Zsófi felhívta rá a figyelmet: húshagyó kedd volt tegnap, ma hamvazó szerda, azaz a böjt első napja!
A böjt azonban sokak szerint idejétmúlt szokás. Még az egyház is leszokott a böjtről, amely korábban a legmélyebb hit egyik kifejezési formája volt. Ráadásul nem csak a zsidó-keresztény kultúrkörben! Minden nagy világvallásban jelen van a böjt valamilyen formája.
Az iszlám öt pillérnek az egyike is a böjt. A legismertebb a ramadán alatti böjtölés, ami azonban csak napnyugtáig kötelező – így mára ez az időszak éjjelente lakomába torkollik.
Buddha idejében a böjt a szerzetesi élethez tartozott ugyanúgy, mint a napi egyszeri étkezés. Napjainkban a buddhista szerzetesek és apácák nagy része a déli ebéd után a következő nap reggelig nem étkezik.
A hindu életviteli előírások a hold ciklusához és a vallási ünnepekhez igazított szigorú böjtrendet tartalmaznak.
A zsidó hagyomány szerint a böjt egyfajta kérés Istenhez, vezeklés és a bűnbánat megtestesítője. Mózes 40 napi teljes böjt után kapta kézhez a Tízparancsolatot. Az Ószövetség szerint a böjtben az ember nyitottá válik a lelki valóság iránt.
A keresztény hagyomány a böjt „intézményét” továbbvitte: Jézus 40 napig böjtölt a sivatagban, mielőtt megkezdte tanítói szolgálatát. A böjtről azt mondta: csak akkor lesz eredményes, ha a testi böjt lelki önvizsgálattal társul.
Mint említettem, az egyház ma már nem olyan szigorú a böjt tekintetében, mint korábban – a társadalomnak azonban, úgy tűnik, mégis igénye van a böjtölésre! Hiszen napjainkban is igen elterjedt a böjt, különféle más neveken-címeken!
Böjtnek nevezhetjük az éhségsztrájkot is, amikor valaki egy konkrét cél elérése érdekében böjtöl, megvonja magától a táplálék valamilyen (vagy minden) formáját. Ez már nem is kérés - hanem követelés! Vitatható, hogy mennyire erkölcsös a zsarolásnak ez a módja, hiszen az ember élete, egészsége nem "játék" - bármilyen fontos célért is kezd valaki éhségsztrájkba, az élet értékével általában nem összemérhető ezeknek a céloknak a fontossága. Elképzelhető ugyan olyan élethelyzet, amikor valaki nem talál más kiutat - ám sajnos napjainkban sokszor hallunk olyan éhségsztrájkról is, mely aránytalan a kitűzött célhoz és a helyzet súlyosságához mérten.
Böjtölhetünk egészségügyi célból is, ismert kúra a léböjt, és más tisztító-méregtelenítő-zsírégető kúrák. A léböjt javítja az anyagcserét, tehermentesíti a szívet és a keringést, méregtelenít, energikussá tesz - ám orvosi felügyelet nélkül 5-7-10 napnál tovább ezeket a kúrákat alkalmazni nem ajánlott!
Van, aki azért böjtöl, hogy lefogyjon – ennek már nem sok köze van a vallásos böjthöz, bár áldásos mellékhatása lehet, hogy ha a szervezet megszabadul a nehéz táplálékoktól, nyitottabbá válik a lelki dolgokra!
Végül a böjt egyik szélsőséges, lelki betegségből eredő formája az az önkéntes koplalás, ami anorexia formájában jelentkezik. Több köze van ennek is az eredeti böjthöz, mint ahogy első látásra hinnénk! Bár látszólag egy elképzelt, hamis szépségideált kergetve fogynak le kórosan az anorexiás betegek – valójában önmagukat büntetik a koplalással. A betegessé váló bűntudat egy kifejeződése is lehet ez a pszichés kórkép, vagy egyfajta lázadás az elvárások, a teljesítménykényszer ellen.
A valódi böjt azonban nem egyenlő az éhezéssel! Aki testi-lelki megtisztulásra vágyik, az megtalálhatja a böjt kiegyensúlyozott formáját is.
Nóra