HTML

Kérj tanácsot

Barátnők vagyunk... Zsófi és Nóra. (25) 33 éve beszélgetünk. Egymással és rengeteg más barátunkkal is. Együtt és külön-külön. Ha kérdeznek, elmondjuk a véleményünket. Aki segítségre szorul, annak segítünk. Ha tanácsra van szükséged, neked is adunk. Hogy miről kérdezhetsz? BÁRMIRŐL. Beszélgessünk.

Friss topikok

Címkék

1848 as forradalom (1) 1956 (1) 1 1 5 éves a miskolci villamos (1) 2001 űrodüsszeia (1) 2011 (2) 2012 a sárkány éve (1) 2012 világvége (1) 2013 a kígyó éve (1) 20 gyerekes milliárdos (1) 50 éves James Bond (1) a. l. webber macskák (1) abaúj (2) activia vip program (1) adakozás (1) Adriano Celentano (1) advent (4) adventi ételek (2) afrika múzeum (1) agresszió (4) alain delon (1) alain ducasse (1) alcsúti arborétum (3) alibigyár (1) állattartás (2) almás kukoricasaláta (1) almás receptek (1) almás joghurtos édesség (1) álomépítők (1) amazonas (3) amerikai graffiti (1) andamán szigetek (1) angolkert (1) angol trónörökös (1) angyal (1) anna gavalda (2) anna örök (2) antonioni (1) anyák napja (3) anya lánya viszony (1) apa nélkül (1) április elseje (1) arlon (1) arnold schwarzenegger (1) arriba kakaó (2) árvíz (2) assam (1) átpozícionálás (1) audrey tautou (1) avasi fröccs (1) az unicum története (1) a nap éve (1) a nő (1) a nyúl éve (1) a pockok szerelmi élete (1) a sors iróniája (1) A szerelem hullámhosszán (1) a tigris éve (1) babona (3) babwestern (1) bagdy emőke (1) Bagdy Emőke (1) balaton (2) Balázs Fecó (1) Bálint - napi ajándékok (1) bálint nap (2) banánkenyér (1) banki jogtanácsos esete rudolf péterrel (1) bántalmazás (1) barabási albert lászló (1) barátok közt (1) barátság (6) barbara delinsky (1) barcelona (2) baricco (1) Bartos Erika (1) bastogne (1) Beata Bishop (1) befőzés (1) beiskolázás (1) bereményi géza (2) besenyő pista bácsi (1) beszélgetés (13) Bíborszél együttes (1) bikafuttatás (1) bikaviadal (2) bikicsunáj (1) biománia (1) blogunk második születésnapja (1) blue curacao likőr (1) blue monday (1) blue valentine (1) bocsánat (1) bodza (1) Bogányi Gergely (1) Bogyó és Babóca (1) böjt (3) böjte csaba (3) böjti ételek (1) böjti receptek (1) bókay jános író (1) boldogkőváralja (1) boldogság (1) bolida (1) bolognai egyetem (1) borsalino (1) bors máté (1) börtönbe zárt kamaszlányok (1) braindogs (1) bratyizás (1) brazília (2) brüsszel (1) Bubik István (1) budapest bár (2) bud spencer (2) buga doktor (1) bulgur (1) buli (1) busójárás (1) búza töret (1) café á la parisienne (1) café á la russe (1) cameron diaz (1) cappuccino (2) carlos ruiz zafón (1) carlo pedersoli (1) carpe diem (1) carrie fischer (1) casanova (1) catherine tate (1) che guevara (1) chris rea (1) Címkék (2) cinege (1) colin farrell (1) colin firth (1) columbia (1) corrida (1) criollo kakaó (2) család (27) csányi sándor (1) Csányi Sándor (1) cseh tamás (3) cseresznye (1) cseresznyevirágzás (1) cserhalmi (1) Cserháti Zsuzsa (1) csernus doki (3) csíkszentmihályi mihály (1) csík zenekar (1) csodálatos júlia (1) csokoládé (5) csokoládés mézeskalács (1) curacao kávé (1) curie (1) darjeeling (1) demis roussos (1) depresszió (4) Desperadó (1) dickens (1) diótörő (1) diploma előtt (1) divat (1) donizetti (1) downton abbey (1) dugovics titusz (1) dunakömlőd (1) dunszt (1) dustin hoffmann (1) echternacht (1) Edda (1) egészség (5) egészséges alvásmennyiség (1) egészséges desszertek (1) egészséges ételek (1) egészséges nassolnivalók (1) egészséges táplálkozás (5) égig érő fű (1) egyedül maradni gyerekekkel kommentben (1) egyedül maradni gyerekkel (1) egypercesek (2) egy óra múlva itt vagyok (1) eldorádó (1) életmód (1) élet értékei (1) eljegyzés (1) elkezdődött a Sárkány éve (1) elliot aronson (1) első magyar szakácskönyv (1) el nino jelenség (1) emésztési leukocitózis (1) énképzavar (1) Én a séf (1) eőry kató és ruttkai éva (1) Eötvös Gábor (1) eredet (1) erősítés (1) esélyegyenlőség (1) eskővők ideje (1) esküvő (1) ételfesték (1) eyjafjallajökull vulkán (2) fagylalt (2) falusi élet (1) fapados repülés (1) farsang (1) farsang farka (1) februári versek (1) feldmár andrás (1) Feleség kerestetik (1) felnőtté válás (4) félrelépés (3) fémhab (1) fenegyerek véleménye (1) Fenyő Miklós (1) férfiak (7) férfiak típusai (2) férfismink (1) férfi agy és női agy (2) férfi nő téma (1) feri atya (1) ferran adria (1) fesztiválok (2) fiatalok részegsége (1) filmek (18) filmes frizurák (1) filmzenék (1) film színház muzsika (1) fishing on orfű (1) foci (3) fogyasztói társadalom (3) fogyókúra (2) földes (2) földrengés (1) föld napja április 22 (1) forastero kakaó (1) forgács józsef (1) fortepan fotógyűjtemény (1) fotózás (4) főzőiskola (1) főzős műsorok (2) főzzünk (19) francia hallé (1) francia kávé (1) francia konyha (2) Frank Sinatra (1) frédi és béni (1) fröccs (1) fűszeres csokoládé (1) Gabriel García Márquez (1) gagarin (1) galette des rois a királyok lepénye (1) garcía márquez (3) gárdonyi géza (1) gárdos péter (1) garfield (1) gasztronómia (43) gazdagság (3) genetika (1) génmódosítás (1) Gianni Morandi (1) gibb fivérek (1) gluténmentes liszt (1) gluténmentes sütemény (1) godard (2) goldberger frederika (1) gömbakvárium (1) gönc (1) gondolkodó víz (1) gordon ramsey (1) grammy díj (1) gróf somssich pongrác (1) gundel palacsinta (1) gyász (2) gyereknevelés (12) gyerekvállalás (1) gyerek fejlesztése (1) gyermekvállalás (1) győzelem napja (1) hacser józsa (1) hagyományok (3) hajnali láz (1) halál (2) hálózatkutatás (1) hamvazószerda (1) hanna barbera (1) harcművészet nagymestere (1) haruki murakami (2) házasság (6) házasság előnyei férfiaknak (1) háztartás (1) ha elveszítjük a szüleinket (1) Heather Bauer (1) Hello (1) hellókarácsony (14) heston blumenthal (1) hogyan szólhatsz hozzá (1) holdfogyatkozás (1) holdviola (1) hölgyválasz (1) Hölgy hermelinnel (1) holiday film (1) hongkong (1) hopp ferenc múzeum (1) horoszkóp (10) hóvirág (3) hungária együttes (1) hűségteszt (1) húsvét (5) húsvéti cikkek (1) húsvéti maradékból készült ételek (1) húsvéti receptek (1) ian siegal (1) ida regénye (1) idei divatszín a smaragdzöld (1) Így szerettek ők (1) Illatszertár (1) intelligencia (1) interneten magányosan (1) internet világnapja (1) irodalom (11) iskola (7) iskolakezdés (1) ízek imák szerelmek (4) jamie oliver (1) Jamie Oliver (1) János - nap (1) János - névnap (1) jarabedepalo (1) játék (1) javier bardem (1) jázmintea (1) jean reno (1) jedlik ányos (1) jeff bridges (1) jeles napok (3) jeti (1) ji csing (1) joel robuchon (1) jóga (1) john brockman (2) john williams (1) jókainé laborfalvi róza (1) jókai mór (1) joseph barbera (1) Joshua Bell (1) jóskártya (1) jóslás (4) jótékonyság (3) jövő (7) jövőkutatás (2) józsef attila (2) józsef nádor (1) Jó estét nyár jó estét szerelem (1) juhász gyula (1) juliette binoche (1) julie és julia (1) jung (1) justin bieber (1) kacsakagyló (1) kaguárnő (1) kakaó (3) kálmán györgy (1) karácsony (12) karácsonyi ételek (1) karácsonyi versek (1) kate winslet (1) Katona Klári (2) kávé (3) kávéház (1) kávéivás és depresszió (1) Kazanlár Emil (1) kazuo ishiguro ne engedj el (1) kelet ázsia (2) kémek (1) ken follett (1) keresd a dolgok jó oldalát (1) kérész (1) kert (1) készülődés karácsonyra (1) kettős élet (1) két éves a blog (1) kézírás (1) kézműves csokoládékészítés (4) kígyó éve (1) kínaiak (2) kínai horoszkóp (2) kippkopp (1) királyi baba (1) kirándulás (1) kisgyermekes anyukák (2) kispál és a borz (5) kiss tibor (3) kisugárzás (1) Kocsis Tibor (1) kocsonyafesztivál (2) kókuszolaj (1) költészet (1) kolumbia (1) koncert (1) konkfliktuskezelés (1) konmari (1) konsírozás (1) könyv (5) könyvmegállók Óbudán (1) korai színes fotók (1) korda stúdió (1) korhelyleves (1) környezetvédelem (3) körte (1) krúdy (1) kultúrtörténet (43) kumich nánássy varjú (1) kurkuma (1) kurkumás receptek (1) kurkuma hatása (1) láng vince (1) latinovits (1) legjobb karácsonyi zenék (1) Leonardo Da Vinci (1) levendulafesztivál (1) lhasa de sela (1) libamájhabos eclair fánk (1) liber mortis (1) ligeti györgy (1) liichtmessdag (1) lipóti pékség (1) Liszt Ferenc (1) londoni olimpia (1) lopásért börtön (1) louis aragon (1) lucien olivier (1) lukács ernő (1) luxemburg (2) lux elvira (1) madáretető (1) magány (1) magázódás (1) magyar karácsonyi zene (1) magyar torta (1) május 8 (1) május 9 (1) május elseje (2) mama kedvence (1) mamika (1) márciusi horoszkóp 2012 ben (1) marék veronika (1) mária névnap (1) marilyn (1) mark gungor (1) mary shelley (1) mary wollstonecraft (1) masaru emoto (1) máthé erzsi (1) matta lóránt (1) matt damon (1) maugham (1) McCartney (1) medárd (1) média (5) megcsalás (3) Megint 17 (1) mellrák (1) méregtelenítés (1) mérleg jegy (1) mérő lászló (1) Meryem Uzerli (1) meryl streep (1) mese (1) mészáros márta (1) meteor (1) mézeskalács (1) mezőgazdaság (1) mgp (1) michelin csillag (1) miklósa erika (1) mikulás (2) milyen néven szólhatsz hozzá (1) mindennapi gondjaink (1) minden gyerek lakjon jól ! (1) miskolc (6) miskolci nemzeti színház (1) Miskolc dala (1) misztótfalusi szakácskönyve (1) mit egyen a gyerek (2) monroe (1) morricone (1) mosómedve (2) moszkva (1) moszkvai metró (1) moszkva nem hisz a könnyeknek (1) mrs . robinson (1) mucsi zoltán (1) müller péter (1) multilevel marketing (1) munkanélküliség (1) műveltség (1) nagyböjt (1) nagypéntek (2) nagy ervin (1) Nagy László (1) napja (1) napozz holddal (1) natalie portman (2) navigátor (1) negatív kalóriás növények (1) neil gaiman (1) neil somerville (1) Neoton (1) népességnövelés (1) népszokás (10) neumann jános (1) nick cave (1) nobel díj (1) női és férfi viselkedési formák (4) női szerepek (16) nők (20) nők a nőkért egyesület (1) nőnap (2) nőnap története (2) norah jones (1) nora ephron (2) norman rockwell (1) nouvelle vague (1) Nox (1) nyár (7) nyaralás (2) nyári szerelmek (1) nyári szünet (1) nyári tábor (1) nyári versek (1) nyelvtanulás (1) nyitott hazassag (1) ökölógiai lábnyom (1) oktatás (2) októberi horoszkóp (1) október 2 3 (1) október 6 (1) október hatodika a gyerekek szemszögéből (1) olaszok (2) olasz konyha (2) olcsó szállás külföldön (1) olimpia 2012 (1) olvasás (1) önállóság (1) önbizalom (3) önismeret (18) önmegvalósítás (6) oolong (1) opera (1) operabál (1) operafesztivál (1) ópiumháború (1) ördögkatlan fesztivál (2) örkény istván (2) örök nosztalgia (1) örök szerelem (2) oroszország (1) orosz fürdő (1) orosz hagyomány (1) orosz szilveszter (1) ortorexia (1) oscar díj (1) oscar díj 2011 (1) ősz (1) őszi sanzon (1) őszi versek (1) őszi téli receptek (1) ötlet (1) otthoncserés nyaralás (1) óvoda (1) paella (1) pakk (1) palmitinsav (1) palya bea (1) pál ferenc (1) pamplona (1) panna cotta (1) pantone (1) papp istván békefenntartó kiszabadulása (1) párkapcsolat (21) párkapcsolatokról kommentben (1) pasik (3) paul bocuse (1) pécs (2) pedagógusok (2) pedagógusok napja (1) pekoe (1) péntek 1 3 (1) percebes (1) pere noel (1) péter és pál napja (1) petőfi (1) philip k dick (1) piaf (1) piedone (2) pilates (1) pinkstinks (1) Piramis (1) Poligamy (1) politika (1) popper péter (1) porcelana kakaó (1) pozitív életszemlélet (3) programajánló (11) prokofjev (1) prokugyin gorszkij (1) prométheusz (1) psycho (1) pszichológia (2) puerh (1) pulp (1) pünkösd (1) puskin múzeum (1) quimby (5) quo vadis (1) ragaszkodom a szerelemhez (1) ranschburg (3) recept (39) receptek (1) regéc (1) régészet (1) regisztráció (1) reinkarnáció (1) reklám (1) reménytelen helyzetek (1) rendrakás (1) rené zellweger (1) retro konyha (1) Ridley Scott (1) rio (1) romhányi józsef (1) rózsaszín (1) Rózsa Sándor (1) rudolf péter (1) rudolf péter és a végtörlesztés (1) rukkola (1) rúna kövek (1) sajtos rudacska (1) sajtos rudacskák (1) santa claus (1) san fermin (1) sapienti sat (1) Sárkány éve (1) sárkány éve (1) sárkány gyerek (1) scherer péter (1) Schobert Norbi (1) séta (1) Shirley Temple (1) shodeinde dóra (1) Silvio Soldini (1) simon&garfunkel (1) skála ági (1) soerii&poolek (1) soha január (1) sorsügynökség (1) spagettiwestern (1) spanyolország (6) star wars (1) stressz (5) sugár márta (1) sütemények gyorsan (1) süteményreceptek (12) sütés (1) sütni jó (1) sütő enikő (1) szabó lőrinc (1) szabó magda (3) szabó magda abigél (1) szabó magda az ajtó (1) szájber gyerek (1) szakácskönyv (2) szakács gergő (1) szakítás (4) számítógép (1) szávai viktória (1) szegénység (1) székely ember (1) szentek (9) szent mihály útja (1) szent zita (1) szépművészeti múzeum (1) szépségápolás (1) szeptemberi horoszkóp (1) szeptemberi szonett (1) szerelem (6) Szerelem a hatodikon (1) szerelmi bájital (1) szerencse (1) szeretem a testem (1) szex (2) szexi tinilányok (1) Szigetvár (1) Szigetvári csodafény (1) szilveszter (1) színek (2) szingliség (1) színház (4) szódavíz (1) szombat esti láz (1) szovjetunió (1) szovjet film (1) Szulák Andrea (1) Szulejmán (1) Szulejmán TV - sorozat (1) születésnap (4) szuperhold (1) szűz jegy (1) S . Nagy István (1) tai chi (1) tanács (17) Tangó és tulipán (1) tarics sándor (1) tarot (1) tavaszi nagytakarítás (1) tavaszköszöntés (1) taylor lautner (1) tea (4) tegeződés (1) temperálás (1) térey jános (1) tervezett avulás (1) testvérek (1) the pogues (1) Tiszavasvári (1) tiszavirágzás (1) titanic (1) TNT (1) tolnay klári (2) tolsztoj (1) tom waits (4) tori amos (1) tóték (1) trendek (1) trinitario kakaó (2) trüffel receptje (1) tudós nők (2) túlevés (1) tündérboszorkány (2) tűzijáték (1) tv (1) Tyereskova (1) u2 (1) ufo (1) ugráló körmenet (1) ügynökölés (1) újrakezdés (3) új év (9) új gyógyító módszerek (1) új módszer fogyáshoz (1) umberto eco (1) unicum (1) ünnep (10) utazás (1) útmutató a blog használatához (5) vadászat (1) vagány nők klubja (1) válásról kommentben (1) választások (1) való világ (1) válsághelyzetek (16) vargas llosa (1) vásárlás (1) vastag testvérek (2) Vasvári Pál (1) vegetáriánus fogások (1) vekerdy (2) Vekerdy Tamás (1) vélemény (6) vénusz retrográdban (1) veszélyes gyerekjátékok (1) viccek a házasságról (1) vietnam (1) vietnami kávé (1) vihar (1) világnapok (2) világunk (55) virágok (1) Viramundo (1) visconti (1) viszockij (1) vitaminok (1) vitaminok őszre és télre (1) vivaldi (1) víz (1) vizinczey istvan erett asszonyok dicserete (2) vízkereszt (2) vízkereszt vagy amit akartok (1) vizsoly (1) vizvári mariska (2) vörös iszap (1) vuvuzela (1) weöres sándor (1) william godwin (1) x faktor 2011 (1) x faktor (4) zemplén (1) zene (16) zöldségek nyersen (1) zöldtea (2) zorán (1) Zsédenyi Adrienn (1) zserbó (1) zsófi bemutatkozik (1) zsúr (1) zumba (2) zwack család (1) rövid című színházi előadás (1) sonka (1)

56-ról nem vitatkozunk

2010.10.23. 11:03 Kérj tanácsot

 

Az én generációmnak van a legnehezebb dolga, amikor megpróbálja megtudni, megérteni, hogy mi is történt 1956-ban… Kamaszok voltunk, amikor elkezdtek gyökeresen másképp mesélni erről a történetről, mint addig. Ráadásul a szüleink már tizenévesek vagy fiatal felnőttek voltak a forradalom idején. És így vagy úgy, de mindannyiuk életét alakította az a néhány nap.

Voltak szerencsés kortársaim – mint Zsófi is – akinek a családja mindig is nyíltan és őszintén beszélt 56-os élményeiről. Az én családomban ez nem így volt. Elmesélem nektek, hogy miért – a végére érteni fogjátok. 

Az apám egy Ózd melletti kis faluban született, és 7 gyermek közül egyedül ő jutott a falu határán túlra. 1945-ben, 17 évesen lépett be a kommunista pártba, és ez megnyitotta előtte a lehetőségeket: tanulhatott. Katonatiszt lett, és – mivel nagy szükség volt az ügy iránt elkötelezett, értelmes fiatalokra – a Petőfi Sándor Katonai és Politikai Akadémián ott fogták tanítani, társadalomtudományokat tanított – és már 25 éves kora előtt tanszékvezető lett!

Ám ami ezután történt, az ködösítések, eltagadások, hallgatások hálója alatt pihent évtizedekig.

Mert 1956 október 23-án a Petőfi Akadémia tisztjei az elsők között csatlakoztak az egyetemista felkelőkhöz, azonnal kinyilvánították: a néppel tűzön-vízen át! Apám írt egy verset is erről – amit hamarosan ki is nyomtattak (a vers maga október 5-én kelt, a röplap, amelyben megjelent, október 23-án).

Legalább negyven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az apám erről a saját családjával – a gyerekével, velem – beszéljen… És hogy végül megmutassa nekem azt a röplapot, amit a Széchenyi Könyvtár levéltárából kerestetett ki. 

Hogy miért nem tudtam minderről már korábban? Mert a forradalom és annak kimenetele elvette minden illúzióját. Azt hiszem, soha többé nem tudott igazán hinni semmiben.

A forradalom utolsó napjaiban egyértelművé vált: nagyon megütheti a bokáját, amiért a Népköztársaság tisztjeként forradalmárkodott… Nem kevesebb, mint az élete forgott kockán, márpedig apám jó adag, egészséges életösztönnel rendelkezett. Nem volt elég forradalmár ahhoz, hogy feláldozza magát, de minimum a karrierjének lőttek, ez nyilvánvaló volt. Miután a szovjet tankok megérkeztek Pestre, apámat tartalékos tiszti állományba helyezték, ekkor ő fogta magát, és gyalog elindult haza, szülőfalujába… 

Úgy mesélte negyven évvel később: jókor sétált haza, mert nemsokára maga Marosán adta ki a parancsot, hogy keressék meg azt az elvetemültet, aki a „Tiszt vagyok” című verset papírra vetette, névvel, rendfokozattal a forradalom szolgálatába állította…

De nem találták meg, legalábbis akkoriban nem, amikor a legjobban tombolt a megtorlás. Két évig ugyanis a faluja melletti erdőben húzta meg magát, erdőkerülőként élt. De a bőréből nem tudott kibújni: újra írni kezdett, igaz, csak a kevéssé feltűnő, ózdi helyi lapba. Mégis feltűnt előbb-utóbb…

Érte jöttek, és ami ekkor zajlott, azt még negyven évvel később sem mondta el nekem, sem senkinek a családból. Én raktam össze a történetet a halála után, elolvasva a hagyatékát, és átgondolva furcsa kanyarokkal tarkított életét.

Úgy gondolom, alkut ajánlottak neki. Túl tehetséges volt ahhoz, hogy az erdőben élje le az életét. Túl jól tudott buzdítani – az újraépítkező rendszer felismerte, hogy elég erő lenne abban, ha az ő oldalukon buzdítana megint… 

Ott állt hát egy pontosan 30 éves fiatalember a válaszút előtt: megtagadja azokat a forradalmi, eget-földet rengető napokat, amikor volt remény a változásra, valami jobbra – és beáll a sorba, dicsőíti és egész életével szolgálja azt a rendszert, amiben már nagyon nem tudott hinni…? Azokat, akik kivégezték személyes hősét, Maléter ezredest is…? Vagy lemond az álmairól, erdész lesz, egyfajta remete már azelőtt, hogy valaha is megmutathatta volna a világnak, hogy mi mindenre képes.

Az apám meghozta a maga döntését. Megalkudott. Ha úgy tetszik, megkötötte fausti szerződését. Azonnal fel is ívelt a karrierje, a rendszerváltásig töretlenül. Újságíró lett és tanár.

És nem beszélt többé 56-ról. Ha igen, akkor csakis a hivatalos álláspontot hangoztatta… Szidta a gaz ellenforradalmárokat, a könyvespolcunkon ott sorakoztak az 56-os „ellenforradalom” gaztetteit fényképekkel is bemutató könyvek… Skizofrén állapot? Az. Nem is élte túl a lelke. Megkeseredett, gyakran elviselhetetlen ember lett belőle.

Az anyukám 14 évesen, Miskolcon élte át 56-ot, és az maradt meg neki az emlékekből, hogy a megvadult tömeg tombolt… Tőle sem várhattam széles látókörű elemzést arról a nagyon bonyolult történelmi pillanatról.  

Így nőttem fel. Így csaptunk össze az ötvenhatos véleményünket ütköztetve Zsófival 16 éves korunkban – ő mondta, amit a szüleitől hallott (az iskolában nem beszéltünk ilyesmiről…). Én mondtam, amit én hallottam az én szüleimtől (sok csúsztatást, az elferdített valóságot). Mai szemmel ez a vita több, mint nevetséges volt!

Elég az hozzá, hogy a végén mindketten sírtunk. Kérlek, ti viszont ne nevessetek – jó volt világmegváltó kamaszként sírva összecsapni történelmi kérdések felett!

Aztán felnőttünk. Felnőtt korunk legelején kiderült az igazság 56-ról is. Apám is megvallotta azt, amit már elmondhatónak ítélt – kicsiny kis  forradalmi szerepét, ami voltaképpen az egész életét, és legfőképpen a személyiségét megváltoztatta. Aminek köszönhető, hogy hazugságban élő, szerepeket játszó, megkeseredett ember lett, szép karrierrel…

Aminek köszönhető volt a gyerekkorom - ahogy egy barátom írta nemrég: „a langyos, kellemes, de céljafosztott létezés a kádári szocializmusban”.

Ezért én senkivel nem vitatkozom már 56-ról. Zsófival sem. Legfőképpen nem beszélgetek vagy pláne nem vitatkozom a tőlem fiatalabbakkal, akiknek már a szülei sem élték át 56-ot, és akik egyáltalán nem értik, miért kavar ez indulatokat még mindig. Én értem. Nekem még közvetlen hatással volt az életemre.

 

Nóra

 

A mikrotörténelem kutatása egy tudományág. Az, hogy mit lát egy történész vagy egy történetíró, csak egy szelete a dolgoknak. A nagyobb szelete az egésznek az, hogyan élték meg, át és túl a történelmet maguk a résztvevők és családjaik. Minden egyes család egy külön történelemkönyv, más szemszögből, más motivációkkal átélve az eseményeket.

Az én anyámék szegény paraszti család voltak, ahol a nagyanyám két kicsivel maradt magára a háború alatt, mert a nagyapám elment hősnek. Dehogy akart ő hős lenni, meg hazát menteni Ukrajnában, de nemigazán kérdezték, mit akar...ahogy a derékhadát a férfiaknak nem nagyon kérdezték, vitték...amint az később kiderült, „papír”talpú bakancsban és nem mínusz húsz fokos hidegre kitalált kabátban. Amikor jóval a háború után hazajutott, már nem működött jól a veséje, pedig még csak 33 éves volt. Így élt még 20 évet és boldog lehetett a család, hogy ennyi még adatott nekik és nagyapám látta felnőni a gyerekeit.

Ő földet kapott a rendszertől és tanulni mehettek a gyerekei, ő nem volt kritikus a rendszerrel.

Viszont a másik oldalon ott volt a másik nagyapám, aki a 20-as, 30-as években „magagazdája” volt, ahogy ma mondanánk, mezőgazdasági vállalkozó, akinek jól ment a sora, mert ügyes volt és értett ahhoz, amit csinált...szóval ma vállalkozónak mondanánk, de 48-tól kuláknak mondták, és ez rányomta a bélyegét az aztán következő korszakára a családnak.

A nagybátyám 1949-ben szeretett volna technikumba menni, nagyon tehetséges volt a műszaki dolgokban, nem ment, mert  négy szóval elintézte a rendszer a jövőjét: kulák gyerek ne tanuljon! Ennyi! Maradt a falujában és tehetséges mezőgazdasági gépszerelő és újító meg feltaláló lett, mert mindent meg tudott javítani, ami az útjába került, ha kellett hozzá az, hogy kitaláljon egy alkatrészt, akkor ez sem volt neki gond.

Apámat 1953-ban már felvették technikumba, innen is látszik, hogyan „enyhült” a rendszer. De végig kellett néznie, hogyan súgja meg főelvtárssá vált gyerekkori cimborája nagyapámnak, hogy mikor hány hold földet szolgáltasson be, mert ha nem, kuláklistára teszik és így is, úgy is el fogják tőle venni. Többször eljátszotta ezt a nagyapám, leadta a földet, másnap új szabályt hoztak a kulák meghatározására. Sejtette mindenki, hogy súgnak neki, de nem lehetett bizonyítani. Viszont ennek az volt az ára, hogy végig kellett néznie, hogyan viszik el családját átnevelő táborokba, ahonnan jó esetben hazajöttek meghalni!

Közben a nagyapám gyomra kilukadt egy fekélytől, amit apámnak köszönhetően, hasonlóan az Eldorádó című filmben látottakkal, megúszott nagyapám. Apám fogta a család dugipénzét, egy köteg százast, és amikor a sokadik kórház nem akarta fogadni nagyapámat, hogy nincs hely, akkor apám a debreceni klinikán beöltözött fehér köpenybe, mint egy egyetemista és bement a portán át a főorvoshoz, aki lefehéredve látta, hogy egy suhanc bejutott hozzá. Amikor ki akarta vágni a főorvos, elővett a pénzből annyit, ami nyomós érvként szolgált, és a teltházas kórházban találtak egy egyágyas szobát és nagyapám fekélye megmenekült, élt még 33 évet erőben és egészségben.

Szóval akkoriban minden család története egy regény volt. Feldmár, aki 1940-es születésű, azt mondta, ha valakinek el kell magyarázni, mi az a depresszió, ő azt mondja, az, ami Magyarországon volt 1956 előtt!!!

A családom történeteit mindig inkább úgy mesélték el nekem, mint igazi kalandokat, amiben az győz, aki ügyes és erős, ettől lett pozitív és soha nem vesztes a szemléletmódom, soha nem hallottam nagyapámat azon keseregni, hogy mindenét elvették és öregségére lett belőle egy TSZ-kisnyugdíjas. Vidáman és elégedetten élte az életét, fát vágott nagyanyámnak, biciklivel járt a boltba túl a 70-en is és olvasott, amikor csak tehette...a világirodalomban jártasabb volt, mint a legtöbb értelmiségi.

Nemrégiben olvastam, hogy a Kádár korszak középvezetői a kulákgyerekek lettek, mert elvették mindenüket és a tehetségüket, a családból hozott gyökereket meg tartást nem a családi vagyon gyarapítására, hanem vezetői székekben kamatoztatták, leginkább szigorúan szakmai vonalon. Mert a káderlapjukon, amit a személyzeti vezetők írtak róluk, általában nem felejtették el feltüntetni, hogy kulákszármazásúak.

Szóval amikor én az apámmal kamaszként ’56-ról beszélgettem, soha nem felejtette el elmesélni, hogy a dolgok nem fehérek és feketék...hogy tőlük elvettek, anyáméknak adtak és hogy a háború után tényleg át kellett volna alakítani a félfeudális társadalmi szerkezetet, de nem úgy, ahogy azt Jaltának köszönhetően a nagyhatalmak megtettek és orosz zónává silányítottak egy nagyon is polgárosodó és modernizálodó országot. Ha mehet minden a maga útján demokratikusan és a kisgazdák megkapják a hatalmat, ma úgy élnénk, mint az osztrákok, vagy még úgyabbul...az volt a nagy tévedés, hogy ’89-ben elhittük, be tudunk hozni 40 év szerencsétlenséget pár év alatt...hát nem tudunk, ez így 20 év elteltével már jól látszik...azokkal a beidegződésekkel és hagyatékkal, amit az előző rendszer hagyott, nem lehet könnyedén fickándozni...ez van, ami van, ez már viszont egy másik mese története...

Apám azt is elmesélte, hogy ő Szegeden, harmadikos középiskolásként élte át a forradalmat és nagyon nem tetszett neki, hogy a helyesen megfogalmazott dallamba hamis mellékzöngék is keveredtek...nem szerette, hogy amikor pl. elindult a tömeg az utcán és meglátták, hogy ő egyedül a járdán megy, akkor elkezdék skandálni, hogy aki a járdán van, az ellenünk van, vagy valami hasonlót...és apám, aki egy szabadgondolkodó, kénytelen volt lemenni a járdáról, nehogy baja essen...ezeket is elmondta, nem csak azt, hogy bizony, jó lett volna lecserélni azt a rendszert, ami volt.

Így kerültem én középiskolába egy olyan városba, ahol erős munkásmozgalmi gyökerek éltek, acélváros, munkásváros, nem nagyon lehett politizálni gimnazistaként, mert azzal indítottak útra: egyetemre kell kerülnöm, és ez nagy szájjal nem nagyon fog menni. Szóval ha lehet, ne osszam az eszet, bár nem is voltam egy lázadó ember, jókislány voltam, aki viszont nem volt szélsőséges se erre, se arra...

Tudtam, hogy ’56 egy olyan forradalom volt, amilyen minden forradalom, túlkapásokkal és szörnyűségekkel megterhelve.. de egy forradalmi hevületben vannak túlkapások...hány ember halt meg feleslegesen a Francia Forradalomban, mégis máig a legnagyobb ünnepe a franciáknak július 14-e!

Így indultam útnak és választottam magamnak egy olyan barátnőt, aki okos és olvasott volt, mégis nagyon szűklátókörűen és „bután” nyilatkozott a forradalomról, amit csak igazságtalan vérengzésnek látott. És akárhogyan győzködtem, hogy én nem vagyok hülye, higgye már el, hogy igazam van, az emberek jót akartak, először az életben nem hitt nekem...és ettől olyan dühös lettem és olyan szomorú, hogy elbőgtem magamat, na és erre a barátnőm is elbőgte magát, a mai napig nem értem, ő miért bőgött! Ő nézett engem hülyének, én értettem, hogy ő miért mondja azt, amit!

A Nóra 56-os megemlékezéséről eszembe jutott Szabó István Apa című filmje, amikor a kamasz hőst csinál az apjából, ellenállót, mert titokzatos körülmények közt meghalt a háború alatt, mígnem ki nem derül, hogy tette a dolgát és műtét közben, mert orvos volt, eltalálta egy golyó! Ennyi! Nincs hős, nincs ellenálló, partizán, hanem van egy hús-vér apa, aki „csak” tette a dolgát és belehalt! Egy banális és felesleges balesetben halt meg.

Szerintem Nóra édesapja sem hős volt, hanem egy ember, aki élni akart, és abban a történelmi korszakban ez nem volt egyszerű vállalkozás...

Sok választása nem volt, vagy beállt ’56 után a rendszert továbbszolgálni és megkötötte a maga szerződését vagy eltűnt volna a süllyesztőben és rossz esetben fizikális értelemben is...akkoriban nem nagyon bántak kesztyűs kézzel az „árulókkal”. Aztán belehalt a lelke, de volt viszont „hatalma”. Valamit valamiért. Nem volt ez egy fáklyás menet, úgy élt az egész ország, ahogy tudott...hallgatott, vagy szenvedett, vagy nem akart tudomást venni arról, hogy miben él. A legnagyobb megalkuvás, a kollektív butulás pedig az lett, amikor mi lettünk a legvidámabb barak, és volt mit enni-inni, vidámabb lett az élet, csak senki ne törődjön vele, hogy milyen áron...szó szerint és átvitt értelemben, mert özönleni kezdett a sok kölcsön és az emberek egyre távolabb kerültek attól a tisztaságtól, amit ’56-ban akartak...egy piszkos rendszerben mindenki befeketedik...

Azt hiszem nagyon sok évtizednek kell még elmúlnia, hogy érzelmektől mentesen, objektíven tudják a történészek szemlélni, hogy mi is történt 1956-ban, az előtt és az után!

 

Zsófi

3 komment

Címkék: család 1956

A bejegyzés trackback címe:

https://kerjtanacsot.blog.hu/api/trackback/id/tr32392603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ezt Nóra mondja: 2010.10.23. 12:59:32

Zsófi, ha úgy jött le a történetből, hogy én hősnek tartom az apámat, akkor rosszul írtam meg! Egyáltalán nem tartom hősnek, szerintem ő eladta a lelkét - ami nem túl hősies. A lehető legszerencsétlenebb helyzetbe hozta magát: a kommunista rendszer szemében árulás volt, hogy a forradalmárok mellé állt, a forradalmárok nyilván árulónak tekintették volna, amiért később alkut kötött, és beállt szolgálni a Kádár-rendszert. És nem csak úgy tessék-lássék szolgálta, hanem rendesen...

Egyetlen jó van a történetben, hogy a rendszerváltáskor már nem volt hajlandó még egyszer köpönyeget fordítani, nagyon haragudott a régi elvtársakra... A legközelebb élete végén járt ahhoz, hogy őszinte legyen magához és hozzám is.

Ezt Nóra mondja: 2010.10.23. 13:29:41

...azt írod, a mai napig nem érted, miért bőgtem! Ez vicces, mert ez az eset a barátságunk egyik sarokköve, én legalábbis azt hiszem, hogy ha nem tudtunk volna akkoriban ilyesmikről beszélgetni, vitázni, sírásig menően - akkor most nem írnánk közösen ezt a blogot! Azért bőgtem, mert alapjaiban rendítetted meg a biztonságos világképemet, fontos volt nekem a véleményed, és gyökeresen mást mondtál valamiről, mint amit a szüleimtől hallottam!

Ha már az utóbbi napokban Feldmározunk, akkor ide idézem és a mi kettőnk akkori vitájára alkalmazom Feldmár egyik gondolatát: ha valaki, aki nagyon közel áll hozzánk, olyasmit mond vagy tesz, amit nem lenne szabad, vagy ami teljesen ellentmond az általunk addig helyesnek tartott dolgoktól - akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülünk. Ha ragaszkodom ahhoz, amiben eddig hittem, akkor fennáll a veszélye annak, hogy magamra maradok. Ha nem akarok egyedül maradni, akkor nem szabad megbíznom abban, amit én addig helyesnek tartottam. Vagy elveszítem a számomra fontos személyt, vagy elveszítem saját magamat, azt, aki addig voltam.

Ez okozhatta akkor, hogy sírtam. Nagy dilemma volt, hogy neked higgyek, vagy a szüleimtől tanult dolgokat fogadjam el igaznak.

Ezt Zsófi mondja: 2010.10.24. 00:15:52

Ez az idézet Feldmártól nagyon találó és igaz. Ezért a középiskolás évek a legmeghatározóbbak az ember szocializációjában, mert akkor kezd kialakulni a felnőtt személyisége, és nem mindegy, hogyan, kikkel, miről beszélgetve megy el az a pár év.
Ekkor a legfogékonyabb az ember mások, főleg a barátai - a legjobb barátja- véleményére...hát ezért sírtunk, igaz, ezt is értjük végre így 100 év után!
süti beállítások módosítása