Ma van Mátyás napja, egyúttal az én nagyfiam neve napja - ráadásul pontosan 570 éve született a leghíresebb Mátyás: Hunyadi, vagy Corvin Mátyás.
Harminckét éves uralkodása alatt erős, központosított királyi hatalma úgy megerősödött, hogy a magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon. Emlékét népmesék és mondák is őrzik.
Trónra kerülésekor a kincstár éves bevétele nem sokkal haladhatta meg a 110-120 ezer forintot. Sikerült elérnie, hogy uralma alatt ez a szám a sokszorosára emelkedjen: a cseh és osztrák tartományok nélkül évi 628 000 forintra, a leggazdagabb években 900 000 aranyforintra is! Ez persze még így is jóval szerényebb volt, mint a kor nyugati nagyhatalmaié (Velence 1 000 000, az Oszmán Birodalom 1 800 000, a Francia Királyság 4 000 700 forintnyi éves jövedelemmel rendelkezett).
A kor adórendszere alól sok kibúvó kínálkozott és a helyzetet csak fokozta, hogy a vámok bérbe vagy zálogba voltak adva. Mátyás bevezette a háztartásonként szedett királyi kincstár adóját (azaz a füstpénzt - tributum fisci regalis), ami a kapuadó elnevezésűt váltotta fel (így nem portánként, hanem családonként szedték be az adót). A változás jelentős jövedelememelkedést jelentett Mátyás számára, mivel a jobbágytelkeken sokszor két, sőt három család is élt, így két-három szoros volt az emelkedés. Másrészt, az új adó nagyon szűk korlátok közé szorította a korábban mentesítésekkel rendelkezők létszámát. Így vált jelentős bevételi forrássá.
Bevezette koronavámot (vectigal coronae) a korábbi harmincadvám helyett. Ez lehetővé tette a jól jövedelmező zálogban és bérben levő vámok visszavételét és a mentességek is csökkentek. Állandó értékű ezüstpénzt veretett. Mivel ezt nem kellett évenként beváltani, a fizetési kötelezettségek számonkérhetőbbek lettek. Ez azt is jelentette, hogy a kincstár elesett az évenkénti pénzváltási nyereségtől. Hosszú távon azonban tervezhetőbb gazdasági alapot teremtett.
Habár a korhoz képest ezek az adók nem voltak alacsonyak, az új rendeletek azt is megtiltották, hogy a földesurak más címeken egyéb adókat is kivessenek. Ez az adózók körében stabilitást hozott, ami valószínűleg hozzájárult a „Mátyás, az igazságos” név elterjedéséhez. Érdekes belegondolni, hogy "a népet" ily keményen megadóztató vezető vált az igazságosság jelképévé a magyarok számára sok évszázadnyi időre! Igaz - nem életében!
Míg élt, sem a nép, sem a főurak nem kedvelték. A nép a sok háborúval együtt járó adók miatt, a főurak pedig többek közt azért, mert Mátyás nem dinasztiából származott, hanem „csak” egy hozzájuk hasonló főúr gyermeke volt.
Halála után azonban a nép sokszor visszasírta, ugyanis utóda, II. Ulászló nagyon gyenge kezű uralkodó volt, akinek uralma alatt a főurak szabadon garázdálkodhattak, mert nem volt aki megakadályozza törvénytelenségeiket. A főurak csak a mohácsi csatát követő időszakban jöttek rá nagyságára, hiszen az országot soha nem látott gazdagságba vezette.
Ráadásul műveltsége is jóval meghaladta korának főuraiét. Apja, Hunyadi János nem lovagi műveltséget szánt a fiának. Előbb Szánoki Gergely lengyel humanista, majd Vitéz János vezette be a tudás birodalmába. Humanista szellemben Mátyást sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték, tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latinra. A magyar mellett németül és csehül is beszélt. Eredetiben olvasott Nagy Sándor bátorságáról, Hannibal ravaszságáról szóló elbeszéléseket. Az olvasmányokat Vitéz János válogatta: a történelem gyakorlati hasznára igyekezett megtanítani.
Legismertebb hagyatéka a magyar művelődéstörténetben a Corvina könyvtár, melynek maradványai, a Corvinák a háborúkban elpusztultak és szétszóródtak: ma 216-ról tudnak a kutatók.
A kolozsvári Amaryllis Társaság idén 21. alkalommal rendezi meg a Mátyás Napok rendezvénysorozatot. Központi témája idén a mese lesz, és arra törekednek, hogy Kolozsvár román ajkú közösségét is bevonják az ünneplésbe, hisz valamennyi kolozsvári büszke lehet a város talán legnagyobb szülöttére. A pénteki nyitónapon 570 kivilágított lampiont röptettek fel egy időben Kolozsvár főteréről a király lovas szobra elől.
Emlékezzünk rá a "Mesék Mátyás királyról" rajzfilmsorozat névnapi epizódjával:
Ez pedig a Magyar népmesék egyik legnépszerűbb fejezete: az okos lányról, akinek Mátyás azt üzeni, hogy hozzon is ajándékot neki, meg nem is!
Szeretettel:
Nóra
