A hétvégén a szokásosnál többet tévéztem - aminek megvan az a hátránya is, hogy a saját környezetemen túl is beleláttam kicsit az embek gondolkodásmódjába (már amennyire az tévén át egyáltalán megismerhető), és az a benyomásom alakult ki, hogy 1. Babits versét ma már csak egy sajnálatosan szűk réteg érti egyáltalán, még szűkebb azoknak a köre, akik talán ismerik... Te pedig, Zsófi, egészen kuriózumnak számítasz, mert éjszakai teregetés közben egy vers jut az eszedbe! Sajnos máskülönben árad az emberi butaság! 2. A másik, ami árad, az az önzés, és a rövidlátás, az olyan embek életszemlélete, akik Babits-csal élve "maguk számára börtön"-ök... Aktuális is a vers! Jó, hogy elővetted! De azért is jó, mert tényleg remekmű!

...az előzőt persze én írtam, de sajnos a blogmotor nem vette figyelembe, hogy beállítottam a saját nevemet...

cöcööcö nyilván egy verset sokféleképpen lehet értelmezni, de Babits nevében azért hozzátenném, hogy minden valószínűség szerint ezt a verset NEM azokról írta, akik nem lépnek túl saját határaikon, nem más emberekről, nem a butaságról és nem arról szól, hogy lírikusnak kell lenni, hogy gondolkodjon az ember.
/sorry/
/de lehet, hogy megint félreértek valamit. mármint a bejegyzésben. nem a versben./

@perezvon: Hát hogy ki mit, miért írt, meg mit akart vele mondani - az ugye a magyartanítás klasszikus rákfenéje. Sohasem szerettem a versek értelmezgetését. Én annak a híve vagyok, hogy beszéljünk arról: nekem mit mond a vers. Nekem milyen gondolataim támadnak tőle?

Neked pl. teljesen más gondolataid támadtak Zsófi írásától, mint amit ő leírt - hisz nem azt mondta, hogy Babits a verset azokról írta, akik nem lépnek túl saját határaikon, vagy hogy lírikusnak kell lenni ahhoz, hogy gondolkodjon az ember - és az én kommentem sem azt állította, hogy Babits az emberi butaságról verselt. Na de te így értetted :-) Nem félreértetted - hanem így értetted.

Ergo: minden írás azt "jelenti", amit neked jelent! Szerintem.

"árad, az az önzés, és a rövidlátás" - ezt neveztem butaságnak, mert ez butaság.

"Vegyük a fáradságot, nézzünk szét gyakrabban a környezetünkben, és a világban" - erre írtam, hogy akik nem lépnek túl saját határaikon

"és a “vágy” megvan benne, hogy változtasson.Ehhez viszont “lírikusnak” kell lenni?" - erre írtam, hogy gondolkodjon.

Csak gondoltam mellékelek egy szótárt magamhoz. A három definiciót átgondolva az első kettőnél szerintem elfogadható szinonimát használtam, a harmadiknál valóban nem.

DE. Egy vers igenis kijelöli azt a skálát, amelyen belül értelmezhető. Nem lehet mindenbe mindent belemagyarázni.
Valóban távlatokat ad az értelmezésnek a szabad asszociáció, a 20. szd elején pl volt is egy ilyen irányzat, hogy egyes egyedül a verssorokra támaszkodnak (az egy más dolog, hogy ez mintegy ellenreakcióként jött létre arra, hogy korábban az életrajz ismerete jelentette a versek értelmezését).
Na, ahhoz, hogy a verset helyesen, a helyes irányból, az értékének, helyének, és ha van ilyen, céljának megfelelően értelmezzünk, igenis figyelembe kell venni egy-két dolgot Babitsról, például hogy ezzel a verssel egyáltalán nem buzdít arra, hogy nézzünk szét a világban.

@perezvon: Zsófi nem azt írta, hogy Babits arra buzdít: nézzünk szét a világban. Ő maga - Zsófi buzdítja arra a csak magukkal foglalkozó embereket, hogy nézzenek szét a világban. Én így értelmezem. A Babits vers (meg az éjszakai teregetés :-)) indította el a gondolatait, de nem a verset értelmezte, és nem a versről írt - hanem a saját gondolatairól. Nem magyarázott semmit Babitsba, csak ürügy volt számára a Babits magába zártságának leírása arra, hogy néhány "vak diót" emlékeztessen rá: talán érdemes feladniuk a csak magukkal foglalkozó attitűdöt.

Verselemzést én egyáltalán nem látok ebben a posztban.

Én magam sem a versről írtam a kommentemet - az "árad az önzés és a rövidlátás" sem a versre volt reflekció, hanem a hétvégén szerzett tapasztalataimra. Na de ez mindegy is.

Abban, hogy "a verset helyesen, a helyes irányból, az értékének, helyének, és ha van ilyen, céljának megfelelően értelmezzük" - egyáltalán nem hiszek. Tudom, ez bölcsész szemmel eretnekségnek tűnhet - de én ragaszkodom hozzá, hogy azt gondoljam egy versről, amit akarok, függetlenül attól, hogy az helyes vagy sem. És ez hangsúlyozottan nem belemagyarázást jelent.

ott van a csúsztatás, hogy a vak dión mást értetek, mint ami a vers alapján érthető.

ha írnék egy meseszép agymenést, amelyben a vak dióként bezárva lenni dolgot úgy értelmezem, hogy a vers a muszlim nők elnyomása elleni sztoikus felszólalás, mellyel a búcsúzó beszélő a "magam számára börtön" sorban teljes azonosulást vállal - az számodra az, hogy "azt gondolom a versről, amit akarok", vagy belemagyarázás?

amúgy meg az éjszakai teregetés kapcsán akartam írni még az elején: nekem az még nappal is nehezemre esik, nem is tudom, mi lesz velem, ha anya leszek! :O
Majd tanácsot kérek...

Perezvon! Ezt a témát elég tanárnénisre fogtad, a szó legnemesebb értelmében, és mi most Nórával megbuktunk akkor...de azért szeretünk már jó régen nem gimnazistának lenni, mert elég sokat magoltunk, hogy ne csak "érzéseink" legyenek egy versről, hogy örültünk, amikor végre lehettek csak érzéseink!És akármit is mond most Nóra, ő is úgy felelt anno egy versből, ahogy minden értelmes diák, tudta a vers hátterét, a költő életrajzát, a verselemzés szabályait, stb. Viszont most Nóra -biztosan azért, mert jól ismer, már vagy 27 éve, még leírni is sok sajnos!- tökéletesen levezette neked, hogy mire gondoltam, amikor írtam...na Nóra, ugye mégiscsak van ezek szerint az a "kategória", hogy mit is akart mondani a "szerző"??? És el is találtad: igen, ez nem egy érettségi -jelen esetben-, hanem egy blog, ugye...és azért van, hogy leírjuk a gondolatainkat!
Nekem most először eszembe jutott az első két sor, majd az utolsó zokni kiakasztása után gyorsan megkerestem a verset, és azonnal elolvastam! Ledöbbentem, hogy ez tényleg milyen szép, már régen olvastam, és mennyi dolgot elindít bennem, amit érdekes végig gondolni! Ennek megörültem, majd pár nap múlva, azaz ma, leírtam ezt a folyamatot, meg a gondolataimat...Nóra tökéletesen megfejtette, és leírta, hogy nem volt már itt lényeges Babits. Eszembe jutottak emberek, akik soha nem fogják látni, hogy be vannak saját magukba zárva!Babits gyönyörűen fogalmazza meg, hogy az ember a világegyetem közepe saját maga számára, és ezzel nincs is gond, mindenki tudja ezt, de nagy élmény olvasni, hogy egy költő így szedi rímbe ezt az általános érvényű (hogy egy kis irodalomórai stílust is megidézzek!) emberi problémát. Tud róla, hogy ez így működik, de ettől még szeretne kitörni abból, hogy ő legyen mindennek az "ómegája s alfája", valahogy jó lenne másról írni, mint "saját magunk", na de hogyan is kell azt???
Na most megint nagyon messze mentem, de igazából nem gondolom, hogy a mai írásomnak verselemzés jellege lenne, vagy annak kellene lennie, ahogy Nóra ezt is jól írta! Azt gondolom viszont, hogy amit Babits leírt, azt sokkal jobban értem, mint 23-24 évvel ezelőtt...és sajnos ma még aktuálisabbnak érzem a maga körül forgó ember problémáját, mint akkor, ami egyáltalán nem Babits...ő zsenibb volt attól, mint hogy csak úgy a "dióban" maradjon, bármit is állított magáról nagy szerénységében...
Amikor Nóra felhozta, hogy TV-t nézett, akkor már szó nem volt Babitsról, hanem arról volt szó, hogy Nóra TV-t nézett, és nem dobódott fel attól, amit látott...ahogy én sem szoktam, ha TV-t nézek.
Természetesen megbeszélhetjük a muszlim nők jogait is, ha ez jut eszünkbe a "vak dióról", ettől még nem fogja senki azt állítani, hogy azért beszélünk a Babits-vers kapcsán róluk, mert Babits is róluk akart írni a versében, amikor a vak diót említi...

Engedtessék már meg, hogy fenntartsam: értem, ami a vers alapján érthető a vak dióként bezárva lenni-érzésről.

És mégis: ne arról írjak, hanem bármi másról, ami eszembe jut. De ha másról írok (akár a muszlim nőkrlől), az egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem értettem a vak diót. Értesz, perezvon?

nos ez, amit most leírtál, Zsófi, teljes egészében sokkal elfogadhatóbb, mint a Babits-vers utáni bekezdések. Ott valahogy rosszul volt kötve a dolog. Mintha kihasználták volna Babitsot valamire, amire semmi köze. Ellenben erre a szépen kifejtett gondolatmenetre, amelyben közel ugyanazt mondod, mint az eredeti posztban, csak sokkal máshogy, erre ötöst adok. :-) (és csak ritkán adok ötöst!)