A napokban felfigyeltem egy hírre, egy japán úriember közelgő budapesti előadását hirdették. Az előadás címe A víz rejtett bölcsessége. Dr. Masaru Emoto elméletének lényege: a víz reagál az emberi érzelmekre, érzékeli a körülötte jelenlévők gondolatait. Ennek bizonyítékát Emoto az éppen jéggé fagyó víz kristályszerkezetében látja.

Noha már számos könyvet publikált a témában, az alapgondolat még mindig ez. Másképp kristályosodik a víz akkor, ha kedves, pozitív gondolatokkal, harmónikus zenével, esetleg imával „tölti fel” az ember, és másképp (csúnyábban! amorf szerkezetű kristályokká!), ha káromkodnak körülötte, ha negatív gondolatokkal teli emberek, netán heavy metal zene veszi körül… De befolyásolja a kialakuló jégkristályok alakját, szimmetriáját, „tisztaságát” az is, hogy a víz mennyire szennyezett.

Elég bizarr ez az egész így, első hallásra… Még nekem is, aki a kémiához-fizikához egyáltalán nem konyítok. Ezért utána olvastam kicsit Emoto kutatásainak.

Pont, ahogyan vártam: óriási a vita a munkássága körül. Több mint 2 millió kötetet adott már el a könyveiből, és híveinek tábora óriási. Különösen, mivel a környezetvédelem témáját is a zászlójára tűzte – ez egyébként a leglogikusabb, számomra leginkább elfogadható része a kísérleteinek: hogy a szennyezett víz alaktalan, torz kristályokká alakul. Hisz a benne levő szennyeződés nyilván nagy mértékben befolyásolja ezt.

De hogy a káromkodástól is eltorzulnak a kristályai?! Ez már sokkal inkább egy pszeudo-tudományos megállapításnak tűnik.

Közepesen kétkedő, eléggé nyitott embernek tartom magam, a két ember szubatomi részecskéinek egymásra hangolt rezgéséről már sokat írtam – ebben hiszek. De hogy a vízmolekula jobban érzi magát Mozarttól mint a Metallicától?!

Nem én vagyok az egyetlen, akinek a befogadóképessége megáll ez előtt a kijelentés előtt. Emoto kritikusai azt emlegetik, hogy nem kellően ellenőrzött körülmények között végzi kísérleteit, előfeltevésekkel vág bele, a kristályfotók közül is azokat publikálja, amelyek alátámasztják az elméletét… 2003-ban egy James Randi nevű úr nyilvánosan felajánlott egy millió dollárt, ha a kísérletei duplavak körülmények között is ugyanezt az eredményt mutatják! De gyanítom, Emoto ennél sokkal többet keres az érzelmekkel dúsított vízen – ugyanis ilyet forgalmaz is, mint tevékenysége „melléktermékét”: 35 dollárért adta 5 évvel ezelőtt az „indigó víz” palackját, most nem találom a honlapján ezt a terméket, csak vízkristályokat ábrázoló pólókat és poharakat…

Emoto ugyanis nem tudós. A nemzetközi kapcsolatok szakán végzett a Yokohama Egyetemen. A wikipédia szerint „író és vállalkozó”…

A kritikákra szánt válasza lehetett a 2006-ban könyvben megjelentetett kísérlet, melyet Dean Radinnal hajtott végre – állításuk szerint duplavak körülmények között 2000 ember Tokióban szép és kedves gondolatokkal „bombázott” egy Kaliforniában tárolt vizes edényt, amiben szebb kristályok képződtek ennek következtében, mint egy másik vizes edényben, amelyikre senki nem gondolt szépen…

Ne haragudjatok a cinikus hangvételért – elvileg objektívnek illene lennem, de nem sikerül.

Különösen, miután elolvastam a „Journal of Scientific Exploration” kísérletét, melyben 1900 Emoto-hívő személyt vontak be a tesztbe, tripla-vak körülmények között! Nagyon komoly, ellenőrzött körülményeket teremtettek, és az eredmény: nem volt kimutatható különbség a gondolatokkal „kezelt” és a sima víz kristályai között…

De ne hagyjuk figyelmen kívül a tudományos világ ellenállását a kívülről jött felfedezésekkel szemben! És azt sem, mekkora jelentősége lenne a felfedezésnek, ha igaz lenne, és bebizonyosodna: hisz – ha jól tudom - az emberi szervezet 70%-a víz… És a bolygónk is mennyivel másképp „érezné” magát, ha a vízkészleteit pozitív gondolatokkal tudnánk „kezelni”!

Ti mit gondoltok minderről? Ha még nem tudtok dönteni, hallgassátok meg Emoto előadását személyesen 2010. október 21-én este 7 órától az ELTE Gólyavárban, vagy kövessétek nyomon élőben az EsoGuru.com oldalon – itt meg is ismétlik október 22-én hajnali 1-kor és 4-kor, valamint délelőtt 11-kor. Az internetes adások alatt kérdezhettek Masaru Emotótól, és csetelhettek is a többi nézővel.