Tíz éves voltam, amikor az amerikai mozikban, és 12, amikor nálunk bemutatták a Nyolcadik utas: a Halál című sci-fi filmet, mely azóta alapművé vált (szinte nincs is olyan felnőtt, aki legalább egyszer ne látta volna, még ha nem is tartozik a műfaj legnagyobb rajongói közé). A film 18 éven felülieknek ajánlott - akkor még pláne az volt! De valahogy mégis elvitt rá a nővérem, és koravénségem ellenére bizony nagyon félelmetesnek találtam. Mégis megfogott a soha nem látott látványvilága, a szörny, amely egyetlen ismert állatra sem hasonlít, és mindig más-más formát ölt... Sigourney Weaver kemény, harcos nő-alakítása, az első (és azóta is az egyetlen igazi) női akcióhős.
Rendezője, Ridley Scott nem csak erről a filmjéről ismert. Ő alkotta meg Philip K. Dick novellájából a valaha készült egyik legjobb, legkülönlegesebb filmet, amely szintén sci-fi, de annál sokkal több is: a Szárnyas fejvadászt. Noir, cyberpunk - efféle jelzőket szokás ráaggatni. Valójában azért fogja meg annyira a nézőt, mert a teremtés miben létét, a teremtőtől függetlenné váló teremtmény szabad akaratát feszegeti, tehát a látszat ellenére nem ember-replikáns robotokról szól, hanem rólunk, emberekről.
Ha csak ez a két film lenne az életműve, Ridley Scott már akkor is alapvetően beírta volna magát a huszadik század kultúrtörténetébe. De természetesen ezeken kívül is sok emlékezetes - jól vagy kevésbé jól sikerült filmet alkotott. Nemrég Magyarországon forgatta a Katedrális című Ken Follett-regény folytatásából, az idők végezetéig-ből készült tévésorozatot. Itt olvashattok róla a blogunkon: http://kerjtanacsot.blog.hu/2011/11/15/a_ferences_szerzetes_megbotrankoztatja_az_oscar-ra_jelolt_rendezo_pedig_megdicseri_a_magyarokat,
itt pedig az Indexen: http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2011/11/14/ridley_scottnak_tetszik_a_magyar_munkamoral/
Ridley Scott 74 éves, és valószínűleg szereti a keretes szerkezetű dramaturgiát: hiszen élete vége felé közeledve az idén visszatért a karrierje első sikerét jelentő Alien (A nyolcadik utas: a Halál) történetéhez. Mivel időközben más rendezők már elkészítették a film folytatásait (összesen 4 Alien-film készült, és még két Alien vs. Predator), logikusnak tűnt, hogy ő most az eredeti történet előzményét készíti el.
A rendező-producer azonban ennél jóval tovább ment. Prometheus című új filmjében a végső, nagy kérdést teszi fel - azt, amelyre előbb-utóbb minden értelmes ember keresni kezdi a választ: honnan jövünk? Kik vagyunk mi, emberek? Hogyan keletkezett az emberi élet?
Ha úgy tetszik, ötvözi a Szárnyas fejvadász filozofikus megközelítését az Alien végsőkig fokozott izgalmaival, elképesztő látványvilágával - és sok-sok utalást helyez el benne az Alien-filmben történtekre.
Új főhőse ismét egy nő - mégis egészen más, mint Ripley volt az első részben. Istenhívő biológus ő, akit nem egy izgalmas küldetés, hanem a tudományos megismerés és a hit hajt.
Nem áll szándékomban ennél többet elárulni a Prometheus történetéből - mindig is annak a híve voltam, hogy egy filmet úgy kell az első perctől az utolsóig végignézni, hogy előtte a lehető legkevesebbet tudjunk róla.
Javaslom, nézzétek meg ti is, de készüljetek föl arra, hogy nem könnyed szórakozás vár rátok, és néha a gyengébb idegzetűek becsukhatják a szemüket!
Nóra
