltan a „szomszéd” sem fog harsányan beleröhögni a poénokba vagy a kukoricás zacskót zörgetve kellemetlenkedni a legmeghatóbb pillanatokban.

Szóval minden –amíg igazán nagy baj nincs!- attól függ, hogyan fogjuk fel! Mert magunkat jól érezni, a másikat szeretni, megbecsülni azt, amink van, ahhoz elég a kertünk vagy az erkélyünk is!

Zsófi