Szent Anna asszony a keresztény és az iszlám hagyomány szerint Szűz Mária édesanyja volt. Az Újszövetség semmit nem mond Szűz Mária szüleiről. Egy 2. századi apokrifből "tudjuk": Mária édesanyját Annának (jelentése: kegyelemmel áldott), apját pedig Joachimnak (Isten megvigasztal) hívták. Anna és Joachim húsz éve éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat ekkor három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadik részt pedig szétosztották a szegények között. Anna azt is megfogadta, hogy ha gyermeke születik, azt a templom szolgálatára szenteli.
Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta egy eset: a templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, de egy Iszakár nevű pap visszautasította az ajándékot azzal a megokolással, hogy bűnös kézből nem fogadja el. Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló jelének látta.
Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe és a mezőre a pásztorok közé. És így is tett. Nem sokkal később azonban megjelent neki Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szava igazsága mellé jelül azt adta, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen. Úgy is történt. Joachim és Anna az Aranykapunál találkoztak, boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe.
Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el. A két jámbor szülő betartotta fogadalmát, és Máriát három éves korában a templomnak ajánlották föl. Joachim ezután hamarosan meghalt. Anna másodszor is férjhez ment egy Kleofás nevű férfihoz, kitől ismét lánya született, és azt is Máriának nevezték. Kleofás halála után Anna harmadszor is férjhez ment egy Salamon nevű férfihoz, akitől újra leánygyermeket szült, és e harmadik lányt is Máriának nevezték el.
A legenda szerint Anna még élt a kis Jézus születésekor. Halálakor lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, és amikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték.
Az a Mária, aki Anna második házasságából született, később Alfeus felesége lett, és négy fiút szült: a fiatalabb Jakabot, Júdás Tádét és a Zelóta Simont, akik Jézus apostolai lettek, valamint a Justusnak nevezett Józsefet, aki Jézus tanítványa volt. A harmadik Mária, akit atyja után Szalóménak is hívtak, Zebedeus felesége, Jakab és János apostol anyja lett.
Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hivők. Az Anna-kultusz egyetemes társadalmi erejére jellemző, hogy a hét napjai közül a kedd hosszú évszázadokon át, még századfordulónkon is az ő tiszteletét szolgálta, és asszonyi dologtiltó nap volt.
Az évente egy alkalommal, július második felében, az Ipoly mentén megrendezésre kerülő palóc búcsúra minden esztendőben július végén, a népi folklór Szent Anna kultuszához kötődően kerül sor. A palócok vallási kultúrájában Szent Anna a magtalanok, az áldott állapotban lévők és a női betegségben szenvedők pártfogója. Szent Annát egyaránt tisztelik a gyermekáldásra várók reménységeként, a családok védőszentjeként és a jó halál patrónusaként.
Az Anna-búcsú az elmúlt másfél évtizedben az észak-magyarországi és a dél-szlovákiai palóc vidék egyik legnagyobb népművészeti seregszemléjévé, folklór eseményévé nőtte ki magát.
A rendezvény sokezres - mindenekelőtt az észak-magyarországi és dél-szlovákiai palóc - népi hagyományokat őrző tömegeket vonz.
Legfőbb erénye és sajátossága, hogy az Ipoly folyón, a szlovák-magyar országhatáron átnyúló, valaha szerves egységet képező, sajátos nyelvjárású, ún. palócság ezen az ünnepen tradicionális népi hagyományait újra együttesen átéli, erősítve ezzel saját „palóc identitástudatát”, valamint a határon átnyúló magyarság-tudatot.
A palóc búcsú megrendezésének hozadéka az 1960-as évek „kivetkőzése” után eltűnt viseletek újjáéledése, a falvak egykori viseleteinek tömeges újravarratása, fiatalok százainak újbóli „ünnepi visszaöltözködése”. Nem kell hangsúlyoznunk, mekkora jelentősége van ennek a néphagyományok életben tartásában!
Délelőtt a népi zarándoklat, a népi vallásosság, a néphit áll a búcsú középpontjában. Ekkor Balassagyarmaton, „Palócország fővárosában” a hagyományoknak megfelelően színes népviseletes búcsúsok gyülekeznek a főutcai római katolikus Főplébániatemplom előtt, ill. a plébánia udvarán.
Tíz órakor a népviseletes vallásos tömeg - falvankénti rendben - elindul a római katolikus főplébániatemplomtól a művelődési központ udvarára. Ott tartják Szent Anna palóc miséjét, amelynek végén megáldják a jelenlévő családokat és a gyermekáldást váró zarándokokat. Volt esztendő, amikor a pápai nuncius, máskor az esztergomi érsek, vagy éppen az erdélyi -, vagy pedig a felvidéki magyarság katolikus főpapja, vezette a szertartást ill. mondott szentbeszédet. Idén a szertartást Bíró László püspök, tábori lelkész és Stella Leontin főesperes végzi.
A Szent Anna palóc miséjén - többek között - tíz település 100 népviseletes asszonyából álló kórus, a rimóci Rezesbanda, valamint „a népművészet mes- terei” működnek közre. A Palócbúcsú délutáni, világi részében határon inneni és túli népdal és néptánc együttesek, hagyományőrző játékokat előadó csoportok, mesemondók stb. lépnek föl, majd hagyományos módon, egy sajátos verseny keretében megválasztásra kerülnek „Palócország viseletes szépei” leány ill. menyecske, valamint családi ill. csoportos kategóriában. A palóc kézművesek, népi iparművészek termékeinek bemutatója és vására is az egész napos rendezvény szerves részét képezi.
Idén a Szent Anna-napi palóc búcsút most vasárnap, július 31-én tartják a Nógrád megyei Balassagyarmaton. Aki teheti, vegyen részt benne!
Nóra
