Nemrégiben láttam egyik celebünket egy újságban a két pici gyermekével, akik ikrek és 39 évesen szülte őket anyukájuk, persze lehet tudni, hogy már hamarabb szeretett volna szülni a híres anyuka, de segítséggel így alakultak a dolgok. Nem erről akarok most írni, hanem arról a jelenségről, ami nekem nem túl szimpatikus, lehet megint nagyon konzervatív és szigorú leszek, elnézést ezért előre is!
Olvasom a hölgy nyilatkozatát és nagybetűkkel ordít a cikk alcímeként: jöhetne még akár két gyerek is, majd arról olvasok, hogy soha nem gondolta volna celebünk azelőtt, hogy ILYEN JÓ ANYÁNAK lenni...most már látja, és akár még két gyereket is bevállalna, na de a kora és az esze miatt (ami azt súgja neki, hogy ez már azért túlzás lenne!) mégsem fog több gyermeket vállalni!
Ez a jelenség teljesen általánossá kezdi magát kinőni...van egy ismerősöm, aki világéletében keményen dolgozott és mindig le akarta győzni a férfiakat mindenben...szóval nem nagyon akarta észrevenni, hogy a férfiakat nem kell legyőzni és egy nőnek nem az "élharc" a szerepe elsősorban, hanem hogy "karrierépítés" közben a magánélete se sikkadjon el a háttérben. Mert nincs az a karrier, amivel egy nő boldog lehetne, ha közben semmi más nincs az életében!
Harmincas évei elején már lemondóan nyilatkozott ez az ismerősöm, ha gyermekáldásról kérdezték, azt válaszolta, hogy ő ehhez már túl "öreg"! Aztán ahogy teltek-múltak az évek, és látta, hogy lassan tényleg túl öreg lesz, és eddig lehetett hárítani a karrier miatt minden magánéleti kérdést, de 35 év után már egyre nehezebb a hárítás, így 38 évesen mégiscsak meggondolta magát és szült egy gyermeket. Aztán most újra babát vár, túl a negyvenen...mert gondolom rájött arra, amire celebünk is: anyának lenni jó!
Egyre több harmincas, negyvenes nő szájából lehet ezt a mondatot hallani: jaj, ha én tudom, hogy ilyen jó anyukának lenni, én szültem volna már hamarabb! (és akkor lehet, hogy sok orvosi probléma megelőzhető lenne az anyukánál és a babánál is, persze tudom, hogy ez sem áll meg minden helyzetben, mert egészen fiatal anyukáknál is lehetnek problémák a terhesség idején, vagy szüléskor, de azért tudjuk, a statisztikák az anyuka korának előrehaladtával romlanak, pláne, ha első gyerekről van szó!)
Pár napja olvastam interjút Boross Péter volt miniszterelnökkel, és egy mondata megmaradt bennem, mert végre valaki megfogalmazta azt, amit tudatosítani kellene végre minden 20 és 40 év közti nőben, hogy: "A nők nem a munkahelyeken pótolhatatlanok, hanem a szülőszobában!"
Ezzel teljesen egyetértek, azzal viszont egyáltalán nem, hogy "ha én ezt tudom, hogy milyen jó, már anya lennék sokkal hamarabb"!
Miért kell egy nőnek ahhoz anyává válnia, hogy el tudja képzelni, milyen jó lehet az. A kislányok úgy szocializálódnak, hogy babáznak, hogy szeretnek gondoskodni már az óvodában is a kisfiúkról, hogy két éves kislány azt mondja a szomszédban játszva, most mennem kell haza, mert vigyázok a gyerekre, és amikor megkérdezik, hogy melyik gyerekre fog vigyázni, akkor azt válaszolja, hogy az ikertestvérére, aki fiú! (ez egy igaz történet arról, hogy a lányok kétévesen készen vannak!)
Én nyolc évesen kezdtem el átjárni a szomszédba és két kicsi gyereket szórakoztattam állandóan, az anyukájuk átszaladhatott a szomszédban lévő boltba és én jól elvoltam a babákkal. Tejet hordtam anyámnak egy háztól, de minden reggel, ha szünet volt, anyámnak a lelkemre kellett kötnie, hogy "Zsófikám, ma nagyon gyorsan kell a tej, nem maradhatsz a babákkal 11 óráig!", mert oda is babázni jártam.
Szóval szerintem a nőkben van még annyi ösztön a sokszázezer év biológiai programjából, hogy tapasztalat nélkül is tudják, anyának lenni jó. Csak ezt nehéz bevallani, mert ma nem olyan a "társadalmi talaj". Ha valaki diplomát szerez, már 23-25 éves...ugye el kellene helyezkedni, tapasztalatot kellene szerezni, pénzt, mert a gyereknek mindenből a legszuperebb kell majd, különben le lehet égni a kölcsönbe kapott használt ruhákkal, babakocsival, kisággyal...szóval a gyerek sokba kerül.
Amíg viszont a gyerek nem jön, mert sokba kerülne, addig nézzük meg, mennyit költenek a huszas, harmincas nők szórakozásra, szépségápolásra, narancsbőrre (azt sem tudtam huszonévesen, mi az, ma egy ilyen korú nőnek többezer forintos krémjei vannak ez ellen a "csúnya" bőrhiba ellen, csak azt nem tudja még sokuk, hogy fiatalon hatásosak ezek a csodaszerek, mert ezek nélkül sincs gond, pár év múlva meg nem lesznek hatásosak, mert akármit is csinálunk, a bőrünk is öregszik), sportra, nyaralásra, stb.
Azt gondolom, ez is legalább annyira fontos kérdés, mint a társadalom erkölcsi állapota és a lopásról alkotott általános véleménye. Ebben is a 24.órában vagyunk, rá kell vezetni valahogy a fiatalokat arra, hogy élvezni az életet nagyon szuper, de felelősséget vállalni a jövőnkért (és az országunk jövőjéért) egy bizonyos kor után, szintén nagyon jó és fontos feladat!
Zsófi
