Egy internetes fórumon lefolytatott beszélgetés adta mai témámat. Valaki felvetette, hogy a gyerekek manapság mennyivel korábban érnek, mint a mi fiatalkorunkban – elindult egy „bezzeg a mi fiatalságunk”-vita, annak rendje és módja szerint.
Volt, aki azt mondta: 15-20 éve is buliztak a fiatalok, a lányok fiúztak, a fiúk csajoztak, káromkodtak, ittak, dohányoztak… Aki ma „bezzeg a mi időnkben”-ezik, az biztos lúzer volt kamaszkorában, és azért maradt ki minden jóból!
Más szerint viszont a mai fiatalok ingerküszöbe már olyan mértékben megemelkedett, hogy ami régen buli volt, az ma „dögunalom”, ma olyasmikkel stimulálják magukat, ami gyakran erősen egészségkárosító, sőt, életellenes mértékű… Míg a mi korosztályunk cigizett, ivott, a vadabbja szipuzott - ma a fű az alap, és többszáz különféle drog közül választhat egy kamasz, melyeknek a fele halálos… Míg régen a Led Zeppelin, később a Metallica volt a vadulós zene – ma a dubstep, reggelig… Felnő egy öngyilkos generáció, akiknek az életstílusa a szüleikétől olyan távol van, mint régen a mi életstílusunk a nagyszüleinktől!
Ennek az egyik oka lehet az is, hogy a világunk már szinte lakhatatlan, élhetetlen. Ilyen körülmények között, amikor a médiából azt hallják a kamaszok, hogy „a világ óráján már csak 5 perc van hátra…”, meg hogy visszafordíthatatlan a környezetszennyezés, elfogynak a nyersanyagkészletek – miért is akarnának a kamaszok vigyázni magukra?! Minek, kinek?
A beszélgetés eljutott egy nagyon fontos következtetésig: mi, a mai szülők tudunk ez ellen csak tenni valamit! Aki jól neveli a gyerekét, az adhat a világnak egy olyan személyiséget, aki segíthet a kevésbé szerencsés kortársainak formálódni. A spiritualitás, a szellemi iránymutatás, normális életmódtanácsadók, jó pszichológusok sokat segíthetnek azoknak a kamaszoknak, akik viccből megvesznek olyan termékeket, mint pl. a „Pretty death” márkájú, flitteres, nyakba való kötél… akik internetes csoportokat alakítanak, hogy megbeszéljék, mennyire jópofa dolog anorexiásnak lenni, vagy akik fogadásból halálos mennyiségű vodkát isznak meg, könnyed szombat esti szórakozás címén.
Mindenki, aki eddig a mai huszonéveseken szomorkodott, akik nem akarnak felnőni, nem akarnak családot alapítani, felelősséget vállalni, akik csak kapni akarnak, de adni másoknak semmit – gondolkodjon el azon, hogy mennyivel rosszabb az utánuk jövő, ma tizenéves generáció, akik már élni sem akarnak!
Mi annak idején azért lázadtunk, mert felnőtté akartunk válni. A huszonévesek azért lázadnak, mert nem akarnak felnőtté válni. A tizenévesek pedig azért, mert nem akarnak részt venni ebben az egészben, ami van…
Elmondhatatlanul nagy felelősség a saját gyerekeinket helyrebillenteni ebből, értékeket, célokat mutatni nekik. Értelmet adni a létezésüknek.
Nóra