Körülbelül egy éve véletlenül kaptam egy cédét. Egy barátom megígérte, hogy lemásolja nekem az egyik közös kedvenc zenekarunk lemezét, de tévedésből mást másolt rá. Csak annyi volt nagybetűkkel ráírva, amikor kinyitottam otthon: LHASA.
Félreraktam. De később eszembe jutott, hogy hátha jó – meghallgattam. Szerencsére. Valami egészen gyönyörű, különleges női hang énekelt rajta, hol spanyolul, hol angolul, hol franciául. Nem fényesen csengő hang volt, inkább fakó, mély, szívbemarkoló. A dalok is inkább melankóliát sugároztak, felhőtlen szórakozásra teljességgel alkalmatlanok. Olyasfélén esett jól a lelkemnek hallgatni, ahogy például Edith Piafot, vagy a férfihangok közül Tom Waitset…
Nagyon sokat hallgattam. És persze az internet korában nem volt túl nehéz kiderítenem sem róla egyet s mást: a teljes neve Lhasa de Sela. Mexikói-amerikai, aki Kanadában él és alkot – innen a háromnyelvűség. Mindössze 3 lemeze jelent meg, a legutóbbi 2009 áprilisában. És megkapta a BBC World Music Award-ot, mint "Az amerikai kontinens legjobb világzenei művésze". Hm. Azért ez elég sokat mondó díj.
Láttam egy videofelvételt, amin egy zenei fesztiválon énekelt, nagyszínpadon. A színpad előtt óriási tömeg – akik, mint a fesztiválokon általában, nem miatta mentek oda, hanem sok különféle előadó rajongóiból tevődött össze a közönség -, Lhasa mosolyogva énekel a színpad közepén, a tömeg pedig vele együtt mosolyog és ringatózik.
Egyszóval megszerettem. Ezért is érintett olyan rosszul a hír, amit a neten olvastam: Lhasa de Sela január 1-én meghalt. 21 hónapja küzdött a mellrákkal. Az utolsó lemezét már betegen fejezte be.
A cikkben, ami a halála utáni napokban méltatta, felidézik: Lhasa sokszor emlegette az édesapja véleményét arról, hogy a születés a magzat szempontjából valószínűleg olyan érzés lehet, mintha vége lenne a világnak…
Talán úgy ment el Lhasa is, hogy erre gondolt – hogy a halál is csak az általunk ismert életnek vet véget.
Hallgassátok az énekét, és próbáljatok nem gondolni arra, hogy ez a szörnyű betegség mennyire nem kímél senkit és semmit…
37 éves volt.
Meg ez is:
És ez:
Végül a koncert:
N.