A karácsonynak egész Európában megvannak a maga szokásai: ahogy mi például szenteste halat eszünk, halászlét, bejglit, más népeknél is találunk olyan ételeket vagy menüsorokat, amelyeket ilyenkor „kötelező” elkészíteni.
Nagyon érdekes élményem volt egy ilyen európai karácsonyi szokással Dél-Kelet Ázsiában találkozni. Vietnamban nagyon sok dolog emlékeztet a franciák gyarmatosító időszakára, sok épület, út, híd, vasút maradt meg azokból az időkből és sok nyoma maradt a francia konyhának is. Decemberben a kávézókat és cukrászdákat ellepi a „fatörzs-sütemény”, amit én eleinte nem értettem. Majd lassan világossá vált, hogy ez a sütemény a „buche de Noel”, egy hagyományos, a karácsonyi asztalról elmaradhatatlan francia sütemény.
Nekem ez azért is volt nagyon furcsa, mert gyerekkoromban rengeteg falusi esküvőn ettem végig a jobbnál jobb étkek sorát, és mindig állandó édesség volt a „fatörzs” is, amit én nagyon szerettem.
Így különösen érdekes élmény volt megtudni Vietnamban, hogy ez tulajdonképpen nem egy magyar lagzis, hanem egy francia karácsonyi sütemény.
Visszatérve a franciákhoz, nyugodtan kijelenthető, amilyen változatosan étkeznek egész évben, természetesen ugyanez jellemzi a karácsonyt is. Kedvelt ünnepi előételek a kagylók, csigák, és a liba-, vagy kacsamáj. A kagylók közül tipikus a „coquilles Saint Jacque”, a „tengeri kagyló Szent Jakab módra”. Főételnek szeretik enni például a gesztenyével töltött pulykát, a marhából készült ételeket, a különböző halakat, tengeri finomságokat, szóval mindent, csak úgy franciásan!
A vacsora végén pedig elmaradhatatlan a már említett fatörzs. A fatörzs hagyománya a XII. századból ered: karácsonykor a ház ura egy frissen kivágott fadarabot vitt be a házba. Meglocsolták borral, olajjal és sóval, majd meggyújtották a fát. Úgy tartották, hogy a fahasáb hamuja megvédi a házat a villámcsapástól és a gonosz ördögi erőktől.
Az égő fatörzs hagyománya egészen a XIX. század végéig élt, ettől kezdve már inkább az asztalra helyezték gyertyával díszítve. Ezt az új szokást egészítette ki a fatörzs-tekercs megalkotása desszertként. Természetesen nem maradhat el az ünnepen sem a finomságok mellől a megfelelő francia bor és a pezsgő!
A karácsonyi ételek kalóriagazdagságát tekintve a németek sem panaszkodhatnak. Ők a franciáknál többet és kalóriadúsabban szeretnek enni, hasonlóan hozzánk. A hagyományos német karácsonyi ételsor négy fogásból áll: az előétel kaviár, kagyló-, vagy ráksaláta, aztán húsleves következik, főételként nagyon kedvelt a liba- vagy a kacsasült, az elmaradhatatlan német párolt káposztával, esetleg párolt zöldségekkel, vagy gyümölcsökkel kiegészítve. A vacsora végén a desszert mogyorós vagy csokoládés torta. Régebben általános volt a ponty fogyasztása karácsonykor, mára viszont népszerűbbé váltak a liba-, kacsa-, pulykasültek.
A franciákhoz hasonlóan a németeknél is megvan az az édesség, ami elmaradhatatlan az ünnepi kínálatból, és ez az egyik nagy kedvencem, a Stollen, ami a mi püspökkenyerünkhöz hasonlít leginkább. Azt mondják, hogy a német tájegységenként változó variációk közül a drezdai a legfinomabb. Akit érdekel, hogy miből is készül ez a sütemény, megtalálja a receptet képekkel kiegészítve itt. (http://www.desszert.eu/stollen), (http://www.mindmegette.hu/drezdai-kalacs-vagy-stollen.recept)
Finom ételeket, de leginkább meghitt és békés karácsony estéket kívánok szeretettel:
Zsófi