Az egyik legszebb nevű katolikus ünnepen Jézus fogantatására emlékezik a világ. Március 25-e a megtestesülés, Isten fiának Mária méhében történt fogantatásának ünnepe. Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyan azon a napon március 25-én történt. Ez tehát pontosan 9 hónappal a Jézus születése előtti nap. S e napon vitte Gábor főangyal Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét (ez az angyali üdvözlet). 692-ben említik először a trullai zsinat kapcsán: ekkor „hivatalosan” is helyesnek ítélte az egyház e nap nagyböjtben történő ünneplését. Ebből arra következtethetünk, hogy maga az ünnep megtartása már hosszú ideje szokásban lehetett.
Ez az ünnep ihlette az egyik legismertebb imádságot, az Üdvözlégyet és az Úrangyala imádságot is. Jellegzetesen ferences-népies hagyomány, hogy aki e napon ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóravaló kívánsága. A hagyomány máig él. Kiskunfélegyházán és közelében, a ferencszállási Szentkút tanyavilágában s a palóc Hangonyban manapság is ezer üdvözlégyet, a palóc Egerbocson, Bátorban és más környező falukban ezer Úrangyalát szoktak Gyümölcsoltó Boldogasszony előestéjén az angyali üdvözlet emlékezetére elmondani. Az ájtatosság alkonyattól éjfél utánig tart. Gyöngyöspata jámbor asszonyai hajnali három órakor az ünnep zsolozsmáját végzik. Mint mondják, akkor jött Gábor angyal. A mohácsi sokácok villámlás, égiháború idején kezüket mellükön keresztültéve, anyanyelvükön ezt mondogatják: Íme az Úrnak szolgálóleánya, legyen nekem a Te igéd szerint.
Országszerte úgy szokás, hogy e napon kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust. A göcseji archaikus néphit szerint amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni, levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ilyen fát mégis levágna, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Ez annyi, mintha embert ölt volna. Még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad - maguktól kell elkorhadniuk e fáknak! Ilyen fákról azonban igen jó oltani, mert az új oltáson áldás lesz.
A csíki székelyek az oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot kötnek. Székesfehérvár-Felsővároson a déli harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. A kiszomboriak ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el - úgy vélik, ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését. A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek.
Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e napon kitárja az istálló ajtaját, mintegy meghívja a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással. Az érkező fecskék arra is intik a gazdát, hogy a tavaszi munkák ideje elérkezett.
Időjárás-jósló jelentősége is van a mai napnak: derült idő esetén bő termést jósol!
Napjainkban a hagyományra építve elindult egy nagyon fontos, országos mozgalom! Őshonos gyümölcsfáink megőrzéséért kezdeményezték Zala és Vas megyei civilek, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én több magyarországi településen ritka gyümölcsfákat ültessenek az ott élők. A kezdeményezést a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja, hiszen valamennyiünk érdeke, hogy a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták, illetve tájfajták fennmaradjanak, újrahonosodjanak. Régi őshonos fajtáink, mint a szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack vagy a szentesi rózsavirágú naspolya nemcsak az íz és a gazdag beltartalom miatt értékesek. Ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem. Az akciót Kovács Gyula pórszombati erdész, örökségvédő gyümölcstermesztő kezdeményezte. Felhívásában azt kéri, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján mindenki oltson, ültessen egy fát nagyszülei hagyatékából, ezzel őrizze meg a jövőjét. Ő maga több mint száz őshonos gyümölcsfajta oltványát gyűjtötte össze és neveli Medes-hegyi birtokán.
Nóra
