Igaz, az időjárás szerencsére még nem emlékeztet rá, de amikor vége van az augusztus 20-i tüzijátéknak, akkor nekem egyre gyakrabban eszembe jut, hogy bizony vége a nyárnak is, és kezdődik az iskola.
Amikor gyerek voltam, már nagyon stresszelt ez az utolsó tíz nap, rosszab volt, mint maga az iskolakezdés, mert minden nappal szomorúbb lettem, hogy jön a hideg, az eső, a köd, ha nincs szerencsénk, és a napi iskolai kötelezettségek.
Amikor már elkezdődött a tanév, és esetleg még novemberig szép napos idő is volt, tulajdonképpen már örültem az egésznek, hogy megint gyerektársaságban vagyok, és a sok feladat mellett azért sikerélmény is adódik az iskolában...de bevallom, amit a legjobban az iskolakezdésben szerettem, az az volt, hogy hamar felismertem: ahhoz, hogy újra eljöjjön a nyári szünet, el is kell kezdeni a tanévet...ugye ha már elindul az ember előre az erdőben, egyszer majd csak kiér. Ezért is szerettem például a karácsonyt, mert az jelentette számomra az "erdő" közepét, és tudtam, onnan már egyre csak fogy majd az "út" kifelé!
Amikor gyerekei lesznek az embernek, mindent más szemszögből kezd nézni természetesen. Ugye ki gondolná iskolásként, hogy a gyerekkor legnagyobb adománya, a két és fél hónapos szabadság milyen nyomasztó nyűg is tud lenni, amikor a gyerekek elhelyezéséről és nyári programjáról van szó.
Ha sok pénzt költ el a család, meg lehet szervezni, hogy a gyerek az egyik táborból a másikba menjen, és ne csak megőrizzék őt ott, hanem töltekezzen is. Sok olyan család van, ahol nincs erre pénz, a nagymamák sem állnak korlátlanul rendelkezésre, így a szülők felváltva vannak otthon szabadságon, ami ugye azt jelenti, hogy a család egész nyáron nem tud együtt lenni. De legalább megoldják saját erőből az egész nyarat.
Megterhelő ez mindenképpen, a legtöbb szülő megkönnyebbül és fellélegzik, amikor el kell kezdeni az iskolai tanszerek beszerzését, ami viszont meg azért jelent gondot, mert sok pénzt kell egyszerre "mozgósítani", de legalább újra "intézményi keretek" közt lesz a gyerek.
Sok erőt és türelmet kívánok minden szülőnek az augusztus végi "őrülethez".
Zsófi