Holnap elkezdődik április, amelyről legelőször is az jut eszünkbe, hogy szeszélyes. Idén ebben a hónapban lesz húsvét is.
Holnap viszont másra is oda kell majd figyelnünk, nem csak arra, hogy új hónap kezdődik, hanem arra is, hogy egy „bolond nappal” kezdünk. Aki ezt elfelejti, sok kellemetlen percet szerezhez magának, mert „többé-kevésbé” idegesítő viccek céltáblájává válhat.
Még az ember gyereke is van olyan szemtelen, hogy faarccal számol be rossz jegyekről, konfliktusokról, egyéb kellemetlen eseményekről, és amikor látja a hatást, akkor annyit mond: Április 1!
Nincs baj a humorérzékemmel, de én bevallom, ez a nap nem szerepel a kedvenceim közt...és már gyerekkoromban sem szerettem...
Már a kicsi fiam is tudja, hogy akit be lehet csapni ilyenkor, az "április bolondja", mert Spongya Bob egyszer szórakozott a barátaival és minden gonoszság után felkiáltott: április bolondja!!!! Mígnem Tunyacsáp, akivel elég hullámzó a kapcsolatuk, meg nem mutatta neki, milyen rossz is az, ha az emberből állandóan bolondot csinálnak.
Jó lecke volt ez Spongyának, hogy ebben is a lényeg a mértékletesség, és tudni kell, hogy hol a határ a vicc és a durvaság között. Kicsi fiam sokkal hamarabb megtanulta ezt a nagy igazságot Spongya szerencsétlen esetén keresztül, mintha én meséltem volna el neki nevelő szándékkal.
Ez a szokásunk, hogy becsapni próbáljuk egymást, az ókori tavaszköszöntő tréfás örömünnepekre vezethető vissza, talán német közvetítéssel jutott el hozzánk, és a falusi népszokások közé nem is tudott beépülni. Elsősorban a városokban és a gyerekek tartották életben.
Ezen a napon nem csak a barátok, ismerősök szórakoznak egymással, de még a média jeles képviselői is mindenkivel. 2004-ben például egy brit reggeli műsorban egy csodálatos hatású ásványvízről számoltak be. A riport szerint egy cég piacra dobott egy olyan vizet, amitől nagyon rövid idő alatt, nagyon sokat lehet fogyni. Bemutattak egy olyan vízcsapot, amelyből fogyasztó víz folyik, ha a konyhai mosogatóra szereljük fel. A csapra körülbelül tízezer megrendelés érkezett a vállalathoz.
Nagyon könnyen vissza lehet élni a nézők-hallgatók bizalmával: elég ha a stúdióban pár „szakértő” beszél valamiről, és ez így már teljesen hihetővé válik az átlagember számára. 1962-ben a svéd köztévé április elsején bemutatta, miként lehet a fekete-fehér tévéből színeset varázsolni egy nejlonharisnya segítségével...ha ez ilyen könnyen ment volna, sok kispénzű magyar család jutott volna hamarabb a hetvenes-nyolcvanas években színes TV-hez.
A legnagyobb televíziós átverést talán a BBC-nek sikerült megrendeznie: 1957-ben arról számoltak be, hogy Svájcban spagettifák nőnek, és csak le kell szedni a fáról a spagettit, amit természetesen be is mutattak, hogy hogyan kell. Az adás után égtek a telefonvonalak, nézők sokasága telefonált, hogy honnan lehetne beszerezni ilyen fát!!!
Az angolok nagy tréfamesterek, a BBC 1980-ban például azt híresztelte el, hogy a Big Ben számlapját egy digitális kijelzőre cserélik. A hír nagy felháborodást keltett, mint ahogy a kormány 2006-os (ál)döntése is, miszerint feketéről pirosra festeti át a Downing Street 10. szám alatti miniszterelnöki rezidencia ajtaját.
De vannak kegyetlenre sikeredett tréfák is: 1980-ban eléggé túllőtt a célon a bostoni Channel 7, amely arról számolt be, hogy a közeli Milton nevű városka mellett kitört egy tűzhányó. A csatorna álképeket mutatott a hegyoldalon lezúduló láváról, még az akkori elnök, Jimmy Carter aggodó szavait is bejátszotta. A lakosság körében kitört a pánik, és sokan menekülni kezdtek. A Channel 7 később bocsánatot kért, és a tréfáért felelős szerkesztőt kirúgta.
A hetvenes években történt az az eset, amikor egy riportban ausztrál búvárok vizsgálták, építészek meg kommentálták a Sydney-i Operaház kikötőben „elsüllyedt” talapzatát.
Szóval ennyi példa talán elég, hogy ne felejtsük el, holnap figyeljünk: minden és mindenki gyanús, a TV és rádió híreit se fogadjuk el feltétel nélkül...sajnos majd úgy is kiderül április 2-án, hogy a sok rossz vagy csak hihetetlen dolog közt mi az, ami tényleg igaz!
Zsófi
