A sokat szidott és sokat dicsért feminista mozgalmaknak köszönhetően a nők ma egészen más státuszt foglalnak el a társadalomban, mint 1-200 éve, vagy akár mint nagyanyáink ifjúkorában. A fejlett világban a nők választójoggal rendelkeznek, tanulhatnak és dolgozhatnak, pont úgy, mint a férfiak.
Van azonban egy terület, ahol továbbra is a férfiak dominálnak, elsöprő többségben: és ez a tudomány területe. A változás azonban itt is megkezdődött. Múlt évben rekord számú nő kapott tudományos Nobel-díjat… 3, azaz három női díjazott volt! És ebben a ténymegállapításban az is benne van, hogy eddig egyetlen évben sem volt egyszerre három nő a díjazottak között… Sok ez vagy kevés? És ha elárulom, hogy a Nobel történetének 540 díjazottja közül mindössze 16 van, aki nő?
100 évvel ezelőtt a kétszeres Nobel-díjas Marie Curie-t kitiltották a Francia Tudományos Akadémiáról… A párizsi Quartier Latin-ben található Pierre Curie nevű utcát csak 1967-ben keresztelték át Rue Pierre et Marie Curie-re. És csak 1995-ben helyezték át Marie Curie hamvait a Pantheonba, ahol a Francia Köztársaság legnagyobb tudósai pihennek.
Ráadásul Marie Curie nem csak hogy nem kapott megfelelő elismerést a munkásságáért, de ritka madár is volt. A tudós nők az ő idejében még a mainál is sokkal inkább fehér hollónak számítottak.
És ma? Ma a férfiak dominálta tudományos társadalom még mindig megpróbálja bebizonyítani, hogy a viccek szintjén nagyon is létező szeterotípia, mi szerint a nők kevésbé okosak, mint a férfiak – valóság! A Harvard egyetem korábbi igazgatója, Lawrence H. Summers egy 2005-ös konferencián azt mondta: a nők kisebb számát a tudományos életben nem a kulturális gyökerek, és nem a diszkrimináció okozza, hanem – idézem! – „az adottságok-beli lényeges különbözőség”… Magyarul, hogy a nők butábbak, ezért van kevesebb sikeres női tudós.
Ennek ellentmond a tény, hogy az M.I.T-n (Massachusetts Institute of Technology, ami a világ vezető intézménye a matematika területén) a matematikai kutatóprogramokra jelentkező nők aránya az eddigi 17%-ról 13%-ra esett vissza – de a jelenkező nők olyan „erősek”, hogy a felvettek között már 22%-os az arányuk!
Ez (is) azt mutatja, hogy a nők gyakorlatilag elhitték magukról, hogy kevésbé rátermettek – azok viszont, akik ezt nem hiszik el, be tudják bizonyítani, hogy nagyon is felveszik a versenyt a férfi tudósokkal.
Nem beszéltünk azonban eddig a tudományos pályát választó nők legnagyobb dilemmájáról – kutatókarrier vagy család?
Marie Curie nem csak azért marad örök példakép a tudós nők számára, mert páratlan kutatóeredményekkel gazdagította a szakterületét és az egész emberiséget – hanem mert közben házasságban élt, és felnevelt két lányt – akik mindketten követték az ő életútját! Egyik lánya, Iréne Joliot-Curie elnyerte a saját kémiai Nobel-díját a férjével, Fréderic Joliot-val közösen. Az ő lányuk fizikus, a fiuk biológus lett… Marie Curie másik lánya pedig, Eve Curie egyike lett a világ első női haditudósítóinak a 2. világháborúban, a Paris Match munkatársaként, majd könyvet írt anyja életéről. Amerikai férjének előző házasságából született gyermekét sajátjaként szerette, és az UNICEF-ben végzett munkásságáért is kitüntették.
A Curie-család valódi ritkaság a világ tudomány-történetében, csakúgy, mint a tudós-nők körében…
/folyt.köv. – a cikkhez az adatok egy részét a The New York Times 2010. március 5-i számából vettem/
Nóra