HTML

Kérj tanácsot

Barátnők vagyunk... Zsófi és Nóra. (25) 33 éve beszélgetünk. Egymással és rengeteg más barátunkkal is. Együtt és külön-külön. Ha kérdeznek, elmondjuk a véleményünket. Aki segítségre szorul, annak segítünk. Ha tanácsra van szükséged, neked is adunk. Hogy miről kérdezhetsz? BÁRMIRŐL. Beszélgessünk.

Friss topikok

Címkék

1848 as forradalom (1) 1956 (1) 1 1 5 éves a miskolci villamos (1) 2001 űrodüsszeia (1) 2011 (2) 2012 a sárkány éve (1) 2012 világvége (1) 2013 a kígyó éve (1) 20 gyerekes milliárdos (1) 50 éves James Bond (1) a. l. webber macskák (1) abaúj (2) activia vip program (1) adakozás (1) Adriano Celentano (1) advent (4) adventi ételek (2) afrika múzeum (1) agresszió (4) alain delon (1) alain ducasse (1) alcsúti arborétum (3) alibigyár (1) állattartás (2) almás kukoricasaláta (1) almás receptek (1) almás joghurtos édesség (1) álomépítők (1) amazonas (3) amerikai graffiti (1) andamán szigetek (1) angolkert (1) angol trónörökös (1) angyal (1) anna gavalda (2) anna örök (2) antonioni (1) anyák napja (3) anya lánya viszony (1) apa nélkül (1) április elseje (1) arlon (1) arnold schwarzenegger (1) arriba kakaó (2) árvíz (2) assam (1) átpozícionálás (1) audrey tautou (1) avasi fröccs (1) az unicum története (1) a nap éve (1) a nő (1) a nyúl éve (1) a pockok szerelmi élete (1) a sors iróniája (1) A szerelem hullámhosszán (1) a tigris éve (1) babona (3) babwestern (1) bagdy emőke (1) Bagdy Emőke (1) balaton (2) Balázs Fecó (1) Bálint - napi ajándékok (1) bálint nap (2) banánkenyér (1) banki jogtanácsos esete rudolf péterrel (1) bántalmazás (1) barabási albert lászló (1) barátok közt (1) barátság (6) barbara delinsky (1) barcelona (2) baricco (1) Bartos Erika (1) bastogne (1) Beata Bishop (1) befőzés (1) beiskolázás (1) bereményi géza (2) besenyő pista bácsi (1) beszélgetés (13) Bíborszél együttes (1) bikafuttatás (1) bikaviadal (2) bikicsunáj (1) biománia (1) blogunk második születésnapja (1) blue curacao likőr (1) blue monday (1) blue valentine (1) bocsánat (1) bodza (1) Bogányi Gergely (1) Bogyó és Babóca (1) böjt (3) böjte csaba (3) böjti ételek (1) böjti receptek (1) bókay jános író (1) boldogkőváralja (1) boldogság (1) bolida (1) bolognai egyetem (1) borsalino (1) bors máté (1) börtönbe zárt kamaszlányok (1) braindogs (1) bratyizás (1) brazília (2) brüsszel (1) Bubik István (1) budapest bár (2) bud spencer (2) buga doktor (1) bulgur (1) buli (1) busójárás (1) búza töret (1) café á la parisienne (1) café á la russe (1) cameron diaz (1) cappuccino (2) carlos ruiz zafón (1) carlo pedersoli (1) carpe diem (1) carrie fischer (1) casanova (1) catherine tate (1) che guevara (1) chris rea (1) Címkék (2) cinege (1) colin farrell (1) colin firth (1) columbia (1) corrida (1) criollo kakaó (2) család (27) csányi sándor (1) Csányi Sándor (1) cseh tamás (3) cseresznye (1) cseresznyevirágzás (1) cserhalmi (1) Cserháti Zsuzsa (1) csernus doki (3) csíkszentmihályi mihály (1) csík zenekar (1) csodálatos júlia (1) csokoládé (5) csokoládés mézeskalács (1) curacao kávé (1) curie (1) darjeeling (1) demis roussos (1) depresszió (4) Desperadó (1) dickens (1) diótörő (1) diploma előtt (1) divat (1) donizetti (1) downton abbey (1) dugovics titusz (1) dunakömlőd (1) dunszt (1) dustin hoffmann (1) echternacht (1) Edda (1) egészség (5) egészséges alvásmennyiség (1) egészséges desszertek (1) egészséges ételek (1) egészséges nassolnivalók (1) egészséges táplálkozás (5) égig érő fű (1) egyedül maradni gyerekekkel kommentben (1) egyedül maradni gyerekkel (1) egypercesek (2) egy óra múlva itt vagyok (1) eldorádó (1) életmód (1) élet értékei (1) eljegyzés (1) elkezdődött a Sárkány éve (1) elliot aronson (1) első magyar szakácskönyv (1) el nino jelenség (1) emésztési leukocitózis (1) énképzavar (1) Én a séf (1) eőry kató és ruttkai éva (1) Eötvös Gábor (1) eredet (1) erősítés (1) esélyegyenlőség (1) eskővők ideje (1) esküvő (1) ételfesték (1) eyjafjallajökull vulkán (2) fagylalt (2) falusi élet (1) fapados repülés (1) farsang (1) farsang farka (1) februári versek (1) feldmár andrás (1) Feleség kerestetik (1) felnőtté válás (4) félrelépés (3) fémhab (1) fenegyerek véleménye (1) Fenyő Miklós (1) férfiak (7) férfiak típusai (2) férfismink (1) férfi agy és női agy (2) férfi nő téma (1) feri atya (1) ferran adria (1) fesztiválok (2) fiatalok részegsége (1) filmek (18) filmes frizurák (1) filmzenék (1) film színház muzsika (1) fishing on orfű (1) foci (3) fogyasztói társadalom (3) fogyókúra (2) földes (2) földrengés (1) föld napja április 22 (1) forastero kakaó (1) forgács józsef (1) fortepan fotógyűjtemény (1) fotózás (4) főzőiskola (1) főzős műsorok (2) főzzünk (19) francia hallé (1) francia kávé (1) francia konyha (2) Frank Sinatra (1) frédi és béni (1) fröccs (1) fűszeres csokoládé (1) Gabriel García Márquez (1) gagarin (1) galette des rois a királyok lepénye (1) garcía márquez (3) gárdonyi géza (1) gárdos péter (1) garfield (1) gasztronómia (43) gazdagság (3) genetika (1) génmódosítás (1) Gianni Morandi (1) gibb fivérek (1) gluténmentes liszt (1) gluténmentes sütemény (1) godard (2) goldberger frederika (1) gömbakvárium (1) gönc (1) gondolkodó víz (1) gordon ramsey (1) grammy díj (1) gróf somssich pongrác (1) gundel palacsinta (1) gyász (2) gyereknevelés (12) gyerekvállalás (1) gyerek fejlesztése (1) gyermekvállalás (1) győzelem napja (1) hacser józsa (1) hagyományok (3) hajnali láz (1) halál (2) hálózatkutatás (1) hamvazószerda (1) hanna barbera (1) harcművészet nagymestere (1) haruki murakami (2) házasság (6) házasság előnyei férfiaknak (1) háztartás (1) ha elveszítjük a szüleinket (1) Heather Bauer (1) Hello (1) hellókarácsony (14) heston blumenthal (1) hogyan szólhatsz hozzá (1) holdfogyatkozás (1) holdviola (1) hölgyválasz (1) Hölgy hermelinnel (1) holiday film (1) hongkong (1) hopp ferenc múzeum (1) horoszkóp (10) hóvirág (3) hungária együttes (1) hűségteszt (1) húsvét (5) húsvéti cikkek (1) húsvéti maradékból készült ételek (1) húsvéti receptek (1) ian siegal (1) ida regénye (1) idei divatszín a smaragdzöld (1) Így szerettek ők (1) Illatszertár (1) intelligencia (1) interneten magányosan (1) internet világnapja (1) irodalom (11) iskola (7) iskolakezdés (1) ízek imák szerelmek (4) Jamie Oliver (1) jamie oliver (1) János - nap (1) János - névnap (1) jarabedepalo (1) játék (1) javier bardem (1) jázmintea (1) jean reno (1) jedlik ányos (1) jeff bridges (1) jeles napok (3) jeti (1) ji csing (1) joel robuchon (1) jóga (1) john brockman (2) john williams (1) jókainé laborfalvi róza (1) jókai mór (1) joseph barbera (1) Joshua Bell (1) jóskártya (1) jóslás (4) jótékonyság (3) jövő (7) jövőkutatás (2) józsef attila (2) józsef nádor (1) Jó estét nyár jó estét szerelem (1) juhász gyula (1) juliette binoche (1) julie és julia (1) jung (1) justin bieber (1) kacsakagyló (1) kaguárnő (1) kakaó (3) kálmán györgy (1) karácsony (12) karácsonyi ételek (1) karácsonyi versek (1) kate winslet (1) Katona Klári (2) kávé (3) kávéház (1) kávéivás és depresszió (1) Kazanlár Emil (1) kazuo ishiguro ne engedj el (1) kelet ázsia (2) kémek (1) ken follett (1) keresd a dolgok jó oldalát (1) kérész (1) kert (1) készülődés karácsonyra (1) kettős élet (1) két éves a blog (1) kézírás (1) kézműves csokoládékészítés (4) kígyó éve (1) kínaiak (2) kínai horoszkóp (2) kippkopp (1) királyi baba (1) kirándulás (1) kisgyermekes anyukák (2) kispál és a borz (5) kiss tibor (3) kisugárzás (1) Kocsis Tibor (1) kocsonyafesztivál (2) kókuszolaj (1) költészet (1) kolumbia (1) koncert (1) konkfliktuskezelés (1) konmari (1) konsírozás (1) könyv (5) könyvmegállók Óbudán (1) korai színes fotók (1) korda stúdió (1) korhelyleves (1) környezetvédelem (3) körte (1) krúdy (1) kultúrtörténet (43) kumich nánássy varjú (1) kurkuma (1) kurkumás receptek (1) kurkuma hatása (1) láng vince (1) latinovits (1) legjobb karácsonyi zenék (1) Leonardo Da Vinci (1) levendulafesztivál (1) lhasa de sela (1) libamájhabos eclair fánk (1) liber mortis (1) ligeti györgy (1) liichtmessdag (1) lipóti pékség (1) Liszt Ferenc (1) londoni olimpia (1) lopásért börtön (1) louis aragon (1) lucien olivier (1) lukács ernő (1) luxemburg (2) lux elvira (1) madáretető (1) magány (1) magázódás (1) magyar karácsonyi zene (1) magyar torta (1) május 8 (1) május 9 (1) május elseje (2) mama kedvence (1) mamika (1) márciusi horoszkóp 2012 ben (1) marék veronika (1) mária névnap (1) marilyn (1) mark gungor (1) mary shelley (1) mary wollstonecraft (1) masaru emoto (1) máthé erzsi (1) matta lóránt (1) matt damon (1) maugham (1) McCartney (1) medárd (1) média (5) megcsalás (3) Megint 17 (1) mellrák (1) méregtelenítés (1) mérleg jegy (1) mérő lászló (1) Meryem Uzerli (1) meryl streep (1) mese (1) mészáros márta (1) meteor (1) mézeskalács (1) mezőgazdaság (1) mgp (1) michelin csillag (1) miklósa erika (1) mikulás (2) milyen néven szólhatsz hozzá (1) mindennapi gondjaink (1) minden gyerek lakjon jól ! (1) miskolc (6) miskolci nemzeti színház (1) Miskolc dala (1) misztótfalusi szakácskönyve (1) mit egyen a gyerek (2) monroe (1) morricone (1) mosómedve (2) moszkva (1) moszkvai metró (1) moszkva nem hisz a könnyeknek (1) mrs . robinson (1) mucsi zoltán (1) müller péter (1) multilevel marketing (1) munkanélküliség (1) műveltség (1) nagyböjt (1) nagypéntek (2) nagy ervin (1) Nagy László (1) napja (1) napozz holddal (1) natalie portman (2) navigátor (1) negatív kalóriás növények (1) neil gaiman (1) neil somerville (1) Neoton (1) népességnövelés (1) népszokás (10) neumann jános (1) nick cave (1) nobel díj (1) női és férfi viselkedési formák (4) női szerepek (16) nők (20) nők a nőkért egyesület (1) nőnap (2) nőnap története (2) norah jones (1) nora ephron (2) norman rockwell (1) nouvelle vague (1) Nox (1) nyár (7) nyaralás (2) nyári szerelmek (1) nyári szünet (1) nyári tábor (1) nyári versek (1) nyelvtanulás (1) nyitott hazassag (1) ökölógiai lábnyom (1) oktatás (2) októberi horoszkóp (1) október 2 3 (1) október 6 (1) október hatodika a gyerekek szemszögéből (1) olaszok (2) olasz konyha (2) olcsó szállás külföldön (1) olimpia 2012 (1) olvasás (1) önállóság (1) önbizalom (3) önismeret (18) önmegvalósítás (6) oolong (1) opera (1) operabál (1) operafesztivál (1) ópiumháború (1) ördögkatlan fesztivál (2) örkény istván (2) örök nosztalgia (1) örök szerelem (2) oroszország (1) orosz fürdő (1) orosz hagyomány (1) orosz szilveszter (1) ortorexia (1) oscar díj (1) oscar díj 2011 (1) ősz (1) őszi sanzon (1) őszi versek (1) őszi téli receptek (1) ötlet (1) otthoncserés nyaralás (1) óvoda (1) paella (1) pakk (1) palmitinsav (1) palya bea (1) pál ferenc (1) pamplona (1) panna cotta (1) pantone (1) papp istván békefenntartó kiszabadulása (1) párkapcsolat (21) párkapcsolatokról kommentben (1) pasik (3) paul bocuse (1) pécs (2) pedagógusok (2) pedagógusok napja (1) pekoe (1) péntek 1 3 (1) percebes (1) pere noel (1) péter és pál napja (1) petőfi (1) philip k dick (1) piaf (1) piedone (2) pilates (1) pinkstinks (1) Piramis (1) Poligamy (1) politika (1) popper péter (1) porcelana kakaó (1) pozitív életszemlélet (3) programajánló (11) prokofjev (1) prokugyin gorszkij (1) prométheusz (1) psycho (1) pszichológia (2) puerh (1) pulp (1) pünkösd (1) puskin múzeum (1) quimby (5) quo vadis (1) ragaszkodom a szerelemhez (1) ranschburg (3) recept (39) receptek (1) regéc (1) régészet (1) regisztráció (1) reinkarnáció (1) reklám (1) reménytelen helyzetek (1) rendrakás (1) rené zellweger (1) retro konyha (1) Ridley Scott (1) rio (1) romhányi józsef (1) rózsaszín (1) Rózsa Sándor (1) rudolf péter (1) rudolf péter és a végtörlesztés (1) rukkola (1) rúna kövek (1) sajtos rudacska (1) sajtos rudacskák (1) santa claus (1) san fermin (1) sapienti sat (1) Sárkány éve (1) sárkány éve (1) sárkány gyerek (1) scherer péter (1) Schobert Norbi (1) séta (1) Shirley Temple (1) shodeinde dóra (1) Silvio Soldini (1) simon&garfunkel (1) skála ági (1) soerii&poolek (1) soha január (1) sorsügynökség (1) spagettiwestern (1) spanyolország (6) star wars (1) stressz (5) sugár márta (1) sütemények gyorsan (1) süteményreceptek (12) sütés (1) sütni jó (1) sütő enikő (1) szabó lőrinc (1) szabó magda (3) szabó magda abigél (1) szabó magda az ajtó (1) szájber gyerek (1) szakácskönyv (2) szakács gergő (1) szakítás (4) számítógép (1) szávai viktória (1) szegénység (1) székely ember (1) szentek (9) szent mihály útja (1) szent zita (1) szépművészeti múzeum (1) szépségápolás (1) szeptemberi horoszkóp (1) szeptemberi szonett (1) szerelem (6) Szerelem a hatodikon (1) szerelmi bájital (1) szerencse (1) szeretem a testem (1) szex (2) szexi tinilányok (1) Szigetvár (1) Szigetvári csodafény (1) szilveszter (1) színek (2) szingliség (1) színház (4) szódavíz (1) szombat esti láz (1) szovjetunió (1) szovjet film (1) Szulák Andrea (1) Szulejmán (1) Szulejmán TV - sorozat (1) születésnap (4) szuperhold (1) szűz jegy (1) S . Nagy István (1) tai chi (1) tanács (17) Tangó és tulipán (1) tarics sándor (1) tarot (1) tavaszi nagytakarítás (1) tavaszköszöntés (1) taylor lautner (1) tea (4) tegeződés (1) temperálás (1) térey jános (1) tervezett avulás (1) testvérek (1) the pogues (1) Tiszavasvári (1) tiszavirágzás (1) titanic (1) TNT (1) tolnay klári (2) tolsztoj (1) tom waits (4) tori amos (1) tóték (1) trendek (1) trinitario kakaó (2) trüffel receptje (1) tudós nők (2) túlevés (1) tündérboszorkány (2) tűzijáték (1) tv (1) Tyereskova (1) u2 (1) ufo (1) ugráló körmenet (1) ügynökölés (1) újrakezdés (3) új év (9) új gyógyító módszerek (1) új módszer fogyáshoz (1) umberto eco (1) unicum (1) ünnep (10) utazás (1) útmutató a blog használatához (5) vadászat (1) vagány nők klubja (1) válásról kommentben (1) választások (1) való világ (1) válsághelyzetek (16) vargas llosa (1) vásárlás (1) vastag testvérek (2) Vasvári Pál (1) vegetáriánus fogások (1) vekerdy (2) Vekerdy Tamás (1) vélemény (6) vénusz retrográdban (1) veszélyes gyerekjátékok (1) viccek a házasságról (1) vietnam (1) vietnami kávé (1) vihar (1) világnapok (2) világunk (55) virágok (1) Viramundo (1) visconti (1) viszockij (1) vitaminok (1) vitaminok őszre és télre (1) vivaldi (1) víz (1) vizinczey istvan erett asszonyok dicserete (2) vízkereszt (2) vízkereszt vagy amit akartok (1) vizsoly (1) vizvári mariska (2) vörös iszap (1) vuvuzela (1) weöres sándor (1) william godwin (1) x faktor 2011 (1) x faktor (4) zemplén (1) zene (16) zöldségek nyersen (1) zöldtea (2) zorán (1) Zsédenyi Adrienn (1) zserbó (1) zsófi bemutatkozik (1) zsúr (1) zumba (2) zwack család (1) rövid című színházi előadás (1) sonka (1)

Schobert Norbi és a felháborodott ország!

2020.01.31. 16:49 Kérj tanácsot

Ugye ha közhelyekkel szeretném kezdeni, akkor azt tudnám mondani, hogy valóban igaz az a mondás, hogy minden "csoda" három napig tart.

Schobert Norbi kijelentette, hogy a dagadt asszony nem túl kedvcsináló látvány a hálószobában, az ország meg egy emberként felhördült, pedig mindenki tudja, hogy van ennek igazságalapja. Napokig folyt bele az arcunkba minden ezzel a témával kapcsolatban, ha kértük, ha nem. A celebvilág fontosnak tartotta, hogy kiemelje, ő egyáltalán nem ért ezzel egyet, imádja, csodálja a feleségét, aki sok gyereket szült neki, imádja a férjét, akinek semmit nem számítanak frissen szült felesége pluszkilói és aki csokoládéval eteti még véleménynyílvánítás közben is imádott asszonykáját. Mások meg hevesen utálták Norbit azért, mert faragatlan tuskó és mert pénzsóvár, gyengeelméjű, stb., stb., mondtak rá mindenfélét.

Na most ellentmondásba fogok magammal kerülni minden egyes kijelentésemmel, de az élet pont ilyen, se nem fehér, se nem fekete, hanem élet. Mi meg magyarok, lássuk be, elég önfejű, hiú és büszke emberek vagyunk, nem nagyon szeretjük, ha valaki megmondja nekünk a tutit, még ha van is benne igazság, akkor sem, és azért álszentségből is került belénk éppen elég.

Fiatal felnőttként egykoron én is szerettem feszegetni a határokat egy-egy vitában. Sőt, szerettem élénk szellemi vitákat kezdeni, mert azt gondoltam, gondolom, hogy egyetérteni és bólogatni túl egyszerű és unalmas. A vita adja meg a szellemi pezsgést egy jó társalgáshoz, akkor születnek a legjobb gondolataink. Szóval vitázni, vitát kezdeni igen is kell. Nincs abban semmi. Azt viszont tudni kell és illik, hogy milyen stílust használjunk és hogy túlzásokba, túl nagy általánosításokba ne essünk, mert attól meg komolytalanná és hiteltelenné válik a vita. Pont ez az, amit Schobert Norbert nem vett figyelembe, hogy nem általánosíthat és nem jelenthet ki érzéseket, élményeket, szubjektív véleményt neveletlen stílusban, tudományos köntösbe öltöztetve, még akkor sem, ha tulajdonképpen jót akar. 

Amikor elolvastam azt, amit Norbi kijelentett, hogy sok a válás a dagadt nők miatt, aztán jött az ellenvélemény-cunami, egyfolytában azon gondolkoztam, hogy mitől van bennem ambivalens érzés? Miért adok igazat Norbinak, amikor utálatos stílusban beszél olyan emberekről, akikből tulajdonképpen busásan megél, mert ugye az én ideális testsúlyú férjemből és sorstársaiból nem fog sokat se síelni, se nyaralni a Schobert család, legyünk őszinték, ha már belekezdtünk. Na de miért utálom azt is, amit aztán Norbi kapott a közvéleménytől?

Azt hiszem azért, mert szeretem az őszinte, kimondott dolgokat, és nem szeretem a mellébeszélést, az álszentséget, de az agresszivitást, a szűklátókörűséget és a butaságot is roppant utálom. És ugye mindből akadt bőven mindkét oldalon.

Schobert Norbi nem állhat ki és sértheti meg az ország összes kövér nőjét (és szívtelenséggel, felszínességgel  vádolt párjaikat), mert akkor megsérti a magyar össznépesség jó magas százalékát, ugye tudjuk jól, az elhízási és halálozási statisztikákból, hogy ez tény. Ehhez nem kell Schobert Norbi sem. Az ország jó nagy százaléka meg nincs abban a helyzetben, hogy ezen megsértődjön, mert a kritikát bírni kell, pláne ha építő jellegű, és inge annak, akinek, és egyébként is, ugye egy kövér embernek nem megsértődnie kell, ha ledagadtozzák, hanem minimum elgondolkodnia azon, hogy mit tehet, hogy tovább éljen és egészségesen éljen. Ebben nekem mérvadó és példakép Dombóvári István, aki kellő iróniával áll ahhoz a végtelen küzdelemhez, amit csak egy ilyen típusú ember ismerhet, mint ő, éppen ezért lesz ő az egyik leghitelesebb élharcosa a sportolásnak és az egészséges életmódnak a puszta létezésével és a kilókkal folytatott állandó hadviselésével.

Schobert Norbi nem állíthat olyan dolgokat biztosan, tényként, amiről nincsenek statisztikái, viszont kellően provokatív ahhoz, hogy mindenki erről beszéljen: azért válik a magyar, mert dagadt a nője.

Ha például egy éven keresztül állt volna Norbi és Réka egy válásokra szakosodott ügyvédi iroda ajtajában és a válófélben lévő házaspárok által kitöltött anoním kérdőíveket a szociológia és pszichológia tudományának segítségül hívásával elemezték volna ki jó alaposan, majd ebből PhD szakdolgozat született volna, na akkor talán biztosan állíthatná Norbi azt, amit így nem állíthat.

Annyit mondhat, hogy dagadtnak lenni nem jó, nem egészséges, hiszen tudja ezt ő nagyon jól, saját bőrén tapasztalta. Legérzékenyebb és legőszintébb korszakában volt kövér, gyerekként. Amikor az ember környezete még nem álszent és kellően bátor minden egyes kijelentéshez, legyen az igaz vagy nem, legyen az építő vagy romboló. A gyerek még nem ismeri a politikailag korrekt kategóriát. Gondolom Norbinak is okozott ez sok szomorúságot, keserűséget gyerekkorában, és attól lett olyan felnőtt, amilyen. Viszont mellette legyen szólva, hogy a hátrányából építkezett és ebből alapozta meg az egész életét. Ezért elismerés jár! Viszont azért meg egyáltalán nem, hogy annyi benne az empátia és a diplomáciai érzék, mint szarban a vitamin, és ezt már évek óta bizonygatja hirtelen fogalmazott kijelentéseivel.

Amikor megsérti a fél országot, vagy az egészet, pláne úgy, hogy belőlük él, el kellene gondolkoznia végre, hogy mit és hogyan fogalmaz. Továbbá azon is el kellene már egyszer gondolkoznia az ország fitneszgurujának, hogy attól még, hogy ő oda- és visszavan a feleségétől, hiszen ez a dolga, nem kellene úgy csinálnia, mintha az egyetlen bombanő lenne az országban. A dagadt nem szép, de van, aki azt sem szereti, ha egy nőn az izmok és az inak, valamint a csontok dominálnak. Minden szubjektív, pont úgy és annyira, mint Norbi véleményei például a dagadt, ronda, igénytelen, zsíroshajú kismamákról szemben az ő gyönyörű feleségével, aki szépségkirálynő volt még a kórházban is, ahol szült (néhány évvel ezelőtt ilyet is ki mert jelenteni, az sem volt túl szimpatikus). Felvilágosítanám Norbit, ha magától nem tudná, hogy az az állapot olyan boldogsággal tölti el a legtöbb nőt, hogy már attól megszépülnek, még zsíros hajjal is, ha esetleg éppen nem volt idejük magukra.

Mielőtt bárki félreértene, és rám fogná, hogy utálom Schobert Norbit és Rékát, gyorsan ki kell jelentenem, hogy egyáltalán nem. Elévülhetetlen érdemeik vannak abban, hogy az emberek az elmúlt 20 évben egyre jobban figyelnek arra, hogy a kövérség nem egy jó állapot, se léleknek, se testnek, főleg utóbbinak nem. Szükség van erre, hiszen mindenki tudja, hogy nem állunk túl jól a pluszkilókkal vívott harcban országos szinten. Ahogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági kockázatként kezeli a tömeges elhízást, ugyanúgy minden értelmes ember tudja, hogy ez bizony ennyire fontos téma. A XXI. századot az nyeri, aki hosszabb távon tud egészséges és fitt maradni, azt meg kövéren nem nagyon lehet. Szomorú aktualitást lehet példaként erre felhozni, a most terjedő koronavírust is azoknak van nagyobb esélye túlélni, akik egészségesek egyébként és erős az immunrendszerük.

De! Az ember egyszeri és megismételhetetlen, az ember szerelme meg "benne él minden félrecsúszott nyakkendőben", megmondta ezt már Juhász Gyula is az Anna örök című versében. Ettől szebben nem lehet megfogalmazni, mit jelent valakit nagyon szeretni, bár más kérdés, hogy szegény költőnk reménytelenül szeretett.

A lényeg pedig ez: "szeretni valakit valamiért"! Ez az, amit nem lehet összetéveszteni, összekeverni vagy egy kalap alá venni a csupán csak szexuális vonzalommal, vággyal. Emberek százai próbálták ezt elmagyarázni így vagy úgy -de nem túl hatékényan- Norbinak az elmúlt napokban.

Ezzel kapcsolatban két dolog jutott eszembe: 1. Miért kell bántani Norbit azért, amiért sajnálni kellene, hogy ha ő csak valóban akkor érez szerelmet és vágyat a felesége iránt, ha az egyre jobban szétedzi magát ?(Nem tudom, hogy így van-e, de a kijelentéséből így tűnik.)                                                                                                            2. Miért bizonygatja a fél ország a saját maga igazát és boldogságát  Norbinak, amikor tény, hogy tele az ország boldogtalan, párkapcsolati zavaroktól vagy a párkapcsolat teljes hiányától szenvedő emberekkel, korra, nemre, vallási hovatartozásra és -sajnos itt kell kiábrándítanom Schobert Norbit!- testtömeg indexre való tekintet nélkül.

Talán mégsem csak a kilók tehetnek a rossz kapcsolatokról? Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor azok az emberek mind, kivétel nélkül boldogok lennének, akik nem dagadtak. Soha nem látott mértékben költenek magukra a nők, tele vannak az edzőtermek, a csoportos foglalkozások, nem tud úgy nyári fogyókúra tábort meghirdetni Rubint Réka bárhová, ismétlen bárhová, hogy ne teljen meg egy repülő a magára valamit is adó, szépségre vágyó nőkkel. Azt már csak félve merem megkérdezni, és csupán költői a kérdés, hogy mit tapasztalna egy szociológus, ha felszállna a gépre Rékával: hány százaléka ezeknek a nőknek egyedülálló, magányos, Uram bocsá, boldogtalan? Gyanítom, hogy magas.

Nem tudom, szokott-e Norbi sztárpszichológusokat olvasni, de ha igen, akkor tudnia kell, hogy semi sem fekete, se nem fehér, ettől az élet sokkal bonyolultabb. Ha Pál Feri atya oldaláról közelítünk a témához, akkor tudjuk, hogy a házasság két ember legszentebb köteléke, egy életre szóló dolog (ha szerencsénk van) és minden helyzetben tartós: jóban, rosszban, szegénységben, gazdagságban, kövérségben, soványságban.

Ha Csernus doktort olvasunk, akkor meg arra a következtetásre juthatunk, hogy ne legyünk berezelve az élettől, nőjjünk fel, legyünk felnőttek és vállaljuk a következményeket tetteinkért. Ha például hozzámentünk egy férfihez, akinek a szemében az első perctől benne volt, hogy a legnagyobb motivációs erő számára a közös élethez a mellünk és a fenekünk nagysága, formája, állapota és állaga, akkor annak viszont viseljük a következményeit, ha már nem vagyunk eléggé motiválóak. Ebben az esetben nézzünk szembe azzal, hogy esetleg egyedül kell felnevelni 2-3 gyereket, vagy esetleg egyéb megoldásként felmerülhet az is, hogy fogadjuk el a társunkat olyannak, amilyen az első perctől volt, ösztönlénynek, és fogyjunk le. Mindenesetre akármi is a helyzet, nézzünk szembe önmagunkkal, hibáinkkal, és ne hazudjunk legalább önmagunknak.

Ha Bagdy Emőkét kérdezzük, akkor ő majd elmondja, hogy legyünk JÓ emberek, szeressünk élni, legyünk hálásak minden pozitív dologért az életben és az életnek. Adjunk sok szeretetet, és akkor vissza is kapunk, mert a jó emberek bevonzzák a jó embereket és nagy valószínűség szerint ráakadunk a párunkra, akit nem fog zavarni pár kg háj, ha ez az ára annak, hogy egy családdá válhassunk.

Ha meg Müller Péter véleményére vagyunk kíváncsiak, akkor ráébredünk, hogy az egész élet misztérium, nem tudunk mindig mindent megmagyarázni és ésszel eldönteni, vagy van valami, vagy nincs. Pont ilyen dolog a szerelem is: vagy meg tudjuk ezt tapasztalni vagy nem sikerül, és akkor szegényebben vagyunk egy érzelmi kiteljesedéssel, de a lehető legkevésbé fog ez múlni az egészségi állapotunktól és a kilóink számától. 

Jó lenne, ha Schobert Norbi nem csak a környezetét figyelné, hogy hányan hagyják ott a dagadt feleségüket, hanem például venne egy-két példát a celebvilágból is. Akkor láthatná, hogy hányan válnak el úgy, hogy gyönyörű, fitt, izomtól duzzadó, sikeres nőjük, feleségük, esetleg férjük van. Mi lehet akkor az ok ezekben az esetekben, ha lebutítjuk a problémát és azt állítjuk, hogy csak a kövér nőt nem lehet szeretni és kívánni? Látott már Norbi túlsúlyos embereket egymás kezét fogni, egymásra szerelemmel nézni, egymást motiválni például egy fogyókúrában? Gondolom, látott.

Ne legyünk persze álszentek sem. Az élet nem habostorta és nem tündérmese, nem a belső értékek korát éljük, mert ha azt élnénk, akkor sokkal kevesebben élnének olyan jól, mint ahogy most élnek a szépség- és divatiparból vagy a plasztikai sebészetből, meg a személyi edzőségből, trénerségből és a többi és a többi.

Sok-sok üzleti ág épül arra, hogy a nőkkel egyre sikeresebben el lehet hitetni, hogy az erő és izom egyenlő a boldogsággal. Ez hazugság és tömeges becsapása generációknak.

Én speciel nem szeretnék szétgyúrt, egyenfitt, izomagyú, nárcisztikus társadalomban élni, mégha egészséges, akkor sem. Pont azért nem, mert olvasok Juhász Gyulát, Bagdy Emőkét, Pál Feri atyát, Csernus doktort, Müller Pétert és sok mást is. Az viszont tény, hogy manapság annyi szép lány van egyedül, mint még soha. Egyáltalán nem igaz az, hogy ez csak és kizárólag a férfiak bűne lenne, mert komolytalanabbak és felelőtlenebbek lettek az elmúlt évtizedekben, nem tudnak és nem akarnak elköteleződni. Azt gondolom, hogy az ember úgy általában nem tud hatalmasat változni vagy "elromlani" 1-2 generáció alatt.

A nők viszont valóban elhitték, hogy elég szépnek és izmosnak lenni a boldogsághoz, amit sokan, jól felfogott anyagi haszonból ismételgetnek nekik. A marketing pedig egyre nagyobb sikereket ér el minden területen, miért ne lenne sikeres ebben is? Nézzük csak Schobert Norbi kijelentéseit, üzleti tevékenységét és bevételeit!

Csak azt nem értjük közben, hogy ha elég a boldogsághoz a tökéletes alak, akkor miért tapasztaljuk egyre inkább mégis azt, hogy az egyre izmosabb, egyre öntudatosabb, egyre harciasabb, egyre emancipáltabb Amazonokra tömegében nem igazán vevők a férfiak hosszútávon? Talán mert a sok izommal megjön a keménység és a férfiasság is, ami nem mindig válik előnyére egy nőnek? Ebben a folyamatban meg pont az veszlik el a már nem is mindig gyengébb nemből, ami addig a lényeg volt: az empátiára, törődésre, szeretetre és gyengédségre való olyan magas hajlam, ami azelőtt csak őket, azaz a nőket jellemezte. Terjedőben az a jelenség, hogy a modern nő akkor jó, ha férfias és arrogáns. Ezek után meg ne csodálkozzunk, ha erre nem vevők a férfiak, mert mi lenne vonzó egy nőben, akiből pont a lényeg hiányzik: a nő!

Azt hiszem, elég alaposan körbe jártam a témát és látjuk, hogy ez a probléma sokkal bonyolultabb, mint hogy egy elhamarkodott és meggondolatlan kijelentéseiről is elhíresült fitneszguru meg tudná oldani. Viszont neki is jelentős szerepe és felelőssége van abban, hogy a jövő generációi milyen tanácsokat kapnak, milyen példákat látnak a boldogságot és az élet célját kereső útjuk során, ezért jobb lenne, ha legközelebb figyelmesebben válogatná meg a szavakat a mondandójához, ha valóban segíteni akar és a jószándék vezérli!

Kívánok neki ehhez sok sikert, szeretetet és boldogságot a családjában és sok boldog órát a feleségével!

Zsófi

2 komment

Címkék: Schobert Norbi

Konmarizok vagy takarítok?

2017.11.03. 15:51 Kérj tanácsot

Biztos sokan ismeritek Konmari nevét és munkásságát - azaz a japán Marie Kondo könyveit, videóit, amiben rendet rakni tanít bennünket. Én elég sokszor befutottam a módszert éltető blogcikkekbe is, de nem mélyültem el különösebben benne. Pár hete viszont újult erővel vetettem bele magam a lomtalanításba, rendrakásba. És mikor már a hatodik szempont szerint raktam kupacokba a sok lomot - eszembe jutott, hogy elolvasom már alaposabban, mi is Konmari rendszerező módszerének a lényege.

Mint kiderült: ugyanaz, mint az enyém! Feltaláltam a spanyol viaszt, és ha már 1997-nél korábban feltaláltam volna, akkor most én lennék olyan híres, és gazdag, mint Marie. Lássuk tehát, milyen elvek szerint rakjon rendet az, aki konmarizik, avagy józan paraszti ésszel takarít:

- egyszerre rakj rendbe mindent, mert a "kicsit itt, kicsit ott" módszer nem segít....mire a végére érsz, kezdheted elölről! 

- mielőtt belevágsz, képzeld el, milyen eredménynek örülnél - milyen az ideális rend a lakásodban?

- minden egyes tárgyat végy a kezedbe (ez a legnehezebb része!), és amikor fogod, próbálj rájönni, hogy van-e annak a tárgynak értelme a lakásodban (Konmari kb. úgy fogalmaz, hogy "örömet okoz-e" az a tárgy...amit elég nehéz eldönteni egy régi, kinyúlt póló esetében - de azért el lehet! ha nosztalgikus értéke van, hogy még mindig őrizgetjük, akkor tartsuk meg, de ha már úgysem hordjuk, akkor ki vele!)

-  selejtezz bátran: kupacokba rakd a tárgyakat. Konmari szerint az egyik legfontosabb dolog, hogy ne a lakás helyiségei szerint haladjunk, hanem kategóriánként: kezdjük a ruhákkal! Ami örömet okoz, az kerüljön az egyik kupacba. Ami nem, azok közül tegyük a második kupacba azt, ami még pénzzé tehető - ezt már nem Marie mondja, hanem én! Kiválogattam azokat a ruhadarabokat, amiket anyukás facebook-csoportokban, vagy a falunk facebook-oldalán el lehet adni, mert olyan jó állapotú, amiért még pár ezer forint kapható. A második kupacba az kerül, amit az ismerőseim közül valakinek oda tudok ajándékozni, olyasvalakinek, akinek tényleg szüksége van rá, rátukmálni senkire nem szabad! A következő kupacba kerüljön, amit jótékonysági szervezetnek el lehet vinni. Végül ami kiszolgálta az idejét, a kerüljön a kidobandók kupacába! Konmari szerint 

- a maradó (örömet szerző) tárgyakat átláthatóan, jól használhatóan tárold

- a ruhák kategóriája után ugyanezt a rendszerező-selejtező folyamatot csináld végig a könyvekkel, otthoni iratokkal, írószerekkel, konyhai tárgyakkal, a spájz tartalmával, a takarítóeszközökkel, a lakáskarbantartó tárgyakkal, a fürdőszobai tárgyakkal és piperecikkekkel, a gyerekjátékokkal, a lakásdekorációkkal, és a végére kell hagynunk az érzelmi értékkel bíró tárgyakat (mert azoktól a legnehezebb megválni - sőt, ha bármelyik is örömet okoz még, akkor azoktól nem is kell!)

- minden kategóriához érve a lakás összes pontjáról össze kell gyűjtened az oda tartozó tárgyakat: pl, minden piperecikket egy halomba hordani, legyen az fürdőszobai tárgy, vagy a retikülben lapuló sminkeszköz, vagy az éjjeliszekrényen heverő kézkrémes tubus... így lehet egy tárgytípust jól kiválogatni, hogy csak az maradjon, amire tényleg szükség van

A zen-részeket most kihagyom (Marie KÖSZÖN  a tárgyainak, és MEGKÖSZÖNI nekik, hogy szolgálták... csendes magányban pakolgat, mert csak úgy tud koncentrálni, stb).

A függőleges tárolás még egy nagyon jó elv, de egyelőre odáig nem jutottam el - viszont a ruhaselejtezés nagy részén már túl vagyok, a cipőket és a piperéket is kiselejteztem, a családi iratokat is megritkítottam... és mondhatom: máris olyan, mintha eddig a hátamon cipeltem volna a rendetlenség terét, most pedig leraktam volna! 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: család háztartás tanács rendrakás konmari

A hamvából feltámadó Főnix!

2017.10.27. 15:53 Kérj tanácsot

Ahogy Nóra már említette, hetek óta halottnak hitt blogun valami technikai csoda folytán egyszer csak újra életre kelt.

Persze lehet, hogy ez egyáltalán nem volt csoda, egyszerűen annyi történt, hogy elhárítottak egy technikai akadályt, mi meg "visszakaptuk" a blogunkat.

2009 őszén, azaz pontosan nyolc évvel ezelőtt kezdtünk bele a mesélésbe Nórával. Az idő repül, mint a madár, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a legkisebb lányom, aki a blogunktól négy hónappal fiatalabb csak, már 138 cm magas. 

Furcsa érzés ez, amikor az ember elkezd valamit, szeretgeti, lassan hozzánő, majd annyira mindennapivá válik, hogy kezd veszíteni a fontosságából, az aktualitásából, az érdekességéből. Kezdünk egyre kevesebbet foglalkozni a dologgal, mert ugye nincs rá időnk!-mondjuk, magunkat is megnyugtatva. Annyi a dolog, a feladat, a gyerek, a háztartás, a munka, hogy lenne erre is időnk!

És akkor eljön az a pillanat, amikor az ember a külső és belső tényezők összjátékának köszönhetően egyszercsak arra ébred, hogy ennek vége, ez is lezárult, ennyi volt. Jön a döbbenet, tényleg ennyi volt? Ezt akartam, hogy vége legyen? Jó ez nekem, vagy csak hülye voltam, hogy nem tettem semmit, hogy ne legyen vége? Legalább is ne így legyen vége! Esetleg a sors akarta így, és akkor ez nekem így jó, ahogy van? Most mi legyen?

Egyre csak jönnek a kérdések, majd azokat lepörgetve az ember szép lassan hozzászokik a gondolathoz, hogy ez van, ezen már nem lehet változtatni. Vége! Kicsit szomorkodik, összegez, elszámol, oszt, szoroz, összead, kivon, megveregeti a saját vállát, hogy azért mégis csak létrehozott valamit...

Akkor viszont hirtelen történik valami és ez az egész aktualitását veszti. Ott lehet folytatni, ahol abbamaradt, mert soha semmi sem késő, mondjuk közhelyesen, helyesen...

Egyszer valaki azt mondta, hogy az életben nincs "újrakezd-gomb", ezért nehéz -ennek tudatában- minden nap döntéseket hozni és azok következményeit átélni, megélni és újraélni. Én ezennel kijelentem, hogy mégis van ilyen gomb! Legalább is a mi blogunkban van! Ha akarjuk, folytathatjuk, azt, amit már lezártunk, befejeztünk....

Amikor végig gondoltam az elmúlt pár percben ezt az egészet, már annak tudatában, kicsit megkönnyebbülve, hogy mégsincs vége, akkor jött a felismerés: ugye nem kell ahhoz egy nyolc éves blog sem, hogy az ember belássa, bizony sok mindent hajlamosak vagyunk így kezelni az életben. Ami van, az már megvan, örökre, gondoljuk mi! Megszereztük, kiélveztük, meguntuk. Más kell: menni, vadászni, mindent begyűjteni...sikert, pénzt, tárgyakat, embereket, kapcsolatokat...és ennek soha nincs vége addig, amíg tényleg vége nincs!

Nem lenne esetleg sokkal kevesebb energia, és sokkal nagyobb sikerélmény, elégedettségérzés, vagy nevezzük bárminek, ha próbálnánk arra is vigyázni, amink van? Addig javítgatni, amíg lehet! Nem kidobni, kitenni, kivágni azonnal mindent az életünkből, amiről már azt hisszük, hogy működésképtelen, ahogy a legfejlettebb országokban teszik ezt. Nem mellesleg nagy károkat okozva a természetnek a sok szemét termelésével. Ebben mi, "keletiek" sokkal jobbak vagyunk, mint a pénzesebb Nyugat, hogy addig javítgassunk-szerelgessünk-buheráljunk-cserélgessünk-lomizzunk tárgyakat, amíg azokat használni lehet. Csak akkor vagyunk jobb "szerelők" mi keletiek, ha drága tárgyakról van szó? Ezt már nem tudom, viszont a statisztikáink nem ezt mutatják sajnos...

Számomra a nagy tanulsága a blog "passzív" létezésének az elmúlt pár hétben az, hogy tényleg mennyire lehet örülni, ha az ember visszakapja azt, amiről már azt gondolta előzőleg, hogy végleg elengedte. Ragaszkodjunk mindenhez, amit már egyszer "megszelidítettünk", mint a rókát a Kisherceg. Ne törődjünk bele semmibe és ne csak akkor lássuk a dolgokról, hogy fontosak a számunkra, amikor már késő. Ugye az életben "újrakezd-gomb" tényleg nincs, de szerkeszteni, kivágni, beilleszteni, átfogalmazni viszont mindig lehet a "szövegeket"!

Zsófi

1 komment

Él-e még a blogunk?

2017.10.27. 11:57 Kérj tanácsot

A gépház visszajelzései alapján azt hittük, hogy a blogunk inaktívvá (halottá) vált, mert nagyon régóta nem tettünk közzé új bejegyzést. Most örömmel látom, hogy nem ez a helyzet! Még mindig szerkeszthető a blog!

Zsófi, ha van kedved írni, írj! :-)

Üdvözlettel:

Nóra

2 komment

Kicsi Görög vigyél engem Tanganyikába

2015.10.05. 13:40 Kérj tanácsot

Kamasz koromtól nagy kedvencem a Jó estét nyár, jó estét szerelem című könyv és film. Éppen ezért nagyon örültem, amikor szeptem elején ott lehettem a Pesti Színházban (http://vigszinhaz.hu/szindarab/320+jó+estét+nyár+jó+estét+szerelem/) a darab bemutatóján. 

Szokták mondani, hogy az emberi fantáziát nehéz túlszárnyalnia bármilyen színházi vagy filmes változatnak, és ezzel én is egyetértek. Amikor 13-14 évesen, egy nyaralás alkalmával rábukkantam Fejes Endre könyvére, addig nem tudtam letenni, amíg a végére nem értem. Történt mindez a nyolcvanas évek közepén, a tomboló kádárizmus lehanyatlásának és bukásának "hajnalán", na de persze ki tudta még ezt akkor. 

Fejes Endre tökéletesen fogalmazta meg egy -a hatvanas évek elején megtörtént- bűnügy alapján írt történetben azt, hogy mi a legnagyobb baja a "nem létező" szocializmusnak. Az, hogy hazug. A munkásosztály viadala és vezető szerepe a társadalomban egy álomkép, aminek semmi reális alapja nincs. Persze kell hozzá gyilkos hajlam is, hogy valaki odáig jusson, ameddig az öltönyös fiú a regényben, de kell a szörnyűséghez a társadalom képmutatása is. A patriarchális gyökerekből táplálkozó beidegződések, hogy annyit "ér" egy nő, amennyit a férje helyzete biztosít neki. (http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li0548). 

A regény befejezése után megnéztem a filmet is, és meglepődtem, mert legalább olyan élmény volt a képi megelevenedése a történetnek, mint az írott változata. Harsányi Gábor minden mindegy arckifejezése és Tordai Teri hideg, számító akarása tökéletesen érzékeltette a lényeget, a jó élethez a népköztársaságban is csak három dolog kell: pénz, pénz, és pénz. 

Törhetnénk pálcát ezen jelenség felett, ha mostanra nagyot változott volna a világ a tiszta érzelmek javára. De nem változott. Tanulmányokból és felmérésekből olvasva, beszélgetős műsorokból hallva, és az utcán nézelődve naponta szembesülünk azzal a ténnyel, hogy idősödő urak és fiatal párjaik országa vagyunk. Nemcsak ránk jellemző ez természetesen, de tőlünk Keletre talán még gyakoribb a jelenség. Minél inkább jellemző a társadalomra, hogy a nő helyét a férfi társadalmi státusza határozza meg, annál gyakoribbak a már első pillantásra jól láthatóan egyenlőtlen alapokra épülő kapcsolatok, hogy szépen fogalmazzam meg a jelenséget.  

Jakupcsek Gabriella állapította meg a vendégeivel a Ridikül című műsor néhány nappal ezelőtt vetített adásában, hogy a mai fiatal lányok közül sokan azonnal akarnak mindent. Munka és erőbefektetés nélkül. Hol van már a szocializmus, amikor a szürke tömegből nyugati italokkal lehetett kitűnni és akcentussal beszélt magyar nyelven lehetett a legjobban befűzni a lányokat, a helyzet mégsem változott sokat. Sőt. Inkább sokkal rosszabb lett. Kit érdekel már az, hogy majd együtt megcsináljuk, csak szerelem legyen…a legfontosabb kérdés egy csomó fiatal lány számára, hogy: hol laksz, hol eszel és mivel jársz. Ha van lakásod, autód, és pénzed vendéglőre, akkor érsz is valamit, ha nem, jó nagy lúzer vagy.

Erre mondta Jakupcsek Gabi a fent említett műsorban: na de kérem, a gyerek nem az autóra fog hasonlítani! Viszont ha megnézzük, hogy állítólag a megkérdezett fiatal nőknek csupán csak a 44 %-a akar férjhezmenni, akkor persze értelmetlenné válik ez a megjegyzés is, mert gyerek nem is lesz, viszont egy klassz autó például fontos fokmérője a jó életnek!

Hogy a színház hogy tetszett, arról írok majd a folytatásban...

 

Zsófi

 

 

3 komment

Címkék: Jó estét nyár jó estét szerelem

Elment a "jóbarát", "egy -árva- fiú a házból", "köszönet a boldog évekért"!

2015.01.23. 12:57 Kérj tanácsot

Egyszer megkérdezték Szabó Magdát arról, mi a legnehezebb az öregedésben. Kedvenc írom erre azt válaszolta, hogy szerinte az, amikor meghalnak azok az emberek, akiket szerettünk. 

Jutott mindez eszembe pár napja, amikor megtudtam, hogy meghalt S.Nagy István. Majd aznap este a televízióban megismételtek egy nem túl régen készült műsort, amelyben barátai és felesége, Csongrádi Kata beszéltek az akkor még élő legendáról.

Nekem gyerekkorom meghatározó -mondhatom bátran, irodalmi!- élményei voltak a magyar könnyűzene 60-as, 70-es és 80-as években született termékei. Sok idegennyelvű dal akkoriban nem hangzott el a rádióműsorokban, viszont a magyar szövegeket mívesen, mondanivalóval írták olyan emberek, mint például Szenes Iván, Horváth Attila, Adamis Anna, Bródy János, Sztevanovity Dusán, Demjén Ferenc és S.Nagy István!

Tudom, nagyon különböző zenei műfajokhoz írtak ők szövegeket, de a lényeg az, hogy az előbb felsorolt művészek gondolatokat közvetítettek, verseket írtak. Nagyon szerencsések lehettünk, hogy ilyen emberek dalaira nőttünk fel.

Csongrádi Kata a TV-műsorban elmesélt egy nagyon tanúlságos történetet. S.Nagy 1963-tól együtt dolgozott Payer Andrással. Olyan dalok lettek ennek a munkakapcsolatnak a termékei, mint a Gedeon bácsi a nők bálványa, vagy a Hofi Géza Hófehérkéje által halhatatlanná tett "Felmegyek hozzád".

(https://www.youtube.com/watch?v=E9i0Kd0BZrk) 

Egyszer kapott egy levelet a szerzőpáros egyik rajongójuktól, amely így kezdődött: "Kedves S.Nagy! Remélem nem haragszol, hogy a keresztneveden szólítalak!". Ennyire forrot össze akkoriban a két ember neve.

S.Nagy István 1934.január 20-án született és a 81.születésnapján, idén január 20-án hunyt el. Talán ez sem "véletlen", hogy a születésnapján halt meg, így "időzítette". Felesége és társa hosszú éveken át Csongrádi Kata volt, akinek a hírek szerint az utolsó szavaival is szerelmet vallott. 

Nevéhez fűződnek olyan dalok szövegei, mint az "Egy fiú a házból", "Rohan az idő", "Fehér sziklák", "Köszönet a boldog évekért", "Két összeillő ember", és sok más, nagyon híres sláger.

A legnagyobb sikereket talán mégis Máté Péternek írt szövegeivel aratta, ezek voltak az "Elmegyek", "Azért vannak a jóbarátok", "Egyszer véget ér", "Hull az elsárgult levél", "Most élsz"...

Az Elmegyek című dalt a francia énekesnő, Sylvie Vartan tette világhírűvé "Nicolas" címmel. 

https://www.youtube.com/watch?v=pAXjGoS3DBQ

S.Nagy István nem csak remek szövegíró volt, hanem nagyszerű ember is. Segítette akkor még ismeretlen fiatalemberek karrierjének a beindítását. Ő fedezte fel például Szécsi Pált vagy Ihász Gábort, akiknek korai halála nagy veszteség volt a magyar könnyűzenei életben.

Számos díj és kitüntetés birtokosa volt, kitüntették a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztjével, a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjével, EMeRTon-díjjal, és Artisjus Életműdíjjal. A művészeknek adható, legfontosabb "kitüntetést" is birtokolta S.Nagy: a közönség szeretetét. Szövegei halhatatlanok, és az egész ország tud egy-két sort -vagy akár többet is!- idézni belőlük, és ennek az oka nagyon egyszerű: nem lehet nem odafigyelni rájuk, mert érzelmeket közvetítenek, és keltenek. 

Drága S.Nagy István! Köszönet a boldog évekért és a sok-sok mindenért!

Zsófi

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: S . Nagy István

Garzonpánik - az új év első színházi élménye

2015.01.06. 16:09 Kérj tanácsot

Vinnai András írta és Radnai Márk rendezte azt a kortárs darabot, melynek bemutatója a Thália Új Stúdió színpadán még az előző színházi évadban volt, alkotói a 011-Alkotócsoport tagjai. A Garzonpánik kamaramű, három színész játssza egy felvonásban. Műfaját nehéz meghatározni - vígjáték és dráma egyszerre, ráadásul sci-fi elemekkel tűzdelve! 

Mostanában ritkán jutok el színházba, ilyenkor szívesebben választok kísérletező darabot, valahogy a nagy klasszikusok most nem vonzanak annyira! Ez az előadás remek választás volt - rengeteget nevettünk, és közben el is borzadtunk az emberi természet abszurditásán, a párkapcsolatok lehetetlen, kifacsart logikáján.

A két fő-főszereplő Klem Viktor és Pálos Hanna - érdemes megjegyezni a nevüket. Bár Klem Viktort a tévénézők már ismerhetik innen-onnan, nekem új volt. Helyes, kisfiús külseje jól ellenpontozta a darab keményebb jeleneteiben nyújtott "szemét alak" stílust. Pálos Hanna pedig nagymonológjával külön tapsot is kapott a közönségtől.

A harmadik (negyedik, ötödik, stb.) szerepben Szabó Győző is nagyon jó volt, még akkor is, amikor nem volt színen - ilyenkor csak a hangjával játszott.

A történet lényege, hogy egy hosszabb ideje együtt élő fiatal pár albérletet keres, a kis garzon fura, különc tulajdonosa olyan jó feltételeket ajánl, hogy azonnal be is költöznek. Egyedül maradva az új otthonban azonnal előtör kapcsolatuk sötét oldala - az elhidegülés, a játszmázás, a kölcsönösen adott és kapott sérelmek hamar elmérgesednek. Egy különös fordulat azonban megakadályozza, hogy kilépjenek a teherré vált, elviselhetetlenül feszült kapcsolatból, hiszen nem tudnak kilépni a börtönükké vált garzonból.

Akinek ismerős a helyzet - azt biztosíthatom róla: Bunuel 1962-es nagy klasszikusához, Az öldöklő angyalhoz hasonló ugyan az alaphelyzet (abban a filmben egy nagypolgári társaság nem tudja elhagyni a parti helyszínét), de ott a helyzet a társadalomkritika eszköze, a Garzonpánikban viszont a párkapcsolatok lélektanát illusztrálja. A tér-idő csimbókkal (így nevezik a darabban!), és az abszurd sci-fi fordulatokkal a szerző és a rendező görbe tükröt tart mindazon párok elé, akik képtelenek belátni kapcsolatuk kudarcát, és a továbblépés helyett egymás lelkének rombolásába ölik minden energiájukat.

Nem volt tehát felhőtlen a közönség kacagása - de mégis, vagy épp ezért volt nagyon hatásos az előadás. Nincs felszabadítóbb, mint kiröhögni magunkat - hisz ki ne élt volna még át ilyen helyzeteket jelenlegi vagy korábbi párjával?

Ajánlom az előadást, amíg még műsoron tartja a Thália Színház. 

Nóra

Szólj hozzá!

Boldogulj az új évben!

2014.12.30. 22:01 Kérj tanácsot

Félve írom, mert Zsófival már volt több vitánk arról, hogy ki boldog, mit jelent boldognak lenni - egyáltalán kell-e a boldogságot kergetni? Vagy elég, ha rendben mennek nagyjából a dolgaink, és hagyjuk a nyálaskodást, az álhepi szempillarebegtetést?

Én azon az állásponton voltam, hogy - persze cukormáz meg nyálas érzelgés nélkül - de igenis, merni kell az embernek elismerni, ha boldog. És ez nem azt jelenti, hogy ilyenkor minden tökéletes, "minden szupi-szupeeer" (ahogy a Lego Movie betétdalában éneklik, nagyon szeretem! a gyerekeim újra meg újra megnézik, és éneklik a számot!). A boldogság néha csak pillanatokra szállja meg az embert, egészen apró dolgok is kiválthatják, de olyan is előfordul, hogy úgy nagy általánosságban elég jól megy szinte minden. És akkor ezt sem kell szégyellni bevallani önmagunknak. Másokat nem érdemes terhelni ezzel, mert aki épp nincs annyira szupi-szupeeer hangulatban, az nem akar hallani a mi jól létünkről. Épp ma mesélte döbbenten egy ismerős, hogy baráti beszélgetés keretében szóba került: ki hogy van? Mire ő elmondta, hogy boldog, jól mennek a dolgai, egyáltalán: nincs oka panaszra. Erre a beszélgetőtársa azt vágta a fejéhez, hogy ő egy nagyképű, beképzelt majom! Egyszóval a panaszkodás, általános rosszkedv ma valahogy kötelező társalgási kelléknek tűnik...

Ebben a búcsúzó évben én is többet voltam rosszkedvű, mint máskor szoktam. Zsófinak is panaszkodtam néha erre, arra. De azért, ha jól belegondolok, nem volt ez annyira pocsék időszak mégsem.

Így aztán az új évre egyrészt azt tanácsolom: magunknak ismerjük el, ha van okunk bármiféle elégedettségre, jókedvre ("boldogságra"). Másrészt boldoguljunk a korábbinál jobban - érjen benneteket (még engem is!) a 2014-esnél több öröm, szerencse, egészség, jobb anyagi körülmények, és mindig tudjunk örülni annak, ami van! Ha van munkánk, akkor annak - még ha sokszor nem is ideális, és minden munkahelyen akad nehézség, bosszankodnivaló... De legalább dolgozunk. A gyerekeinknek mindenképp! Ahogy növekszenek az enyémek, egyre inkább azt érzem, hogy az ő létük, lassan felnőtté váló, lenyűgöző gondolkodásuk, sikereik, fejlődésük kiapadhatatlan örömforrás! Szinte önmagában elég ahhoz, hogy az ember rendben érezze az életét. És örüljünk a szüleinknek - nagyon nagy adomány az az élettől, ha együtt lehetünk még velük. 

Örömöket és boldogulást hozzon a 2015-ös év! 

Nóra

1 komment

Születésnapodra!

2014.12.21. 10:21 Kérj tanácsot

Szóljon ez a szép köszöntés Nórának, és mindenkinek, akinek ma -vagy mostanában- van a születésnapja!

 

Sok szeretettel: Zsófi

 

 

1 komment

Advent múlik, karácsony közeleg!

2014.12.18. 11:39 Kérj tanácsot

Május óta nem írtunk semmit, azt gondolom, hogy itt az ideje egy kicsit felfrissíteni az életet a blogon. Ez az év a változásról, az átalakulásról és a rohanásról szólt, ahogy nagyjából meg is jósoltam a ló évének beköszöntével. Ezt írtam január 31-én:

"A Ló éve olyan lesz, mint maga a ló! Szabadságvágyó, kreatív és érzelmes! Lesz benne sok mozgalmasság, esemény, egyes szakértők szerint lesznek konfliktusok, természeti katasztrófák és Ázsiában krízis. Szóval minden lesz, csak unalom nem! Ami jó hír lehet sokaknak az az, hogy az év kulcsszava a változás lesz. Szembe kell majd néznünk olyan életterületekkel, vagy eseményekkel, szituációkkal, esetleg emberekkel, amik-akik változásra késztetnek majd bennünket, ha akarjuk, ha nem. A Ló évében a változást igénylő, de egy helyben topogó helyzetek megoldódnak, vagy legalább elindulnak valamerre. A ló energiája, ereje segíteni fogja ezen események előre haladását. 2014 a kínai horoszkóp szerint kedvelni és támogatni fogja a változásokat és a változtatásokat, csak legyünk bátrak, és merjünk élére állni a folyamatoknak..." (http://kerjtanacsot.blog.hu/2014/01/31/isten_hozott_lovacska) 

Ez az előrejelzés bejött, az év mozgalmas volt, és még vége sincs! Időnként túlzottan is mozgalmas, Nórával május óta nem volt időnk kedvenc blogunkra sem. Advent előtt pár nappal megfogadtam, hogy lassítok, és megpróbálok adventi hangulatot varázsolni magam köré és a családomban, de be kell látnom, hogy idén ez nem igazán sikerült. Töretlen optimizmussal nézek az utolsó adventi hét közepén a karácsony elé, és nagyon reménykedem abban, hogy a mostani hétvége és az iskolai szünet végre meghozza a várva várt karácsonyi hangulatot is. Hiába a gyertya lángja, a gőzölgő tea illata, fahéj, méz és mogyoró, ha a lelkünkben még nem tudunk ünnepet teremteni. Ha rohanunk, és minden nap csak a "túlélésre" játszunk, akkor bizony az ünnep sem jön magától. Ezt is megtanultam az idén. 

Ha van időnk, ha nincs, ha van ünnepi hangulatunk, ha nincs, azért lélekben már várjuk a karácsonyt, és készülünk rá. A mi blogunk legolvasottabb cikke is hetek óta az adventi ételekről szóló írás: 

http://kerjtanacsot.blog.hu/2011/11/29/unnepi_etelek_adventi_vasarnapokra

Használható ötleteket ad adventre, én is szívesen olvastam el újra. Pár napja jutott eszembe ez a cikk a blogról, amikor egy hasonló témájú televíziós műsorba futottam véletlenül. Ott különböző nemzetek karácsonyi hagyománya volt a téma. Egy mexikói születésű, de évek óta nálunk élő hölgy elmesélte, hogy szárított rákból készül egy szósz, ami elmaradhatatlan kelléke a karácsonyi ételsornak, és van egy speciális, lapos kaktusz, amit nagyon óvatosan kell meghámozni, és olivaolajon egy kicsit megpárolni, ez is karácsonyi csemege. Azt is megtudtam, hogy Spanyolországban is talált ez a hölgy egyszer ilyen kaktuszt, meg is hámozta, elkészítette, de sajnos nem volt olyan finom, mint a Mexikóban honos. 

Egy apai oldalról lengyel fiú pedig azt mesélte el, hogy egy igazi lengyel karácsonyi asztalon 12 különböző ételnek kell lennie, és a 13. a karácsonyi ostya. A szláv népek ünnepi asztalán a hal és a különböző saláták dominálnak, ezt egy ukrán származású magyar színésznő is megerősítette. Én nagyon szeretem a szláv uborkás-krumplis-hagymás-céklás salátákat hússal vagy hús nélkül. Erről is írtam már, ha valaki szívesen készítene a franciasalátához ízében nagyon hasonló, de mégis a miénktől eltérő, orosz hússalátát, annak figyelmébe ajánlom ezt a receptet:

http://kerjtanacsot.blog.hu/2010/03/09/orosz_hussalata_1

Nekem ez a saláta a kedvencem, az év végéig még biztosan el fogom készíteni kedvenc céklasalátámmal együtt.

Akit érdekel a céklasalátám receptje, itt találja meg, egy kaukázusi céklasaláta receptje után másodikként:

http://kerjtanacsot.blog.hu/2009/12/04/akkor_jojjon_most_nehany_etelrecept_is_ami_mindig_finom_es_az_unnepre_is_keszitheto

Végignézve a blog történetén, tulajdonképpen minden karácsonyt nagyon várunk Nórával, számos Mikulás-váró, adventi, karácsonyi cikkünk született az öt év alatt. Nemcsak enni szeretünk, mint azt bizonyítja sok-sok recept az ünnep körül, de kíváncsiak vagyunk egy-egy szokás, hagyomány gyökerére, történelmi vagy vallási hátterére is.

Már tavaly is váratlanul tört rám ez az időszak, mint az orosz viccben az őszi fagy, ami minden évben október közepén beköszönt, de mégis gyakran "váratlanul" éri az orosz mezőgazdaságot!

Próbáltam tavaly is ráhangolódni az adventra, és akkor össze is szedtem, hogy milyen sok érdekeset írtunk már erről korábban:

http://kerjtanacsot.blog.hu/2013/12/01/advent_elso_vasarnapja_101

Ebből a csokorból is kiemelném ezt a cikket:

http://kerjtanacsot.blog.hu/2010/11/26/adventus_domini_az_ur_eljovetele

Kiemelném ebből is azt a néhány sort, ami tulajdonképpen megfogalmazza az ünnep lényegét, ami sokkal fontosabb, mint a hangulatunk, a vásárolgatás, a készülődés és a finom ünnepi receptek:

"De mit is jelent szó szerint az advent ? A latin « adventus Domini » -az Úr eljövetele- kifejezésből származik, és a Szent András napjához (november 30) legközelebb eső vasárnaptól a karácsonyig tartó időszakot jelöli. VII.Gergely pápa határozta meg az adventi vasárnapok számát négyben. Advent első vasárnapja -a keresztény egyházi év első napja- mindig november 27. és december 3. közé esik. A december 25-e előtti legutolsó vasárnap advent negyedik, és egyben utolsó vasárnapja. Az adventi koszorú hagyománya csak a 19.század közepén alakult ki. 1837-ben, egy német evangélikus lelkész készítette az első koszorút, és 23 gyertyát tett rá. Aztán kialakult a négy gyertyából álló koszorú, ami a növekvő fény jelképe, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Minden gyertyához tartozik egy fogalom : hit, remény, szeretet és öröm. 

Ne felejtsük ezeket a fogalmakat idén karácsonykor sem, még akkor sem, ha gyakran ez nehéz feladatnak tűnik széteső és rohanó mindennapjainkban.

Boldog adventi vasárnapot kívánok ezen a héten is!

Zsófi

 

 

2 komment

Címkék: advent adventi ételek

LoL! Márai, Bródy Sándor, Berzsenyi, Arany! - avagy elkezdődött a magyar érettségi

2014.05.05. 10:19 Kérj tanácsot

Megnyugtató érzés, hogy - bár körülöttünk minden megváltozott azóta a tavaszi hétfő óta, amikor 26 évvel ezelőtt én ültem be a padba érettségizni - még ma is ugyanolyan érdeklődés övezi, hogy mik lesznek a magyar érettségi tételek, még mindig ezzel kezdődnek a középiskolát lezáró vizsgák, és még mindig teljesen hasonló az egész érettségi menetrendje!

Már kiderült az elektronikus sajtóból: a mai magyar érettségi egyik feladatköre a netes nyelvezet értelmezéséről szól (de jó! tessék csak haladni a korral, és elfogadni, hogy bizony ez ma a fiatalok nyelvi műveltéségnek egy jelentős részét adja!).

Mit jelent a LoL? A Laugh out Loudly, azaz "hangosan felnevetni" rövidítése, akkor használjuk, ha az írásos kommunikáció során szeretnénk kifejezni, hogy valamit mulatságosnak találtunk.

Mi a "vok"? A "vagyok" rövidítése, idő- és karakterspórolásból használják, én gyűlölöm... pongyolaságnak, nyelvi elszegényedésnek tartom...

Hasonló képződmény a "sztem", a "szerintem" rövidítése, mégis jobban elviselem, mint a "vok"-ozást, talán mert ez csak írásban használható, nem kell hallanom, hogy a kamaszok átveszik a beszélt nyelvbe is...

Az irodalom tételek pedig a következőek:

1. Márai! Mi bizony még azt sem tanultuk, hogy ő a világon van! Betiltott, elhallgatott szerző volt akkor még, pedig világszerte ismert magyar író! Épp a napokban jelent meg egy írás a The Telegraph-ban, minden idők 15 legjobb európai regénye közé sorolják Márai "A gyertyák csonkig égnek" című regényét! A mai tétel pedig Máraival kapcsolatban: Általános érvelő fogalmazás. A megadott szöveg a lassú olvasás mozgalmának terjedéséről szól. Ennek hívei amellett vannak, hogy a szépirodalmi műveket lassan kell olvasni. Ehhez egy Márai Sándor-idézetet adtak meg.

2. Egy mű értelmezése: Bródy Sándor Kaál Samu című írása. Itt a novella szerkezetét kell elemezni, különös tekintettel a kihagyásra és a hiányra.

3. Végül pedig összehasonlító elemzés Berzsenyi Dániel Életfilozófia című versének és Arany János Visszatekintés című versének összehasonlításáról. A megadott szempont az ifjúság és a múlt értékelése. Berzsenyi - én őt a szóbeli érettségin húztam! Nem voltam túl boldog tőle, a nehezebb tételek közé soroltam, de azért dicséretes ötös lett a feleletem belőle. Arany - ő minden évben "mentőtétel", amikor előkerül, bőségesen lehet róla írni, és az irodalmi vénával kevésbé megáldottak is jól tudják értelmezni a műveit.

Szorítok az érettségizőknek, és különösen azoknak a barátaimnak, akiknek a gyereke ma kezdi az érettségit!

Nóra

Szólj hozzá!

Még egyszer Márquezről

2014.04.23. 15:35 Kérj tanácsot

Az már többször kiderült, hogy nem véletlenül vagyunk barátnők Zsófival ennyi éve - sokszor jár egy srófra az agyunk, és ez a blogon a témaválasztásainkban is meglátszik. Többször írtunk egymásnak válaszolgatva kedvenc magyar írónőnkről: Szabó Magdáról, és most a másik nagy író-kedvencünkről is mindketten írni akartunk!

Zsófi megelőzött, de nem maradok adós én sem. Márquez halálhíre úgy sújtott le engem is, mint ha egy kedves rokont veszítettem volna el. Annyira részei lettek az életemnek a művei, hogy nehéz is róla beszélni. Egy ilyen idős ember halála ugyanis nem a halál ténye miatt szomorú - az természetes része az életnek! -, hanem mert valahogy azt hittük, ő már mindig itt lesz. Amíg élt, addig ott volt a tudatunkban, hogy létezik olyan ember a sokmilliárd közt, aki pontosan ki tudja fejezni a mi érzelmeinket is, noha soha nem találkoztunk - és ez az érzés valahogy könnyebben elviselhetővé teszi a nehéz helyzeteket. Ha nem csak mi érezzük a szerelem édes kínját, a gyász fojtását, a házasélet örömeit és nehézségeit, a génjeinkbe kódolt történelmet, stb. - akkor ez személyes problémából egyetemleges emberi élménnyé emelkedik. Ezt az érzést adták nekem Márquez regényei.

kolera.jpg

Hogy mennyire fontos ő nekem, talán ez is jelzi: a férjem a 40. születésnapomra megszerezte a Szerelem a kolera idéjén első kiadását, az eredeti, kolumbiai első kiadás egy példányát. Ezt láthatjátok a képen. De legalább ilyen fontos a rongyosra olvasott, régi példány, meg azok is, amelyeket különféle alkalmakra francia, spanyol, angol nyelven is megkaptam... Spanyolul azért, hogy megtanuljam a nyelvet, és eredetiben olvashassam (ez még várat magára...).

Amikor meghalt Márquez, a facebook-ot elöntötte a RIP-felirattal ellátott idézetek tömkelege, jórészt a Száz év magányból idéztek, mert a legtöbben csak azt ismerik a munkái közül. Nem vitatva a Száz év magány nagyszerűségét, zsenialitását, mégis megkockáztatom, hogy a Szerelem a kolera idején legalább olyan sokrétű, kiérlelt mű, mint a másik, amiért a Nobel-díjat kapta. És az én polcomon a műveivel egyenrangú helyen áll Gerald Martin vaskos kötete is, amely csodásan megírt életrajz, és melyből rengeteget megtudunk Márquez személyiségéről, a művei hátteréről. Érdemes úgy emlékezni az íróra, hogy elővesszük ezeket a könyveket, és olvasunk!

A blogon is érdemes visszaolvasni, hogy hányszor, hányféleképpen említettük - itt megtalálhatóak a cikkek!

Nóra

2 komment

Márquez és a szerelem

2014.04.22. 10:20 Kérj tanácsot

Szeretnék megemlékezni a halhatatlan Gabriel García Márquezről. Ehhez én a legkedvesebb Márquez-könyvemet hívom segítségül. Ez a könyv a "Szerelem a kolera idején". Ajánlom mindenkinek, aki még nem olvasta. Egy olyan érzésről -a szerelemről!- mond el mindent, amiről szeretünk egyre leegyszerűsítőbb állításokat gyártani.

A szerelemről divat mostanában azt mondani, hogy sima kémiai folyamat, amelynek szervezetünkre kifejtett hatása másféltől három évig tehető. Állítólag az a vegyület, hormon, akármi, ami "tudatmodosítóként" hat az agyunkra, ennyi ideig termelődik, aztán átváltunk normális üzemmódra. Szóval ezen nézet szerint fogjunk magunknak egy pasit-csajt egy-két évre, majd ha múlik a "köd", cseréljük le, "oszt csókolom".

Márquez sikere, ismertsége és hihetetlen népszerűsége szerintem leginkább annak köszönhető, hogy megmutatja, bár az ember szeret egyszerűsítő elméleteket gyártani saját maga megnyugtatására, és a dolgok könnyebb megértésére, de ennek ellenére az élet mégsem olyan egyszerű, ahogy mi szeretnénk látni. A szerelem lehet, hogy hormonális változást eredményez, és "csak" egy sima kémiai folyamat, de ha nagyon szeretünk, akkor szeretünk valakit akár 51 évig...9 hónapig...és még 4 napig is! Aki nem hiszi, olvassa el a "Szerelem a kolera idején" című könyvet és próbálja ki maga!

Itt nézhető meg a regényből készült nagyszerű film ajánlója:

 

Szép napot kívánok:

Zsófi

10 komment

Címkék: Gabriel García Márquez

Gifszínház az egész világ

2014.03.26. 09:14 Kérj tanácsot

Kedvenc színházam, a Katona előállt egy igazán friss, trendi ötlettel, ami - remélem - közelebb hozza az életét az interneten élő fiatalokat azokhoz a remek, fiatal színészeinkhez, akik nem nyomulnak gyakran a kereskedelmi tévékben, és ezért - méltatlanul - kevésbé ismertek, mint a szappanopera sztárok.

Megalkották a www.gifszinhaz.hu oldalt, ahol a Katona legjobb színészei egy-egy gifet jelenítenek meg.

De mi az a gif? - ha már felmerül benned a kérdés, akkor te NEM vagy a célcsoportja ennek a kezdeményezésnek... Azért elmagyarázom!

A gif-ek olyan, néhány másodperces filmecskék, amelyeket végtelenítve játszanak le. Léteznek animált gifek is, ilyenkor rajzfilmes figurák mozognak a képen. De gyakori, hogy egy-egy létező nagyjátékfilmből, vagy tévéműsorból, egy egy interjút adó sztár látványos grimaszából készül gif.

Hogy minek? Ugyanarra lehet használni a gifeket, amire a smiley-kat, az emoticonokat... Vagyis az internetes beszélgetések során ÉRZELMEKET fejezhetünk ki velük. Az írott kommunikáció hiányossága, hogy nem látjuk a "beszélő" arckifejezését, mozdulatait, nem halljuk a hangsúlyát. Ez rengeteg írásos "beszélgetés" során okoz galibát, félreértést. De a nyelv az emberiség legkreatívabb műve! Meg tudja oldani - akár ilyen találmányokkal is, mint a gif-ek, hogy jobban megértsük egymást!

A Katona gifjei pedig szellemesek, jól használhatóak, mert jó színészek adják nekünk a gesztusaikat, hogy saját érzelmeinket fejezhessük ki velük!

Ha tehát az írásos beszélgetőtársad mond valami ostobaságot, elég, ha ezentúl beszúrod a Mészáros Béla "facepalm" (azaz "pofám leszakad"-jellegű) mozdulatát... így:

 

Ha pedig nagyon örülsz, akkor használhatod például Tasnádi Bence megőrülős gifjét:

 

... vagy ha ennyire azért mégsem örülsz, akkor Jordán Adél szerény mosolyát:

Ha nagyon szeretnél valamit elérni beszélgetőtársadnál, akkor megkérheted Nagy Ervint, hogy pitizzen érte (főleg, ha egy nőtől akarsz valamit...):

 

...és így tovább! Keresgéljetek az oldalon, megunhatatlan! És használjátok! a gif-ekre kattintva felnyílik alul egy "URL MÁSOLÁSA"-gomb, arra kattintva tudod kimásolni a képet, amit aztán beszúrhatsz bárhová!

Jó mulatást.

Nóra

 

Jajj, a kedvencem majdnem kimaradt:

Szólj hozzá!

El lehet-e csúfítani Pokorny Liát?

2014.03.14. 13:35 Kérj tanácsot

Hogy azonnal a címben feltett kérdésre válaszoljak: NEM! 

És akkor most az előzményekről is egy kicsit!

Egy mozis élménynek köszönhetően (de erről még írni fogok itt) néhány héttel ezelőtt felfigyeltem egy magyar színészre, akit addig csak arcról ismertem, és nagyon kevés szerepben láttam. Erről a színészről kiderült, hogy földim, mert Kazincbarcikán született és ott nőtt fel, és erősen kötődik ahhoz az országrészhez, amelyhez én is. Ez a színész nem más, mint Simon Kornél. 

Mivel nem ismertem, és szerettem volna többet tudni róla, természetesen beírtam a nevét a keresőbe (milyen jó is ez az internet!), és azonnal rengeteg érdekes dologgal lettem okosabb. Mint kiderült, ő az a színész, akiről pár évvel ezelőtt olvastam, hogy az egyik kedvenc színházi darabom, a "Varsói melódia" (amely egy kétszemélyes darab) férfi főszereplője. A dolog érdekessége, hogy ez egy "szerelmes" színmű, és a próbák alatt Simon Kornél is beleszeretett női partnerébe, Gryllus Dorkába, aki ma már kétéves kisfiuk édesanyja. Ez a történet legalább annyira romantikus, mint maga a színmű, csak sokkal vidámabb véggel...

A színházi előadásról itt lehet többet olvasni: 

http://pinceszinhaz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=144&Itemid=27

Simon Kornél több interjúban is elmondja, hogy egyik kedvenc szerepe Rényi Dávid megformálása. Kíváncsi lettem, ki ez a Rényi, és így jutottam el a Társas Játékok című sorozathoz, amelyből az első 13 rész 2011-ben ment le az HBO-n, és én sajnos nem láttam akkor. Szerencsére megtaláltam az interneten ezt is, és meg is néztem az elmúlt pár hétben mind a 13 részt. 

Nagyon tetszik a sorozat! Nagyon jók a karakterek, és az azokat megformáló színészek. Na és akkor most értem el a bejegyzésem címéhez, ami egy kis magyarázatra szorul azoknak, akik nem ismerik a sorozatot.

Simon Kornél egy -saját jellemzése szerint- "lúzer" szépfiút személyesít meg, aki szerintem nem annyira szép, és nem is annyira lúzer, de elég jó ember, a maga kínjaival, komplexusaival, kétségeivel, és kreativitásával...nem akarok semmit elárulni azok kedvéért, akik még majd ezután szeretnék megnézni a sorozatot az elejétől kezdve, maradjunk annyiban, hogy szimpatikus figura és kész!

Szuper a sorozatban a többi színész is, Martinovics Dorina, Thuróczy Szabolcs, Balsai Mónika, Gazsó György és Pokorny Lia!

Pokorny Lia karaktere szerintem a sorozat "célközönsége" számára az egyik legfontosabb mondanivalót megfogalmazó szereplő. Megmutatja mindazt, amit tudni kell(ene) a szingliségről, hogy nem igazán egy vágyott, mint inkább egy kényszerű állapot, és ki szeret folyton egyedül lenni, ha társas lénynek teremtődtünk.

Lővey Gabi, akit Pokorny Lia megformál, egy harmincas éveinek a végéhez közeledő, kétségbeesett "vénlány", ha illik ilyet mondani ma még egy egyedülálló nőről. Ha illik, ha nem, nincs jobb szó arra, ami léthelyzetét jellemzi: magányos, kissé már megfáradt, reménytvesztett és gátlásos, de reális, éppen ezért mindent megtesz, hogy sorsán változtasson. Többet róla sem mondok, de ami fontos még az az, hogy hatalmas orrot kapott a színésznő szerepe megformálásához, és ennek is van mondanivalója, nagyon is sok!

Először úgy voltam ezzel a hatalmas orral, mint ahogy az életben is vagyunk, ha ilyen emberrel találkozunk: sokkolt és zavarba hozott, nem bírtam levenni róla a szememet, és egyfolytában Pokorny művésznőt sajnáltam, hogy ilyen "csúnya" nőt kell eljátszania, még ha tudom is közben, hogy ez általában minden jó színésznő nagy vágya: jónak lenni abban is, amiben nehéz...

Aztán a 3.-4. rész körül megtörtént a "csoda", és jó lenne, ha minden, magát csúnyának tartó nő ezt tudná, átjött az orron a nő kisugárzása, és már egyáltalán nem láttam csúnyának a nagy orral sem...aztán még egy-két rész elmúlt, mire én már észre sem vettem, hogy nem átlagos méretű az a ronda műorr...

Szóval hogy válaszoljak az elején feltett kérdésemre: nincs az a sminkmester, és nincs az a "rossz szerencse", ami egy egyéniséget, egy sugárzó nőt el tudna csúnyítani...és szerintem ez igen jó hír minden nő számára, aki nem elégedett magával.

Remélem felkeltettem az érdeklődését minden kedves olvasónak, és megnézitek a sorozatot.

A második évadot, és minden más érdekességet a sorozatról itt lehet megnézni és elolvasni:

http://www.hbo.hu/series/tarsas-jatek/characters/lovey-gabi_21031#about 

Jó szórakozást kívánok, és erős, pozitív kisugárzást a tavasz kezdetére!

Zsófi

Szólj hozzá!

Celentano jó csávó

2014.03.13. 11:53 Kérj tanácsot

Zsófi egyszer már emlegette Adriano Celentanót a blogon, mégpedig egy Morandiról írt cikkében, a két énekes vitáját bemutatva, olvassátok újra azt is! 

Én most nem megyek bele Celentano életének az ismertetésébe, legyen elég annyi, hogy 40 éve imádják az olaszok, noha egyáltalán nem olyan jóképű, mint pl. a már emlegetett Gianni Morandi volt... Én kifejezetten csúnyának láttam mindig, de a mozgása, a lazasága mégis nagyon szerethetővé teszi!

Ebben a számban pedig egyenesen zseniális, a zene is, meg az alá vágott képsorok Celentano filmjeiből - ígérem, hogy nem fogtok bírni ülve maradni a számítógépetek előtt, ha meghallgatjátok!

És azon is elgondolkodtam, hogy melyik színészüknek nézik még el az olaszok, hogy reverendában riszáljon és rongylábazzon...

Íme La cumbia di chi cambia, azaz egy tánc azoknak, akik változtatni akarnak a dolgokon! A könnyeden pörgő dal szövege egyébként kifejezetten politikus, itt elolvashatjátok, mit jelent! 

 

Kleinburd recommended: Adriano Celentano — La Cumbia Di Chi Cambia from Kleinburd on Vimeo.

 

Nóra

1 komment

Szerelmes versek - kicsit másképp

2014.02.14. 09:38 Kérj tanácsot

Bálint-napon sokat beszélünk-olvasunk a szerelemről. Hoztam nektek egy csodás gyűjteményt, amin meghatódhattok, de nevethettek is, ha úgy tetszik! A szerelemben a humor is nagyon fontos, ne felejtsétek el!

Boldizsár Péter animációval foglalkozik, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett, most 28 éves. Még egyetemi feladatnak kapta, hogy meglévő alkotásokat értelmezzen újra - ő úgy döntött, híres színészek ismert filmjeleneteit párosítja magyar költők verseivel, magyar népmesékkel. Az egyetem végeztével is folytatta ezt a munkát, az eredményt ítéljétek meg ti magatok:

Ezek ugyan nem szerelmes témájúak, de ugyanolyan jók:

Boldog , vidám Bálint-napot!

Nóra

Szólj hozzá!

Banánkenyér

2014.02.06. 10:32 Kérj tanácsot

Már régen nem esett szó semmi finomságról itt, a blogon. Az az igazság, hogy karácsony óta nem is főztem időigényes ételeket. Akinek naponta vagy legalább hetente többször főznie kell, tudja, miről beszélek. 

Aztán tegnap reggel a kislányom az óvoda előtt még megnézte a kedvenc meséjét Miki egérrel a főszerepben. Miki meghívta a barátait egy finom süteményezésre. A süti a banánkenyér volt, már a neve is kellemes érzéseket indít az emberben. A kislányom azonnal kitalálta a nagy ötletet, hogy együnk este desszertet, és legyen az is banánkenyér, mint Mikiéknél. 

Ha Miki ezzel kínálja a barátait, akkor ez egy tipikus amerikai sütemény lehet. Elkezdtem keresni a sütemény receptjét az interneten, és meglepődtem, hogy azonnal találtam több változatot is magyarul. A mindmegette.hu-ról választottam végül azt, amit el is készítettem.

A családban van lisztérzékenység, mégha nem is a súlyosabb változata, és tulajdonképpen az érintett ehet kis mennyiségben glutént, akkor sem eszik. Így én minden süteményt gluténmentes lisztből készítek. Az ilyen liszt viszont fénytelen, rugalmatlan, nehezen lehet vele dolgozni. A gluténmentességnek az az ára, hogy a liszt száraz, fűrészporos ízt ad a süteményeknek, nagyon nehéz eltalálni, hogy melyik recepttel lesz finom, és melyik recepttel egyáltalán ne próbálkozzunk. Bejglinek például egyáltalán nem jó. Éppen hogy ehető lett a karácsonyi bejglim, de legalább egészséges volt. Ezzel vígasztaltuk egymást, és amíg elfogyott, édesanyám karácsonyi bejglijére gondoltunk.

Viszont most van egy jó hírem a gluténmentes életmódot folytatók számára!

Megsütöttem tegnap a banánkenyeret, és végre valami nagyon finom lett gluténmentes lisztből is. A gyerekek már félve kóstolták meg a ránézésre is finomnak tűnő süteményt, de megdöbbenve ismerték el, hogy ez a süti tényleg jó! Egyáltalán nem érződött rajta, hogy nem "normális" lisztből van. Nagyon büszke voltam magamra, és ezentúl a banánkenyér állandó desszert lesz minálunk. Nem bonyolult, és hálás, mert többet mutat, és nagyobb a hatása, mint amennyi energia kell az elkészítéséhez.

Íme a receptje, ami itt meg is található:

http://www.mindmegette.hu/banana-bread-banankenyer-citrommazzal.recept 

Hozzávalók:

  • A tésztához:
  • 40 dkg liszt
  • 15 dkg barnacukor
  • 4 tojás
  • 5-6 banán
  • 2 dl tejföl
  • 15 dkg olvasztott vaj
  • 10 dkg gorombára vágott dió
  • 10 dkg aprított csokoládé
  • 2 csomag sütőpor
  • 1 kiskanál fahéj
  • A mázhoz:
  • 15 dkg porcukor
  • 1 lime leve

Elkészítés:

"A lisztet összeszitáljuk a sütőporral, hozzáadjuk a cukrot, a diót, a csokoládét, a fahéjat.

A banánokat pár órára csonttá fagyasztjuk, készítés előtt 2 órával kivesszük a fagyasztóból, és szobahőmérsékleten felolvasztjuk. Erre (a másnak talán furcsának és feleslegesnek tűnő procedurára) azért van szükség, mert sokkal édesebb és teljesen pépes lesz tőle a banán.

A kiolvadt banánt habosra keverjük a tojásokkal, a tejföllel, az olvasztott vajjal, és ráöntjük a lisztes keverékre. Fakanállal gyors mozdulatokkal összekeverjük az egészet, és hosszúkás kalács (vagy bármilyen más) formákba öntjük.

Előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük, langyosra hűtjük, és bevonjuk a citrommázzal.

A mázhoz a porcukrot elkeverjük a lime levével, tejföl sűrűségű kell legyen. Ha szükséges, tegyünk még hozzá lime-levet."

Én annyit hozzátennék még, elhiszem a recept beküldőjének, hogy a fagyos banán jobb, de én nagyon érett banánokat tettem bele a tésztába fagyasztás nélkül, azonnal, és így is nagyon finom volt a banán íze a süteményben. 

A cukormáz, amit én egyébként egyáltalán nem szeretek egyik süteményen sem, itt elengedhetetlen. Nagyon finom, különlegesen savanykás ízt ad a sütemény banános-diós-csokoládés ízéhez.

Tegnap készítettem még egy Franciaországban nagyon kedvelt salátát is, arról a következő alkalommal írok.

Kellemes sütést-főzést kívánok mindenkinek, és szép februári napsütést hozzá!

Zsófi

3 komment

Címkék: gluténmentes liszt gluténmentes sütemény banánkenyér

Isten hozott Lovacska!

2014.01.31. 14:11 Kérj tanácsot

Már hetek óta olvasgatom a cikkeket arról, hogy milyen is lesz a Ló éve, amely ma köszönt be. Ázsiában ilyenkor 2-3 napra -minimum- megáll az élet. Pirosban-aranyban pompázik minden és mindenki, mert az szerencsét hoz, és nagyon finomakat főznek. Az ázsiai Holdújév megünneplésének szokásairól pont két évvel ezelőtt írtam:

http://kerjtanacsot.blog.hu/2012/01/22/bejegyzes_url_cime_1186 

Aztán tegnap este hirtelen kitaláltam, hogy sütök vacsorára halat. Majd vacsora után jutott csak eszembe, hogy én tulajdonképpen észre sem vettem, de ünneplem az új évet! A hal ugyanis Ázsiában pozitív jelkép, és szívesen eszik ezen az ünnepen is. 

"A Holdújév ünnepén sokszor kerül hal a kínaiak asztalára, mégpedig leginkább egészben, ugyanis az egész hal az együttlétet szimbolizálja, ezért fontos, hogy ne daraboljuk fel. A hal továbbá a bőséget is megjeleníti, ugyanis a hal szó kínai megfelelője a yu, ami hangalakjában megegyezik a bőség jelentésű szóval. Az újévi ünnepek alkalmával szokás ezért Kínában halat ábrázoló kártyákat küldeni és ajándékozni egymásnak. A képes üdvözleteken a leggyakoribb a ponty, amely éppen átugorja a Sárkány Kaput. A pontyról azt tartják ugyanis, hogy a Sárga Folyón felfelé haladva képes átugorni a Sárkány Kaput (Longmen), mely nem más, mint a Sárga Folyó egy szakasza Shenxi tartományban, ahol a folyó egy szoroson keresztül folyik. A hagyomány szerint ez az a hely, ahol annak idején a vizek szabályozójaként ismert hős, Nagy Yu átvágta a hegyet, hogy elvezesse a folyó vizét. A Sárkány Kaput átugró pontyot ábrázoló képeslapok azt a kívánságot közvetítik, hogy a megajándékozott sikerrel ugorja át a maga Sárkány Kapuját, azaz nehézségeit."
(Tokaji Zsolt: Kínai jelképtár. Szukits, 2002)

Aztán ma már tudatosan ettem egy mangót és hozzá mogyorót, mert eszembe jutottak régi szép emlékeim arról, hogy Vietnámban ilyenkor van a mangó szezonja. Ezt a gyümölcsöt az ország déli részéről szállítják északra, és jó drágán adják el a tehetősebbeknek és a külföldieknek, hogy ezzel is tarkítsák az ünnepi menűsort azok, akik megengedhetik maguknak. A mangóm nem volt olyan friss és olyan finom, mint amilyen Vietnámban lett volna, de amíg ettem, átgondoltam, hogy mit is olvastam mostanában az új kínai évről. Közben persze elkészült a mogyoróhoz a zöldteám is, leírom most ide, hogy mire számíthatunk ebben az évben, ami ma kezdődik el.

A Ló éve olyan lesz, mint maga a ló! Szabadságvágyó, kreatív és érzelmes! Lesz benne sok mozgalmasság, esemény, egyes szakértők szerint lesznek konfliktusok, természeti katasztrófák és Ázsiában krízis. Szóval minden lesz, csak unalom nem! 

Ami jó hír lehet sokaknak az az, hogy az év kulcsszava a változás lesz. Szembe kell majd néznünk olyan életterületekkel, vagy eseményekkel, szituációkkal, esetleg emberekkel, amik-akik változásra késztetnek majd bennünket, ha akarjuk, ha nem. 

A Ló évében a változást igénylő, de egy helyben topogó helyzetek megoldódnak, vagy legalább elindulnak valamerre. A ló energiája, ereje segíteni fogja ezen események előre haladását.

2014 a kínai horoszkóp szerint kedvelni és támogatni fogja a változásokat és a változtatásokat, csak legyünk bátrak, és merjünk élére állni a folyamatoknak.

Müller Péter ezt írja blogjában erről az évről:

"Ültél már lóháton? Néztél már egy ló hatalmas, bölcs szemébe?  Megpaskoltad egy ló meleg testét és erős nyakát? Érezted már, hogy ilyenkor mit üzen neked? Gyönyörködtél már egy ló szépségében? Átsuhant rajtad, hogy „Jé, mintha egy meséből jött volna a Földre!” Ismerkedtél már lóval? Érezted, hogy ő is ismerkedik veled? Mi, manapság, már ritkán látunk lovat. Nem él velünk. Az autó lett a társunk. Jó esetben egy motorkerékpár, vagy egy váltós bicikli. Ezért tudnunk keveset arról, hogy mi a Jóság, mi a fékezhetetlen Szilajság és Erő – és mi az igazi Szelídség és Alázat. Nem tudjuk, mi az égi tudás..." (http://mullerpeter.hu/2013/12/31/2014-lo-eve/)

Lesz részünk szerencsében is idén, mondják a szakértők, és minden fontosabb esemény az életünkben egy nagyobbb, jelentősebb átalakulás, fejlődés előfutára, hirnöke lehet.

Megfelelő időszak lesz ez a spiritualitáshoz is. A Ló évében nem ismerünk majd lehetetlent, bármilyen célt megvalósíthatunk, ha komolyan gondoljuk.

Mivel az év tele lesz energiával, ez következményekkel járhat az érzelmi életünkben és a kapcsolatainkban is. Érzékenyebbek, érzelgősebbek lehetünk, ami befolyásolhatja pozitívan és negatívan is a kapcsolatainkat, esetleg ráébredhetünk fontosnak hitt kapcsolatok elmúlására, átalakulására.

Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint ez az év bolygónk jövőjét is eldöntheti, ami eléggé ijesztőnek hat elsőre, de talán mégsem lesz ennyire félelmetes. (http://twice.hu/vilag/2014-az-ev-ami-megvaltoztatja-a-vilagot)

Remélem mindenki megtalálja majd a maga pozitív energiáját ebben az évben, én magam pedig kívánok sikeres problémamegoldást, és hasznos változást a következő időszakra!

Zsófi

3 komment · 1 trackback

Címkék: Ló éve 2014

Petíció a Downton Abbey-ért

2014.01.31. 09:04 Kérj tanácsot

Zsófi az előző blogbejegyzésében írt a Downton Abbey legfrissebb évadjáról, és arról, hogy a sorozatot nem lehet félbehagyni... Erre más is rájött, találtam egy cikket, amelyben egy angol újságírónő felsorol 7 indokot arra, hogy miért ne érjen véget a Downton Abbey SOHA! Lássuk, mi ez a hét indok:

1. Lady Mary szerelmi életének hagyni kell időt! Ő egy megfontolt nő, akiben lassan érnek meg az érzelmek, nem szabad a forgatókönyvírónak belehajszolni őt egy gyors kapcsolatba - márpedig anélkül nyilván nem fejeződhet be a sorozat, hogy megtudnánk: kié lett Lady Mary keze és szíve!

2. A többi olyan szereplő, akik még nem találtak párt! Velük mi lenne, ha a producerek egyszer csak úgy döntenének, hogy nem folytatják?! A fiatalon megözvegyült Branson is megérdemel egy kis boldogságot, a konyhalány, Daisy is keresi még az igaz szerelmet, nem is beszélve Mrs. Hughes-ról!

3. Mi lenne velünk Lady Violet bölcsességei nélkül? Az egész életünket másképp látjuk, amikor hallgatjuk az ő cinikus, szarkasztikus kijelentéseit! Pl. "Ne légy kishitű! az olyan középosztálybeli dolog...", vagy "Senki nem akar majd megcsókolni téged, ha feketét viselsz.", és a kedvencem: "Nő vagyok. Lehetek annyira ellentmondásos, amennyire csak akarok."

4. Szeretnénk megismerni a legújabb generációt is! Lady Mary kisfiát, George-ot, meg Sybbie-t, és a többieket... Ők kárpótolnak majd bennünket azért, ha egy-egy idősebb szereplő majd kimarad a további évadokból.

5. A jövő fényes! Látni akarjuk, hogyan éli át a Crawley-család a 2. világháborút, hogyan táncolnak rock-and-rollt az ötvenes években, mit szólnak a szexuális forradalomhoz, vagy ahhoz, hogy az emberiség még a Holdra is eljut...

6. Látni szeretnénk, hogy hogyan újítják fel a kastélyt, lehetne ez egyfajta lakberendezési tanácsadó műsor is...

7. ...és végül a legfontosabb: utáljuk a búcsúzkodást! Nem akarunk végleg búcsút venni ezektől a szimpatikus karakterektől. Emlékszik a kedves producer úr arra, hogy felháborodott, mennyire mérges volt a sok néző attól, ahogy az előző évad 2012. decemberében véget ért?! Na, erre tessék gondolni, és folytatni szépen a Downton Abbeyt egészen addig, míg a világ világ!

Az eredeti cikk itt olvasható, de nem ajánlom, hogy elolvassák azok, akik még nem nézték végig a jelenleg futó évadot, mert a cikkíró belevett néhány olyan mondatot is, ami lelövi az évad néhány csattanóját! Én ezeket szépen kihagytam a kedvetekért a magyarításomban.

Ráadásnak beszúrok még egy paródiát is - az amerikaiak, akik szintén imádják a sorozatot, elképzelték, hogy milyen lenne, ha a Lady Mary-t alakító Michelle Dockery egy amerikai krimisorozatban kapna legközelebb szerepet!

1 komment

A megunhatatlan angol kastély!

2014.01.29. 12:37 Kérj tanácsot

Pont egy évvel ezelőtt írt Nóra egy sorozatról, ami neki megtetszett, és ajánlotta nekünk is. (http://kerjtanacsot.blog.hu/2013/01/22/sorozatrajongoknak_es_anglomanoknak_ajanlom_downton_abbey) Akkor, a bejegyzés megszületése után leültem, hogy belenézzek a sorozatba itt az interneten, de vesztemre tettem! Onnantól kezdve kb. 10 napom minden szabadideje ment el azzal, hogy "Downton Abbey"-t néztem. Én nem vagyok oda annyira az angol filmművészetért és kultúráért, mint Nóra. Bevallom becsületesen, vannak esetek, amikor kifejezetten idegesítőnek tartok egy angol filmet. 

Így jártam legutóbb az Office (http://hu.wikipedia.org/wiki/A_hivatal) című remekkel, ami nagyon jól bemutatja egy átlagos angolszász iroda mindennapjait, de aki bárhol a világon dolgozott emberekkel összezárva, tudja, hogy nem is annyira csak angol a történet és a cselekmény, bár a humor, az tényleg hamisítatlanul angol. Néhány részt néztem meg, de időnként eluntam, időnként elaludtam rajta, időnként meg nagyon idegesített az egész. Mégsem tudom kijelenteni azt, hogy nem szórakoztam jól, de azt sem állíthatom, hogy ezentúl a sorozat összes részét begyűjtöm majd, és élni sem leszek képes addig, amíg minden részt meg nem nézek!

Viszont van ez a Downton Abbey, és ez már más tészta. Azt gondoltam ősszel, idén nem hagyom magamat, és ha megtalálom a sorozat újabb részeit az interneten, akkor sem, csak azért sem leszek megint függő. Nem, erős vagyok, engem nem lehet egy ilyen holmi kis sorozatocskával levenni a lábamról, és elvenni minden szabadidőmet napokra, nem!

Aztán körülbelül 2-3 hete jutott megint eszembe, hogy vajon megvan-e már a sorozat, és tegnap rákerestem. Persze azonnal meg is találtam, azonnal meg is néztem az első részt, és most azt várom, hogy mikor tudom nézni a következő részeket. Tegnap, az első rész nézése közben rájöttem, ez a sorozat tényleg megunhatatlan. Ami még érdekesebb, hogy pont tegnap futottam bele egy hírbe, ami arról szólt, hogy Katalin, az angol trónörökös felesége 11-12 évesen együtt játszott az iskolai színtársulatban egy kisfiúval (http://downtonabbey.wikia.com/wiki/Andrew_Alexander), akiből később színész lett, és a Downton Abbey idei részeiben fel is fog tűnni. 

Jó szórakozást kívánok azoknak, akik szintén megnézik a legújabb évad epizódjait!

Zsófi

4 komment

Címkék: downton abbey

Az oktatás megöli a kreativitást?

2014.01.14. 11:37 Kérj tanácsot

A TED (Technology, Entertainment, Design – technológia, szórakoztatás, dizájn) című konferenciasorozat már sokszor mondott, mutatott nekem hasznos, okos, érdekes gondolatokat. A sorozatot a non-profit The Sapling alapítvány rendezi. A fő jelszavuk: „ideas worth spreading”, azaz olyan gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni. Az előadók számára csupán 18 perc áll rendelkezésre, ennyi idő alatt kell bemutatniuk a gondolataikat, a legérdekesebb előadásokat pedig az interneten is közzéteszik. Már több mint 600 videó érhető el magyar felirattal is.

Most Sir Ken Robinson előadását hoztam el nektek, melyet már több mint húszmillószor töltöttek le a netről! Nem véletlenül: szellemesen és okosan beszél arról az abszurd helyzetről, hogy felgyorsult világunkban még arról sincs fogalmunk, milyen lesz az életünk 5 év múlva (a napjainkban legnépszerűbb foglalkozások zöme pár éve még csak nem is létezett!) - mégis, az oktatási rendszernek arra kellene felkészíteni a gyerekeket, hogy 25-30 év múlva sikeresen éljék az életüket... S hogy miközben minden gyerek hatalmas kreativitással rendelkező "művésznek" születik - az oktatási rendszer, mindenhol a világon, sokkal inkább akadémikusokat képez...

Szánjátok rá azt a 18 percet, érdemes.

Nóra

71 komment

Netről lopott bölcsességek

2014.01.10. 13:09 Kérj tanácsot

Boldog új évet kívánok mindenkinek egy kis késéssel ugyan, de annál nagyobb szeretettel. Ha vidáman kezdjük az évet, az már félsiker. Találtam is erre a célra egy rádiókabaré-felvételt, amelyből egy "bölcsességet" idéznék is:

"A nőknek csakis a belső értékek számítanak, mint például a klíma, sminktükör, bőrülés!":)))))

Vidám perceket és még vidámabb évet kívánok!

Zsófi

...és akkor itt lehet meghallgatni az ajánlott rádiókabaré-részletet!

Szólj hozzá!

Határozatlankodó

2013.12.28. 14:16 Kérj tanácsot

Lackfi János verseit nagyon szeretem, Zsófi is és én is ajánlottunk már tőle olvasnivalót nektek itt, a blogon. Most újra találtam tőle egy verset, amely nagyon szíven talált - azt remélem, mást is, aki hosszú párkapcsolatban él, és aki a hétköznapi elbizonytalanodások ellenére érzi, hogy a másik ember, akivel összekötötte az életét, neki van kikeverve. Forróból és hidegből  - de neki.

Lackfi János: Határozatlankodó

 

Tudod mi jellemző rám a legjobban? Reggelente

zuhanyzom, de ez még nem volna olyan hű, de jellemző,

gondolom, rajtam kívül jó pár millió ember zuhanyzik

reggelente, és akkor azokról a szerencsétlenekről

ne is beszéljünk, akik se reggel, se este nem jutnak

fürdéshez, no, itt azért még nem tartok, de amikor

reggelente zuhanyzom, hát egy örökkévalóság,

míg beállítom azt a rohadt hőfokot, a forró először

még nem teljesen forró, végig kell érjen a víz

a csöveken, én meg adagolom hozzá a hideget,

és ahogy egyre forróbb a forró, egyre több hideget,

úgyhogy a végére teljesen langyos vagy éppen

hideg jön a rózsából, akkor persze visszaveszem

a hideget, vagy adok hozzá kis forrót, de vagy túlságosan

visszaveszem vagy túlságosan sokat adok hozzá,

mindenesetre újra forró lesz, míg aztán teljesen

összezavarodom, és forrónak érzem azt, amit az előbb

még hidegnek, langyosnak vagy épp jónak, és afelől

is elbizonytalanodom, vajon milyen vízben szeretek

én zuhanyozni, hidegben, forróban vagy langyosban.

És aztán, ahogy megállok a hálószoba küszöbén,

és elnézem azt fehér leplek közé gabalyodott,

szőrös és formátlan, gilisztarózsaszín testet, hát

csak gusztustalannak látom, semmi másnak, aztán

elképzelem, hogy fejet növeszt, vagy tényleg

fejet is növeszt, és borostásan és kétértelműen

rám vigyorog vagy épp lehetetlenül bamba gyerekképet

vág, vagy teljesen szét van esve szájra-szemre-orra,

mint egy Picasso-portré, és csakhamar teljesen

összezavarodom, szeretem-e egyáltalán ezt a pasit,

mit szeretek rajta, a kölykösségét, a bunkóságát,

a kölykös bunkóságát, a gátlástalanságát vagy a

gátlástalanság mélyén szorongó gátlásosságát,

képes vagyok-e szeretni bármilyen pasast, vagy

leginkább mindegyiket szeretném, esetleg mindegyiket,

kivéve ezt az egyet, és már azt sem tudom,

pasi ez egyáltalán vagy csak az én szórakoztatásomra

és kínzásomra keveri ki forróból és hidegből

valaki nap mint nap.

 

Szeretettel ajánlom az év utolsó napjaira, elgondolkodásra:

Nóra

Szólj hozzá!

Ünnepnapok!

2013.12.21. 11:54 Kérj tanácsot

Ez az év úgy sikerült, különösen a vége, hogy Nórával nem túl sok időnk jutott a blogra. Pár napja döbbentem rá, hogy blogunk belépett november végén az 5.évébe, és elfelejtettük megünnepelni e jeles alkalmat is.

Ma pedig Nóra születésnapja van, Isten éltesse sokáig! Szeretem Nóra születésnapját, három okból is.

Az első az, hogy Nóra a barátnőm, tehát öröm, hogy megszületett, Isten éltesse sokáig őt is, és az édesanyját is!

A második ok is fontos, ezen mindig elviccelődünk, szegény Nóra már unhatja, de tény: innentől megint hosszabbak lesznek a nappalok, és nekem tulajdonképpen mindig ezen a napon kezdődik a "tavasz".

A harmadik ok szintén nagyon fontos: három nap múlva lesz az év legszebb, legmeghittebb ünnepe, karácsony!

Szóval mindenképpen szép nap ez a mai, Isten éltessen mindenkit, aki ma ünnepel bármilyen évfordulót, ünnepet!

Kedvenc versemmel kívánok mindenkinek szép napot: Zsófi

Ady Endre: Kis karácsonyi ének

Tegnap harangoztak,
holnap harangoznak,
holnapután az angyalok
gyémánt-havat hoznak.

Szeretném az Istent
nagyosan dicsérni,
de én még kisfiú vagyok,
csak most kezdek élni.

Isten-dicséretére
mégis csak kiállok,
de boldogok a pásztorok
s a három királyok.

Én is mennék, mennék,
énekelni mennék,
nagyok között kis Jézusért
minden szépet tennék.

Új csizmám a sárban
százszor bepiszkolnám,
csak az Úrnak szerelmemet
szépen igazolnám.

(Így dúdolgattam én
gyermek hittel, bátran
1883
csúf karácsonyában.)

2 komment

süti beállítások módosítása