Ahogyan az advent a karácsonyi várakozás időszaka, a nagyhét a húsvétot megelőző nagyböjt utolsó hete, felkészülés a húsvéti ünnepre.
Virágvasárnappal kezdődik, majd jön a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda - és utána a húsvéti szent háromnap: a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. A magyar népnyelvben ez a sanyarúhét!
A katolikus országokban körmenettel, és a gyász változatos kifejezési formáival emlékeznek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára. Nagypénteken a harangok Rómába mennek, ez úgy értendő, hogy nincs harangozás ezen a napon, és nincs mise sem, mert a hagyomány szerint ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a vértanúság színébe öltözik.
A nagyböjt legszigorúbb napja is ez a péntek, a görög katolikus egyház például egyáltalán nem engedi nagypénteken az állati eredetű ételek fogyasztását. A református egyház szerint nincs előírt nagyböjt: Kálvin szerint lehet böjtölni, de a lelki felkészülés a húsvét előtti időszak lényege. Nagypénteken azonban a legtöbb református is böjtös étkeket választ.
A nagyhétre úgy is készülünk, hogy kitakarítjuk a házat, erről írt Zsófi pár napja ebben a cikkében: kerjtanacsot.blog.hu/2012/03/26/husveti_nagytakaritas
A takarítás nem csak a feng shui elmélet szerint, hanem a mi néphagyományainkban is a megtisztulást, lelki rendrakást jelképező tevékenység. A palóc asszonyok az egész portát kitakarították, kihordták az istállóból a trágyát, kijavították és kifestették a melléképületeket, felseperték az udvart. A férfiak a szerszámokat fényesítették ki. De nem csak a palócok, hanem országszerte minden "rendes asszony" újjávarázsolja ilyenkor a családi hajlékot. Sőt, nem csak az élők környezetét rendezik ilyenkor, hanem a halottaikét is. A temetőben kitisztítják őseik, rokonaik sírját. Néhol barkakoszorúkat tesznek a sírokra.
A takarítás nagypéntekre véget ér. Eljött az elcsendesülés ideje, mindannyian várjuk a húsvét ünnepét!