Sikerült végre kicsit csevegni egyetemistakori barátnőmmel és egykori szobatársammal, aki most az USA-ban él családjával. Miután megvitattuk, hogy mindenki jól van, az élet zajlik, mi meg keveset mozgunk, ami nagy hiba, mert ugye nem csak főzni és enni kell tudni, hanem a felszedett kilókat leadni is...na szóval amikor ehhez a feszültséggel teli és szomorú, mindkettőnket érintő témához értünk, barátnőmnek megjegyeztem, hogy én sportolni nem annyira, de táncolni sokkal inkább szeretek...

Erre barátnőm megjegyezte, hogy miért nem járok akkor ZUMBÁRA, mert ő jár és nagyon szereti. Be kell vallanom, nem tudtam rögtön, mi az a zumba, de megnéztem....nagyon sok érdekes -kedvemre való- dolgot találtam.

A zumba Kolumbiából indult. Egy Beto Perez nevű edző csak a fitnesz óra előtt vette észre, hogy a zenét, ami kellett az órán, otthon felejtette...nagy hirtelen elővette azt a zenét, amit talált a táskájában: ez salsa és merengue volt .

Rögtönzött egy táncos lépésekből álló órát, amelynek a végén többen odamentek hozzá, hogy ez nagyon tetszik, lehetne-e máskor is ilyen az óra...és ahogy már ez lenni szokott, el is indult hódító útjára a zumba!

Dél-Amerikában és az USA-ban már egész őrületről lehet beszélni, nagyon sok a híve ennek a mozgásnak, de terjed Európában, így Magyarországon is. Barátnőm is azért szereti, ahogy nekem elmesélte, mert nemhogy nem teher neki ez az "edzés", hanem úgy megy minden alkalommal, mintha buliba menne.

Azt mondják a zumbáról mások is, hogy olyan, mint egy hatalmas latin parti, és közben nagyszerű zsírégető. Mégis az ember nem arra figyel közben, hogy megszakad-e vagy kibírja az óra végéig, ahogy sokszor érezzük magunkat egy-egy hagyományos mozgásórán, hanem a buli-érzés miatt a komoly fizikai igénybevétel nem is tűnik fel.

Nekem ez a fajta mozgás így ismeretlenül is nagyon tetszik...a többit majd elmesélem, ha tapasztalatom is lesz arról, hogy: "mi ez a tánc, fiatalok!"

Zsófi