Nem, ez nem egy kortárs magyar krimi összefoglalása. Ez maga az élet.
Egy nagyon érdekes emberre bukkantam hazánk fiai közt. Még csak ezután fogom elolvasni a könyveit, de az már biztos a róla szóló cikkek alapján: megint egy marslakóval van dolgunk…
Marslakónak nevezték világszerte azokat a magyar származású tudósokat, akik a 2. világháború előtti és közbeni vérzivatarok hatására elhagyták ugyan hazánkat, de megőrizve különleges, magyar gondolkodásmódjukat forradalmasították a tudomány számos területét – az ő neveikhez fűződik az atomenergia hasznosításának kidolgozása, az űrkutatás számos, korszakalkotó találmánya, a számítógép feltalálása, és még rengeteg más eredmény, ami mindörökre megváltoztatta az egész világ történelmét. (Róluk egyszer még biztos fogok bővebben is írni ezeken az oldalakon.)
Nos, a 21. század egyik marslakóját Barabási Albert Lászlónak hívják. Ő a világ egyik legsikeresebb és legismertebb hálózatkutatója.
Na de mi az a hálózatkutatás, és miért fontos tudományág? Elég, ha annyit felelek: internet… a világ egyik meghatározó hálózata. Aha, akkor ez valami informatikai tudományág? NEM. Mert egy másik, nemrégiben feltérképezett hálózat legalább annyira fontos, mint az internet: a génjeink hálózata. De hálózat a mobiltelefonok alkotta szövevényes kapcsolatrendszer is, sőt, hálózatként működnek a civilizációt fenyegető terrorista-csoportok is…
Egyszóval a hálózatkutatás nem korlátozódik az informatikai hálózatok kutatására, hanem általában vizsgálja a hálózatok működésének törvényszerűségeit.
És bármily meglepő: az az eredmény körvonalazódik, hogy a hálózatok, legyenek akármilyen természetűek, nagyon hasonló törvényszerűségek szerint működnek. Nem akarok áltudományos szövegeket írni: a lényeg, hogy minden mindennel összefügg, az emberi társadalomban és a természeti világunkban is minden egy bonyolult, mindent átszövő hálózat része. Ha megismerjük például az internet működését, abból következtethetünk a gének hálózatának működésére, vagy a politikai kampányok várható eredményeire… Az alkalmazás lehetőségei szinte korlátlanok. És a kutatást nagyban segíti, hogy ma már léteznek olyan nagyteljesítményű számítógépek, amelyek lehetővé teszik a szociológusok, közgazdászok, biológusok számára, hogy megismerjék saját területük hálózatait.
Barabási Albert László írt egy könyvet, „Behálózva” címmel, amelyet a 2004-es amerikai elnökválasztás során kötelező olvasmányként használtak. A könyvből olvashatunk a Yahoo! weboldala elleni hackertámadásról és Pál apostolról, arról, hogy mi a kapcsolat az AIDS-vírus terjedése és a königsbergi hidak rejtélye között. Hogy hogyan függ össze egy koktélpartiba meghívottak listája és Karinthy Frigyes egy kevésbé ismert elbeszélése…
„Villanások” című könyvében pedig két történettel illusztrálja a hálózatok működésének mikéntjét: az egyik a Dózsa György féle parasztfelkelés. A könyvben Telegdi István földbirtokos megpróbálja meggyőzni a királyt, hogy ne vegyen részt a keresztes hadjáratban, és levezeti a várható események sorát neki – egészen a parasztfelkelésig.
A könyv másik története egy Amerikában működő, terrorizmussal gyanúsított férfiról szól. És ez utóbbi munkája hozta meg a cikkem címében említett érdeklődést… Az amerikai biztonsági szolgálatok a könyv megjelenése óta rendszeresen tesznek ajánlatot Barabásinak, hogy működjön közre a terrorizmus elleni harcban.
Ő azonban kutató, nem James Bond… azt szokta felelni: akkor haljandó beszélgetni az urakkal, ha minden elhangzott szó megjelenhet a New York Times-ban. Mert nem akarja az életét titkokkal övezve élni, inkább nyilvánossá teszi a kutatásait, és abból aztán profitálhat, aki akar és tud.
Mert bizony óriási anyagi lehetőségek rejlenek Barabási kutatási eredményeiben. Ha például a világ bankjai nyilvánossá tették volna a sok szálon összefüggő pénzügyi hálózatukat, a napvilágra kerülő adatok alapján matematikailag modellezhetővé vált volna ez a rendszer, és elkerülhető lett volna a közelmúlt gazdasági összeomlása…
Barabási egyébként azt mondja: ez az összeomlás megismétlődni látszik, mert a bankok nem tanultak semmit az előző válságból, újra létrehozzák titkos kapcsolatrendszerüket (mely matematikailag egy többközpontú hálózat), amelyben ugyanazok a kockázatok termelődnek ki újra…
Én nagyon büszke vagyok Barabási Albert Lászlóra, hiszen ő egy újabb magyar tudós, aki bizonyítja: (majdnem) mindent mi, magyarok találtunk ki!
Erdélyben született, a Bukaresti Egyetem után a budapesti ELTÉ-n folytatta tanulmányait. A PhD-jét a Boston University-n szerezte, majd a University of Notre Dame professzora lett, ma a bostoni Northeastern Egyetemen dolgozik, és közben a Harvard rákkutató központjának vendégprofesszora, az MTA külső tagja.
Örömmel mutattam be őt nektek.
Nóra