November 11-én van Márton napja. Nóra már megemlékezett erről az eseményről pár nappal ezelőtt, és a gasztronómia felől közelített. Nézzük most meg, hogyan alakultak ki az ehhez a naphoz tartozó szokások, és Európában hogyan ünneplik meg ezt a napot!
Szent Mártonról elmondhatjuk, hogy egy „magyar” szent, mert egy legenda szerint a mi hazánk területén, azaz az akkori Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (Szombathely) született 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus fiaként.
A katonaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egyszer odaadta köpenyének felét egy koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Ennek hatására megkeresztelkedett és misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek. Amikor püspökké akarták szentelni, a monda szerint szerénységében a küldöttek elől a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal óriási zajt csaptak, elárulva Márton rejtekhelyét, és így mégis püspök lett 371-ben.
Szent István tisztelete jeléül a zászlaira a hadvezér Márton képét festette. A hagyomány szerint a szent egy álomban sietett a király és az ország védelmére. Szent Márton Szűz Mária után az ország patrónusa lett. A pannonhalmi bencés apátság is Márton tiszteletére épült azon a helyen (Savaria Sicca), ahol az egyik hagyomány szerint a szent született. A legújabb kutatások viszont minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Márton szülővárosa Savaria, vagyis Szombathely.
November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja: ilyenkor megkóstolták az új bort és nagy eszem-iszomot tartottak, hogy a következő éven is jó termés legyen. A rómaiak Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték ilyenkor, s ludat öltek, amely a hadisten, Mars szent madara volt. (A madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.) A keresztény naptárban is ez alapján kapott helyet: a lúd római neve “avis Martis” (Mars isten madara), régi szófejtéssel „Márton madara”-ként ünnepelték, így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától.
A reformáció korában is folytatódott a hagyomány, a protestánsok Luther Márton neve napját megünnepelték.
A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, elkezdődött a téli pihenő időszak. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá még egy libát. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ennek a szokásnak a gyökerei is mélyebbre, az aratás után következő pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.
Nemcsak mi emlékezünk meg Szent Mártonról. Hollandia egyes részein, Németországban, és Ausztriában fáklyás felvonulásokat szerveztek és Márton-tüzeket gyújtottak. A lampionos felvonulásokat csak a 19. század elején vezették be egyházi rendeletre, hogy a fény, mely a jó cselekedetet jelképezi, mindenkihez eljusson.
Ma a gyerekek sötétedéskor a maguk készítette lampionjaikkal járják az utcákat, miközben régi Márton napi dalokat énekelnek. A menet élén általában egy Szent Mártonnak öltözött lovas áll. Meggyújtják a Márton-tüzet, és megajándékozzák a gyerekeket finomságokkal, például pereccel, kiflivel, fánkkal. Az egyik legjellegzetesebb ajándék a “Weckmann”, ami egy édes tésztából készült ember alakú figura.
Máltán a gyerekek ilyenkor gyakran kapnak diót, mogyorót, narancsot és mandarint.
Belgium keleti részén valamint Flandria nyugati tartományaiban november 11-én a gyerekek ajándékot kapnak Szent Mártontól.
Portugáliában ezt a napot országszerte ünneplik. Családok és barátok gyűlnek ilyenkor össze, sültgesztenyét esznek és bort, “jeropiga”-t (must és pálinka keveréke) és “aguapé”-t (gyenge,vizezett bor) isznak. Úgy tartják, hogy Szent Márton, miután a köpönyege felét odaadta egy koldusnak, folytatta útját és a másik felét is elajándékozta egy szegény embernek. Csodák csodájára a nap olyan erősen kezdett sütni, hogy a fagy felengedett. Azóta is Szent Márton nyaraként emlegetik, ha ezen a napon a hideg időjárást megtöri egy-egy napsugár.
Lengyeloszágban, Poznan városában felvonulással és ünnepséggel emlékeznek meg a Szentről. A város fő utcája is Szent Mártonról kapta a nevét, és ezen a napon egy különleges vajas kiflit sütnek.
Nagyon kellemes Márton-napot kívánok mindenkinek!
Zsófi