Szeptember 21-én van Máté napja, a néphagyományban az őszi gabona vetésének az ideje. Sokfelé ilyenkor a szakajtókba, kosarakba rakott búzát megszenteltették a templomban, majd a szentelményt a vetőmag közé keverték ugyan, de éppen a bő termés reményében csak másnap kezdték a vetést. Voltak vidékek, ahol viszont Máté evangélista hetében tilos volt a vetés, mert mint mondták: "Csak pelyva kelne a mag után".
Göcsejben a gazda a nyelve alá három búzaszemet tett, és a vetés végéig ott tartotta. Ha szóltak hozzá, nem válaszolt. Állítólag azért, hogy a madarak nyelve is leragadjon, ne kapjanak rá a vetésre.
Besenyőtelek asszonyai a vetésből megmaradt búzából a koldusoknak sütöttek kenyeret. A szőlőtermő vidékeken az volt a vélemény, ha Máté napján tiszta, napos az idő, akkor bőven lesz bor a pincében.
Szeptember 29-e, Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és nagy szerepet játszott a pásztorszerződéseknél. A pásztorok a Szent György-napkor (április 24-én) kihajtott állatokat ezen a napon hajtották be ismét a faluba, és ekkor számoltak el.
Egyes helyeken ezen a napon fogadták is fel a pásztorokat, akik reggel a templom körül gyülekeztek. Miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket. Időjósló nap is Szent Mihály: "ha a juhok és a disznók összefekszenek Mihály-nap éjjelén, akkor kemény tél várható. Ha a fecskék még nem mentek el, karácsonyig enyhe időre lehet számítani, nem lesz fagy, viszont, ha Mihálykor megdördül az ég, akkor kemény lesz a tél" - tartotta a népi jövendölés. Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák.
Országszerte híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta.
Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott.
Az Alföldön ez a nap volt általában a szüret kezdő napja is. A különböző szőlőtermő vidékek miatt a szüret ideje változó volt, figyelembe kellett venni az időjárási viszonyokat, a különböző szőlőfajták érési idejét. Így volt az Alföldön általában szeptember 29-e a szüret kezdő napja, Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén október 15-e Terézia napja, Kőszeg vidékén október 21-én, Orsolya napkor, Tokaj-Hegyalján pedig október 28-ig, Simon-Juda napjáig kezdték meg a szüretet.
Zsófi
