Ma este, fél 7 után nem sokkal épp Chaplin-filmeket vetítettünk a gyerekeinknek az internetről (imádták!), amikor egyszer csak durván, egyértelműen rengeni kezdett velünk a ház. Talán még morajlott is, ezt nehéz volt az alatt a pár másodperc alatt felfogni – mert ijesztően megrázott bennünket, kb. úgy, mint amikor beindítanak alattad egy ócska, régi buszt.
A gyerekek nagyon megijedtek, a férjem pedig azonnal intézkedni kezdett: le a földszintre, és ki a házból, amint lehet… Aztán a következő másodpercben eszünkbe jutottak a tanultak: hogy nem kell össze-vissza szaladgálni, hanem, ha jól megépített házunk van, be kell bújni egy masszív asztal alá, vagy beállni egy-egy ajtófélfa alá.
Minderre persze nem volt szükség, mert csak egyetlen rengés volt, nem ismétlődött meg.
Ilyenkor egy percre megérezzük, mennyire védtelenek is vagyunk a természet erőivel – hiába minden civilizációs vívmányunk! Érdekes érzés.
Én gyerekkoromban egy balatoni nyaralás során egyszer már átéltem földrengést, ezért sokkal nyugodtabban viseltem, mint a családom többi tagja, akiket felkavart és megrémisztett az a pár másodperc.
Úgyhogy kénytelen voltam felidézni nekik, hogy mi ebből a szempontból szerencsések vagyunk: a Földnek egy olyan pontján élünk, ahol –bár viszonylag gyakran reng a Föld, legutóbb nyáron, Miskolcon rengett többször is! – nagyobb rengésekre nem kell számítani. Bár száz százalékosan nem kizárható a nagyobb rengés, a szakemberek mégsem számítanak ilyenre, mert a legnagyobb törésvonal, amely kettészeli Magyarországot délnyugat-északkelet irányban, mindössze apró elmozdulásokat produkál, amikor Afrika és Eurázsia lassan közelít egymáshoz.
A mostani rengés epicentrumából én arra következtetek, hogy egy másik törésvonalunk, a Rába-vonal elmozdulása okozhatta, ez húzódik ugyanis Oroszlány közelében, ahol a földrengés epicentruma volt.
Az Eötvös Lóránt Geofizikai Intézet munkatársai szerint Magyarországon sokkal elterjedtebb a szeizmológiai aktivitás, mint azt az átlagember gondolná. A mostaninál komolyabb, 6-os magnitúdójú rengések átlag 100-150 évente várhatók, de kisebbekre jóval többször, akár évi 100-120 alkalommal is számíthatunk.
Ez a mai 4,8-as erősségével már nem mondható teljesen gyengének, Budapesten, a III. kerületben például egy panelház szerkezete meg is sérült a rengés során. Sérülés szerencsére nem történt. A legutóbbi hasonló erősségű rengés idején Berhidán, 1985-ben komoly épületkárok keletkeztek az 5-ös erősségű rengéstől.
A szakemberek szerint a földrengés okozta károk ellen egyetlen módon védekezhetünk: ha házainkat biztonságosra építjük. Ez földrengés-szempontból azt jelenti, hogy a házakat mélyen kell alapozni, és rugalmas szerkezetűre építeni.
Azt kívánom mindannyiunknak, hogy a vörösiszap-katasztrófa és a belvíz után most már ne történjen több katasztrófa a közelünkben, és ez a kis rengés legyen a legnagyobb kár, amit el kell szenvednünk.
Nóra