Miklós napján megérkezik a Mikulás. Ezen a napon a gyerekek sok országban várják az ajándékokat, de hogy tulajdonképpen ki hozza az ajándékot és akkor vagy később, az már országonként változó, és nem is olyan egyszerű ez, ahogy gondolnánk.

Szent Miklós püspök jósága éled fel a Mikulásban minden december hatodikán. Miklós püspök a negyedik században élt, és a legenda szerint egy szegény emberen segített, aki nem tudott hozományt adni a három lányának. Így a lányok nem mehettek volna férjhez, de Miklós pénzzel telt erszényt tett az ablakukba, és megmentette a családot a nyomorúságtól, ami három hajadon lánnyal várt volna rájuk.

Mikulás alakja mellett életre kelt Télapó is, aki szintén egy öreg és jóságos bácsi, télen jön és ajándékot hoz, de nem köthető Miklós püspök legendájához.

A németeknél a Weihnachtsmann (Karácsonyapó) hozza az ajándékot, de –mint ahogyan a neve is mutatja- karácsonykor, és megosztja ezt a feladatot Jézuskával, merthogy él ez a hagyomány is Németországban.

December hatodikán a Télapó is jön a német gyerekekhez, de egyes vidékeken él még az adakozó lovag, Ruprecht hagyománya is.

Az angol Father Christmas a német Karácsonyapóhoz hasonlóan karácsonykor jön, de nem december 24-én, hanem másnap reggel. Az angol Télapó a kéményen keresztül érkezik és a kandallóból bújik elő, az ajándékokat pedig egy hosszú, vastag zokniba rejti el.

Az Amerikai Egyesült Államokban Santa Claus hozza az ajándékokat december 25-én reggel. Santa Angliához hasonlóan a kéményen át érkezik az Északi-sarokról Rudolffal, a rénszarvassal. Santa Claus alkjában a holland telepesek Szent Miklós-hagyománya és az angolok Karácsonyapója keveredett össze. Az USA-ban a karácsonyi ünnepeket azonban háttérbe szorítja a november végi „Hálaadás”, ami hagyományosan az amerikai „családegyesítés” napja, és ha máskor nem is, de ezen a napon biztosan találkoznak a családtagok évente egyszer.

A franciáknál van Pere Noel (Karácsonyapó) és Saint Nicolas (Mikulás) is. Ki-ki kedvére és világnézete szerint dönthet, hogy melyik és mikor jöjjön, mert december 6-án is kapnak a francia gyerekek ajándékot és természetesen karácsonykor is, de ekkor sem mindenhol Jézuskától.

Hollandiában, Belgiumban és Luxemburgban viszont Szent Miklós alakja elevenedik meg december 6-án. Hollandiában Sinter Klaasnak hívják, Luxemburgban pedig Kleeschennek (klészhen). Hollandiában Ruprecht lovag legendája is él, aki szintén jóságáról volt híres, így itt Sinter Klaas fehér lovon érkezik és facipőbe teszi be az ajándékát. (Karácsonyapó is ismert, ő a Kerstman.)

Luxemburgban a Kleeschen mellől elmaradhatatlan a Krampusz, akit Houseckernek (hóziker) hívnak. Ő fekete ruhában, fekete övvel és fekete arccal -amit egy nagy kapucni elrejt- és egy nagy fekete zsákkal, meg virgáccsal a kezében követi mindenhová Mikulást, hogy megleckéztesse a szófogadatlan gyerekeket.

Kelet-Európában a második világháború után az orosz  „Gyed Moroz” (Fagyapó) mintájára háttérbe szorították Mikulást és Télapó lepte meg a gyerekeket. Gyed Moroz az oroszoknál trojkán, és december 31-én érkezik, amikor a fenyőfát is állítják. Ilyenkor hozza az ajándékokat a gyerekeknek. Az orosz hagyomány eltér a többitől, mert Télapó segítője egy lány, unokája, Sznyegurocska (Hóleányka).

Lengyelországban a Csillagember (Gwiazdor) december 24-én érkezik. Eredete az Északi Sarkcsillaggal függ össze. Szenteste a lengyel családok csak akkor kezdik el az ünnepi vacsorát, ha megjelenik az égen az első csillag. December hatodikán viszont Szent Miklós (Swiety Mikolaj) osztja a csomagokat náluk is.

Magyarországon a 18.századtól élő népi hagyomány volt, hogy december 6-án egy fekete arcú rémséges alak láncot csörgetve járta a házakat és jutalmazott vagy büntetett, de leginkább a gyerekeket ijesztgette. Több magyarázat is van arra, hogy ez honnan ered, de a legelterjedtebb szerint ez Odin germán főisten alakjának megjelenítése a hagyományokban, és hozzánk is Nyugatról érkezett.

Mikulás mai alakja a 19.század végén kezdett elterjedni a városokban, és először független volt Szent Miklóstól. A szó maga a Miklós szlovák változata, ezért akkor sokan ellenezték is elterjesztését. Mikulás aztán összekapcsolódott Szent Miklós hagyományával, majd lassan háttérbe is szorult Szent Miklós püspöki tevékenysége, és előtérbe került jóságos, adakozó jelleme.

A huszadik századtól a Mikulás –mint sok más ünnep-  elüzletiesedett, és egy remek „marketingfogássá” vált, amellyel sokmindent el lehet adni. A Coca-Cola már 1931 óta készít reklámokat, amelyekben a főszerep a Mikulásé.

A két háború közt különösen fontos nap volt december hatodika, mert ekkor ünnepelte az ország Horthy Miklós névnapját. Szabó Magda Abigél című könyvének ez az egyik legizgalmasabb része, amikor a kisváros ellenállásának vezetője a református templomba beszökve, éjszaka átrendezi a táblára kiírt zsoltárok számát. Másnap a leánygimnázium növendékei, a tantestület, a város előljárói és a vendégek elkezdik énekelni a zsoltárokat, de csak lassan ébred rá a gyülekezet, hogy miről is énekelnek a Kormányzó Úr neve napján: csupa halálról, meg háborúról szóló zsoltárt az ünneplő énekek helyett.

Kívánok mindenkinek nagyon szép Mikulás-napot és a Miklósoknak pedig boldog névnapot!

https://www.youtube.com/watch?v=p4oOJzQuOk4

https://www.youtube.com/watch?v=4mMQk7selMY

https://www.youtube.com/watch?v=L2k4eZdbCg8

P.S. Az első filmen egy amerikai Télapót láthatunk, aki megfelelve az idők szavának, spanyolul is tud! A másik pedig egy „kortörténeti dokumentum” 1950-ből!

Zsófi