Első kisfiam 1998 őszén született, és bizony október végétől január végéig igen csak sok dolgom akadt. Átalakult az egész világ, és csak az létezett, hogy fáj-e a hasa, sír-e, tudunk-e aludni 2-3 órát csendben.

Ekkoriban vettem észre, hogy délelőttönként, amikor a gyerekem éppen aludt, megy egy új magyar sorozat: esetlen, csetlő-botló, helyenként amatőrnek tűnő színészekkel, de mint minden sorozat, bonyolódó szálakkal! Úgy voltam én ezzel, mint Virág meg Pelikán elvtárs a magyar narancsnak kikiáltott citrommal, hogy kicsit sárga, meg kicsit savanyú, na de magyar!

Elkezdtem nézni a sorozatot, és ott ragadtam a TV előtt. Aztán a sorozat már annyira befutott, hogy a délelőtti ismétléseit az esti részeknek el is hagyták, akkor már szervezést is igényelt, hogy ne maradjak le róla...

Időnként családi "zavargásokat" is okoz ezen hobbim, mert életem párja nincs oda a Berényi-klán "tündökléséért és bukásáért" túlzottan. Ebből már könnyen ki lehet találni, hogy a Barátok közt című szappanoperáról beszélek.

A 13 éve folyó sorozat magyar szappanopera-történelmet ír, ilyen hosszan, ilyen népszerűségnek talán csak a Szabó család örvendett, bár az meg rádiós sorozat volt. Emlékszem, anyukámmal a konyhában sürögve-forogva soha nem hagytuk ki, ha tehettük, Szabó néni újabb történeteit. Annyival volt az kényelmesebb, hogy a rádiót bárhol be lehetett kapcsolni, szóval bármilyen munka közben meg lehetett hallgatni az újabb részeket.

Viszont a TV-s sorozattal kapcsolatban én arra jöttem rá, hogy ha kihagyom, akkor még egy félórára sem ültem le este. Ha viszont hozzá igazítom az esti teendőimet a sorozat aktuális adásának kezdetéhez, akkor úgy alakítom, hogy legalább harminc-negyven percet pihenjek. Ezért általában úgy alakítom.

Tegnapelőtt megint elkezdődött a nyári szünet után a sorozat, és megint Berényi Miki van bajban. De ez egyáltalán nem meglepő, mert mindig ő van bajban, ha hetekre elköszön a sorozat: vele mindig biztos a siker, életben lehet tartani őszig a nézők érdeklődését, csak életben kell tartani ehhez Mikit is!

Így én már azon sem csodálkoznék, és egyáltalán nem is aggódnék, ha oroszlán falná fel, mert "valahogy" Berényi még azt is megúszná. Most éppen kihúzták egy pincéből, amire egy többemeletes ház robbant, de még egy fulladást is el kellett kerülnie közben, mert a pincében beszorult a lába, a víz meg elkezdett ömleni rá...a fia talált egy vékony csövet nagy szerencsénkre, amin keresztül kapta a levegőt, amíg kiszabadította a fia a lábát a törmelék alól...

Most már csak az a kérdés, hogy mi lesz a lábával, amit a tegnapi részben még nem érzett...reméljük a legjobbakat, és bízunk benne, hogy felépül teljesen, mert neki fürgén kell mozognia ahhoz, hogy a jövő nyár elején ismét nagy bajba kerülhessen.

Miki soha nem tanul az előző évek tapasztalataiból, és gyakran van olyan érzésem, hogy direkt, a mi bosszantásunkra keresi magának a bajt. Ez a Berényi már soha nem fog megváltozni???

Zsófi