Tegnap sikerült az, amire már régen készülök, megnéztem Szabó István filmjét, amit az egyik kedvenc regényemből készített legutoljára. Mindenki tudja, a legújabb Szabó-film "Az ajtó", amit Szabó Magda regényéből készítettek.
Nem vártam sokat a filmtől, bevallom, és ezzel nem Szabó Istvánt akarom mínősíteni, de amit vártam, az be is igazolódott. Nézhető és felejthető a film. A moziból kifelé azon gondolkoztam, miért vagyok ilyen kritikus, miért nem vagyok oda meg vissza a gyönyörűségtől, amikor ilyen szereposztással és ilyen rendezővel, meg operatőrrel készült a film. (http://www.port.hu/az_ajto/pls/fi/films.film_page?i_film_id=126392)
Megértem azt, hogy ha el akarunk adni egy filmet a világnak, akkor a főszereplő legyen külföldi, és ha még Oscarja is van, mint jelen esetben Helen Mirrennek -aki Emerencet kelti életre-, akkor az a lehető legjobb megoldás a film eladhatósága szempontjából. De!
Nem gondolom, és lehet, hogy ezzel a véleményemmel egyedül maradok, hogy nem tudta volna a hatvanas évek világát -a negyvenes évek hangulatával fűszerezve- egy magyar színésznő legalább ilyen jól visszaadni. Ahogy nekem Börcsök Enikő és Szirtes Ági néhány mondatos szereplése sokkal hitelesebb volt, mint maga a film drámája, Emerenc és az írónő lelki párviadala. Bevallom becsületesen, én soha nem láttam egy filmben sem egyik színésznőt sem, bár Helen Mirrennek a nevét ismertem. A Szabó Magdát alakító Martina Gedeck esetében még csak ezt sem tudom elmondani. A filmet megnézve olvastam el pár információt róla, tudom most már, hogy az egyik vezető német színésznőről van szó, akit mindenféle szuper jelzővel illetnek mindenhol. Tehetségében én sem kételkedem, miért is tenném, de nekem, mint Szabó Magda, egyáltalán nem tetszett!
Szabó Magda sokkal nagyobb egyéniség volt attól, mint amilyenre ez a német színésznő megformálja. Egy csetlő-botló, gyenge, de nagyon hiú szépasszony lesz abból a nőből, aki soha, egy percig nem "operált" női adottságaival. Nőies alkata, és mindig elegáns megjelenése ellenére sem volt az embernek ideje megállapítani, hogy az írónő éppen milyen kosztümben és cipőben van. Ahol Szabó Magda megjelent, ott a feszültség, a titokzatosság, a hatalmas műveltség, és a magyar nyelvi zsenialitás jelent meg a lebilincselő történeteken túl, és kit érdekelt a ruhája, meg a cipője...én pedig a film elejétől azon kaptam magamat, hogy a ruháját nézegetem a színésznőnek. Nagyon jók a jelmezek, ez is hozzátartozik az igazsághoz!
Azt írta a HVG, hogy Szabó István nem merte betörni az ajtót (http://hvg.hu/kultura/20120313_szabo_istvan_ajto_filmkritika).
Amíg Maugham "Színház" című regényéből "Csodálatos Júlia" címmel szerintem sokkal jobb filmet készített Szabó István, mint amilyen a regény, addig Szabó Magdával nem boldogult. A "Színház" története is legalább annyira lebilincselő, mint "Az ajtó"-é, de lassan, vontatottan bontja ki Maugham, és a nagyon feszült történet leírva tulajdonképpen nem is feszült, egy szimpla szerelmi négyes története úgy, hogy sokkal többről szól mindeközben, mint négy ember kis szerelmi kavarása. Szól öregedésről, szakmai irigységről, férfi-nő kapcsolatról, generációs problémákról, és sok másról.
Azzal is tisztában vagyok, hogy Maughamot a 20.század egyik legnagyobb írójának tartja a világ, de a cselekményszövése, és elbeszélő stílusa szerintem nem vetekszik Szabó Magdáéval, a különbség csak annyi, hogy az egyik angolul írt, a másik meg egy fura nyelven, amit nem ért a világ, és angolul meg nehéz visszaadni azt, amit az írónő az anyanyelvén zseniálisan művelt.
Ezért nem próbáltam volna meg mindenáron angolul, külföldi főszereplőkkel megjeleníteni Szabó István helyében "Az ajtó" történetét a filmvásznon!
A film felépítése sem volt tökéletes. Nagyon sok fontos mozzanat elsiklott, például sokkal inkább a középpontba kellett volna tenni Emerenc eltitkolt életét, Grossmann Évike megmentését, a szüleitől cserében kapott kincsek gondos őrzését. Felvillanó mozzanatok és képek lesznek a filmen a regény legsodróbb szálai, ami engem végig nagyon zavart.
Tudom, minél jobb egy regény, annál lehetetlenebb vállalkozás filmre vinni, és azt gondolom, hogy Szabó Magdát nem is lehet képileg megjeleníteni, őt olvasni kell! De ha Almási Éva Jablonczay Lenkéjére, vagy Sulyok Mária Rickl Máriájára (http://www.port.hu/regimodi_tortenet/pls/fi/films.film_page?i_film_id=88929), esetleg az egész Matula leányneveldére (http://www.port.hu/abigel/pls/fi/films.film_page?i_film_id=23762) visszaemlékezünk, akkor már nem merem ezt az előbbi kijelentésemet kőbe is vésni!
Szabó István filmje nézhető, és eladható, de ha meg akarjuk ismerni a regény két nagyszerű főhősnőjét, jellemüket, érzéseiket, világnézetüket és kemény karakterük párviadalát, akkor be kell szerezni a könyvet, más megoldás nincs!
Szép napot kívánok!
Zsófi
P.S. Aki még nem látta a filmet, itt belenézhet egy kicsit!
