Kérj tanácsot

Radnóti Miklós: Június

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derűs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testű nagy szitakötő.

Szabó Lőrinc: Szerelmes Június

"...Az élet - hús és ideg a kő is!
Tündöklő mámor a június:
átlátszóan villognak a nők
s testük csillagközi erők
szent delejével koszorús:

jönnek-mennek az édes utcán,
s akinek van rá szeme,
szédülve látja, hogy mind után
kinyúl, bátran vagy tétován,
a mindenség keze."

Találtam egy cikket arról, hogy milyen hasznos is a rukkola. Én nagyon szeretem, annyit idáig is sejtettem róla, hogy mint fűszernövény és saláta nagyon hasznos. Ezt most már viszont biztosan tudom is.

Mit is írnak róla? 

"A Dél-Európában őshonos rukkola - Eruca sativa - már a középkorban kedvelt fűszer volt. Napjainkban az ízében zsázsára, mustárra emlékeztető növényt gyakran használják salátákban, illetve kenyér- vagy pizzafeltétként.

Vértisztító, méregtelenítő, valamint szabadgyökellenes hatással bír, ezen kívül gazdag A- és C-vitaminban.

A köznyelvben borsmustárnak is hívott, maximum 50 cm magasra megnövő, egynyári növény a keresztesvirágzatúak - latinul: Brassicaceae - családjába tartozik.

Csakúgy, mint a család más tagjai - például a brokkoli, a káposzta, a karfiol -, a rukkola is antioxidáns hatású növény. Az Institute of Food Research - táplálkozástudományi kutatásokkal foglalkozó szervezet - vizsgálatainak tanúsága szerint a keresztesvirágzatúak fogyasztása során egy bizonyos AITC nevű enzim szabadul fel a testben, ami gátolja a rákos sejtek szaporodását.

A gyermekláncfűvel is rokonságban álló rukkola - az ismertebb pitypanghoz hasonlóan - természetes méregtelenítő tulajdonságú. Kiváló vese-, illetve vértisztító hatással rendelkezik, kiválasztja a hízásért felelős méreganyagokat a szervezetből.

A levél mellett a növény csírája is hasznos kiegészítője lehet a méregtelenítő diétának: segít eltávolítani a sejtek között felhalmozódó folyadékot, csökkenti a koleszterinszintet.

Termesztése viszonylag egyszerű: a tavaszi vetésű rukkola félárnyékos helyen, az őszi vetésű naposabb, szélvédett területen érzi jól magát. Jól megfér a zellerrel és a babbal, ám a hagyma és a fokhagyma szomszédságát kerüld.

Vetéskor a magokat a talaj felszínére szórd, majd takard be a sort, és kelésig tartsd nedvesen a földet. Ezt követően a növény mérsékelt öntözést igényel. A kihajtó fiatal leveleket folyamatosan szedheted."

(www.femina.hu)

Remélem, akinek van kertje, kedvet kapott ahhoz, hogy rukkolát ültessen.

Saját és a bolti rukkolához is jó étvágyat kívánok!

Zsófi

Az új dolgok teszik az életet érdekessé, mint például az első nap az iskolában, vagy az első munkanap, de szép emlék az első randi, az első egyedül megvett ruhadarab, vagy az első egyedül elkészített étel is...

Az életben ahhoz, hogy megismerjünk új élményeket, el kell "kezdeni" azokat. Soha nem lesz szakács abból, aki nem készíti el az első ételét. Soha nem lesz párja annak, aki visszautasít minden lehetőséget, amiből randevú lenne, vagy lehetne...

A sort folytathatnám, de most inkább arról írok, hogy milyen érzés, amikor az ember kamasz gyerekei először mennek moziba a barátaikkal. Én ezen is túljutottam tegnap, megtapasztaltam, hogy ennek is eljött az ideje, és ha jó munkát végeztem eddig, akkor semmi nem fog változni az életben, csak annyi, hogy önállóbbak lesznek a gyerekeim...ami, mint tudjuk, egyfelől több szabadidő a szülőnek, de másfelől meg több odafigyelés is, meg aggódás is. Mostantól szép lassan kialakul a saját életük, a saját baráti körük, és saját programokat fognak szervezni...

Ez még persze egy hosszú folyamat lesz, és kívánok hozzá türelmet, kitartást, figyelmet, és bizalmat mindenkinek, aki hasonló helyzetben van éppen.

Zsófi

Május 31-én vége az év legszebb hónapjának, és én egy kicsit mindig szomorú vagyok ettől. Megnéztem, kik születtek ezen a szép -hónapzáró, nyárkezdő- napon, az Ikrek jegyében.

Íme:

Clint Eastwood, amerikai színész, 1930-ban született. 15 évvel később, 1945-ben látta meg a napot Fassbinder német filmrendező, aki 1982-ben nagyon fiatalon meghalt.

J.H. Bonham, a Led Zeppelin dobosa 1948-ban született, és 1980-ban halt meg.

1949. május 31-én kezdte meg földi létét Tom Berenger amerikai színész.

49 éves május 31-én Orbán Viktor miniszterelnök, aki szintén ezen a napon, és az Ikrek jegyében született 1963-ban. 

Hinnénk-e, hogy már 47 éves "A kék lagúna" tinisztárja, Brooke Shields is. Ő 1965-ben született.

1974-es, azaz 38 éves Erdei Zsolt ökölvívó.

Azt gondolnánk, hogy a sármos szépfiú, az ír Colin Farrell színész sem a 20., esetleg -maximum!- a 25. születésnapját ünnepli most május 31-én? 1976-ban született, tehát 36 éves!

Isten éltessen mindenkit, aki ezen a szép napon ünnepli a születésnapját!

Zsófi 

 A Vénusz május 16-tól június 28-ig hátrafelé halad, a kapcsolatok és a pénz jelölője a horoszkópban. Az Ikrekben szeret viccelődni, flörtölni, szórakozni járni, no de ha megváltozik a szélirány, akkor vajon mi történik ezzel a kedves, bájos szépséges Vénusszal? Kimutatja foga fehérjét? Miért is olyan különleges időszak ez? Mikre érdemes odafigyelni? 

A Vénusz nem olyan gyakran vált hátráló mozgásba, mint a Merkúr. Kb. másfél évente teszi ezt átlag 6 héten keresztül. Minden retrográd időszak a múltunkhoz kapcsolódik, egyes nézetek szerint, előző életbeli karmikus (Vénusz esetében szerelmi, pénzügyi) események kiváltódásának időszaka is lehet illetve az a terület blokkolódik, ahol a Vénuszunk áll a horoszkópunkban. Az egyik leggyakoribb tapasztalat, hogy múltbeli kapcsolatok frissülnek fel, régi szerelmek alakulnak újra, és ide tartozik még a „felmelegített leves” esete is. Lelkünk egy darabkáját visszakaphatjuk, amit korábban elveszettnek hittünk, alkalmunk lehet a korábban fel nem dolgozott fájdalmas eseményekkel mélyen szembenézni,- persze  nem fájdalommentesen.

Meglévő párkapcsolatainkban nyilvánvalóvá válhatnak a problémák, ha az adok-kapok egyensúlya már korábban megbillent, de nem tudatosult eléggé. Tolerálni nagyon nehéz, feszültséggel teli frusztrált hetek várhatóak. A valódiság a kapcsolatainkban ilyenkor válik nyilvánvalóvá, ilyenkor láthatjuk meg saját és mások valódi érzelmi viszonyulását. A külsőségek eddigre elfogynak, és kiderül, van-e valami más is még ott. Ebben az időszakban érdemes mérlegelni, és hogy kenyértörésre kerül-e a sor, az általában már a Vénusz egyenesbe fordulásakor dől el.

Bizonyos esetekben viszont nem érdemes eddig várni. Ha a másik fél csalódást okoz, nem értékel eléggé, és nem viszonozza a szereteted, búcsút inthetsz a kapcsolatnak, különösen igaz ez, ha a Vénusz a 7-es vagy a 12-es ház felett halad át. (Nyilas, Rák, Bika és Ikrek aszc. egy részét érintheti.)

A cikk folytatása a www.horoszkopelemzes.hu-n található!

Zsófi

Szinte hihetetlen, hogy az ország egyik legnagyobb sármőre a héten betöltötte a 91. életévét! Véletlen egybeesés, hogy hosszú idő óta először pont a születésnapján néztem egyik legendás szerepében: az Egri csillagokban. A fiam most tanulja a török hódoltság korát, és az órán közösen megnézték a filmet. Gyerekkorom egyik nagy kedvence volt - nagy örömmel néztem vele újra itthon, együtt a családdal! Jumurdzsák szerepében Bárdy György maga a megtestesült gonosz - és ráadásul milyen jóképű! Utána is kerestem az életrajzának - így tudtam meg, hogy 1921. május 26-án született, tehát az Egri csillagok idején már 47 éves volt. Filmes karrierje jóval hamarabb, 1947-ben, a Valahol Európában csendőrtisztjének eljátszásával kezdődött. Még korábban, kispesti gyerekszínjátszókörben lépett először színpadra. Itt fedezte fel Várkonyi Zoltán is.

1945-ben a Magyar Színháznál dolgozott. 1945–1946 között a Művész Színház tagja volt. 1946–1949 között a Vígszínházban lépett fel. 1949–1951 között a Vidám Színpad színművésze volt. 1951–1958 között a Madách Színházban játszott. 1958–1959 között a Nemzeti Színház tagja volt.

A „szocialista erkölcs” megsértése miatt ekkor eltávolították, ezért 3 évig (1959–1962) erdészként dolgozott. Ezután a kecskeméti Katona József Színházban tért vissza 1963–1964 között. 1964 óta a Vígszínház tagja. Ezt írja a színház honlapja Bárdyt tavaly, a 90. születésnapján köszöntve: "Gyuri bácsi 1964 óta a Vígszínház tagja, és összehasonlíthatatlan humora, eleganciája, stílusa az ország egyik legnépszerűbb színészévé tette. Oscar Madison a Furcsa párban, Petipont az Egy hölgy a Maximból című komédiában, Himaláj herceg Gombrowicz Operettjében, Milt a Szerelem, ó!-ban – megannyi felejthetetlen alakítás! És persze a több mint 60 filmszerep, a Valahol Európában-tól az Egri csillagokon át a Retúrig; elképesztően gazdag és sokszínű életpálya. Gyuri bácsi – erre nincs más szó – jelenség! Az elmaradhatatlan szivar, a makulátlanul csillogó cipő, a gentleman modor mellett az a vagány, szinte kisfiús mosoly és ravaszkás tekintet, az örök életszeretet."

Színházi és filmszerepei szinte felsorolhatatlanok. Álljon inkább itt egy interjúrészlet, melyet a "víg szín házon belül" című könyvből emeltem ide (szerzője Hullan Zsuzsa):

BGY: Nem tudom, találkoztál-e már olyan emberekkel, akik ha kellett, ha nem, mindig hőbörögtek, mindig szomorúak voltak és mindig másokban keresték a problémák gyökerét. Nagy igazságtalanságként élték meg az életet. Hát ez az úr egy ilyen fogvicsorgató szörnyeteg volt, én úgy éreztem. Együtt játszottunk egy darabban több százszor és ez alatt a több száz előadás alatt nem álltunk egymással szóba, de ezt a nem állok szóba szituációt én kezdeményeztem. Én a kedves, mosolygós, nevetős embereket szerettem világéletemben, nem a szigorúakat, nem az öntörvényűeket, és nem azokat, akik nem tudtak feloldódni.
K: Mi volt az első élménye, amikor világossá vált, hogy a színészettel szeretne foglalkozni?
BGY: Kispesthez kötődik, ahol sok éven keresztül éltem. Ott működött egy református ifjúsági egyesület, ahol nagyon aktív színházi műhely volt, aminek részben a vezetője voltam.
Kodolányi Földindulás c. darabja ment a Belvárosi Színházban. Az volt annak idején a legnagyobb kulturális szenzáció Magyarországon, én meg úgy határoztam, hogy mi is eljátszuk Kispesten, természetesen az én főszereplésemmel. Megtörtént. Országos sikere lett ennek a próbálkozásnak. Tizenhat-tizennyolc éves srácok voltunk. Elment a híre a produkciónak, sokan a szakma krémjéből is kíváncsiak voltak, eljöttek megnézni. Tulajdonképpen ennek alapján dőlt el az én sorsom is.
K: Itt látta Gyuri bácsit Várkonyi Zoltán is?
BGY: Igen, igen.
K: Beszélgettek?
BGY: Igen. Azt mondta, hogy sötét felhők fognak gyülekezni hazánk felett - a háborúra célzott -, de egyszer majd eloszlanak, mondta, és akkor odafigyelek majd a jövődre, mert bízom benned. Ez fantasztikus nagy lökést adott az életemnek és a reményeimnek.
K: De jött a háború. Besorozták Gyuri bácsit?
BGY: Ó, hogyne, a légierőhöz.
K: Hogy került a légierőhöz?
BGY: Saját kérésemre, mert imádtam a repülést. Amatőr pilóta voltam és amikor besoroztak, egyértelmű volt, hogy odakerülök. A háborúnak nagyon tevékeny résztvevője voltam, de erről részleteket azért nem szeretnék mesélni, mert ahányszor szóba kerül, vagy gondolok rá, nagyon felzaklat. Háromszor meghaltam abban az időben Ukrajnában.
K: Ha valakit lelőnek egy géppel, hogy mer beülni még egyszer?
BGY: Nem szívesen, de muszáj volt. Mindig volt bennem egy beteges félelem az utolsó pillanatig, de azt kénytelen legyőzni az ember, hogy életben maradjon. Szerencse, ha valakinek olyan a természete, hogy legyőzi a bajokat. Az enyém ilyen.
K: Egyszer azt tetszett mesélni, hogy álmodik a háborúról.
BGY: Igen.
K: Ezek rémálmok?
BGY: Igen. Nem tudom pontosan megfogalmazni, mert ez idegi dolog, agyi dolog… Ezek olyan soha nem feledhető negatív élmények, amiket egy életen át hurcolok magamban. Nem lehet kiirtani teljesen, mert elképesztő kemény dolgok és emlékek. A mai napig is, bár egyre ritkábban, hál’ Istennek, felriadok álmomból, mert zuhanok.
K: Újra és újra átéli mindazt, ami történt?
BGY: Igen. Előfordult. Nem egyszer.
K: Azt tetszett mesélni, hogy mikor lezuhant a géppel, először azt nézte meg, hogy megvan-e mind a két lába, megvolt, és ez azt jelentette, hogy menni kell előre.
BGY: Nem hátrafelé kell nézni, hanem mindig csak előre. Ennek a szemléletnek hasznát vettem akkor is, amikor örökre eltiltottak a színészi pályától. ..."

Bárdy, aki fiatalabb korában nagy nőcsábász volt, kétszer nősült meg. Második feleségére hatvanévesen talált rá, hatvannégy évesen lett apa, Anna lányát az élet nagy ajándékának tartja.

1958-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1983-ban érdemes művész, 2000-ben kiváló művész lett. 1991-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével tüntették ki. 85 évesen megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a csillaggal, ekkor arra a kérdésre, hogy mi az, amin változtatna életében, így válaszolt: minden úgy van jól, ahogy történt.

Remélem, még jó ideig megtartja egészségben ez a nagyon irigylendő életszemlélete!

Nóra

Észrevétlenül történt, én legalábbis nem vettem észre akkoriban, amikor elkészült az új Kopaszi gát. Pontosabban nem a gát újult meg, hanem a gáton található létesítmények.

A területet az 1838-as árvíz után kezdték átalakítani árvízvédelmi, a folyószabályozást elősegítő céllal. Az első változást a Gellért-hegytől délre húzódó töltéspart megépítése okozta, amellyel kihasították a tölcsérszerűen kiszélesedő Dunából a Lágymányosi tó öblét. 1870-ben épült meg az ún. Kopaszi párhuzammű, amelynek az összekötő vasúti híd alatt létesült medencéjét téli kikötővé kívánták berendezni.

Az előbb Lágymányosi tóként, majd öbölként létező térség a városrész kedvelt strandoló, úszó, sporthorgász és evezős terepe lett. Ez a szerep a II. világháborút követően is fennmaradt, majd az 1950-es évektől a nagyszabású beépítések során területe csökkent. Az évtizedekig itt üzemelő vendéglátó, sportolást és kikapcsolódást szolgáló létesítmények állapota a rendszerváltás után folyamatosan romlott.

2006-ban azonban néhány zűrzavaros tranzakció eredményeképpen megváltozott a helyzet (erről ebben az Index-cikkben olvashattok: index.hu/belfold/kopsold0711/). Eredetileg vízi vidámparkot, luxus lakóházakat, éttermeket ígértek a Kopaszi gátra - én nagyon örülök, hogy nem ez lett belőle. Sokkal nagyobb szüksége volt a városrésznek arra, ami lett: sok-sok zöld területre, sétára, biciklizésre, piknikezésre alkalmas, rendezett és kulturált térségre a Duna partján!

Amikor odaértünk, a férjem megjegyezte, Lisszabon egyik leghangulatosabb részén, a Santo Amaro dokkban épült étteremsor volt pont ilyen stílusú - ami nyilván nem véletlen: hiszen a viszontagságok után portugál befektetők valósították meg a Kopaszi gát mostani állapotát. Nappal igazi gyerekparadicsom: a Duna-part önmagában is izgalmas, vízbe lógó fákkal, homokos-kavicsos parttal, de a sétány menti sok jó füves terület, a játszótér, a játszóház, a sok finom étel (főtt kukorica, lángos, palacsinta...) még fokozza a hatást - és képzeljük el mindezt sokkal kulturáltabb megvalósításban, mint pl. a Római-parton, a város túlsó végén.

Este pedig semmi nem tudja felülmúlni a vízparti kis éttermek sorát, ebben biztos vagyok - még nem voltunk, de nagyon hamarosan elmegyünk oda egy vacsorára, esti korzózásra!

Nem csoda, hogy az utóbbi pár hónapban nagyon sok barátom szervezett oda programot, ma pedig a fiam osztálya kerékpáros túra keretében piknikezett a gáton. Annyira jól éreztük magunkat, hogy alig akart hazaindulni a társaság. Ajánlom nektek is, hogy mielőbb menjetek ki a gátra!

Addig is itt tehettek virtuális sétát a Kopaszin: virtualis-seta.hu/budapest/kopaszi-gat

Nóra

Nagyobbik kisfiamat baleset érte, amikor legutoljára a barátaival focizott. Szerencsére nem lett komoly baja, de be kellett gipszelni három hétre a jobb kezét. Néhány iskolában -gipsszel- eltöltött nap után elém állt gyermekem, és ezt mondta: "Anya, nagyon meg fogsz lepődni, de elmesélem, melyik tanár hogyan reagált a gipszre.

A földrajztanár (ez általános reakció!): "Legközelebb vigyázz magadra!"

Az osztályfőnök, aki némettanár egyben, és nagyon szigorú: "Jaj, most nehéz lesz ám megírni a sok évvégi dolgozatot!"

Történelemtanár: "...és ez mikor történt?"

Biológiatanár: "...melyik csont van eltörve?"

A hittantanár aggódott, és segíteni próbált tanácsokkal, hogyan lehet elkerülni a hasonló eseteket.

Az állandóan a számítógépet bűvölő matematika-számítástechnika szakos fiatal tanár bácsi pedig megtanította a fiamat egy örök bölcsességre!: "A foci olyan hobbi, amit csak a TV előtt ülve kell művelni!"

Most már ezt is tudjuk, meg azt is, hogy nem hiába lesz valakiből az, ami. Nem véletlenül választja ezt vagy azt a szakot az egyetemen a jövő pedagógus generációja.

Szép estét kívánok!

Zsófi

Bagdy Emőkétől olvastam egy nagyon egyszerű stersszcsökkentő ötletet - megosztom veletek, szerintem ez mindannyiunkra ráfér! A "villám" és a "relaxálás" látszólag ellentmondásban van egymással, de mindjárt kiderül, hogy valójában nem kellenek órák ahhoz, hogy el tudjunk lazulni!

"Álljunk föl, és végezzük el együtt ezt az egyszerű, de felettébb hasznos gyakorlatot. A villámrelaxáció lépéseit bárhol elvégezhetjük, a fő, hogy intenzíven koncentráljunk arra, amit csinálunk. Jó erősen zárjuk ökölbe a kezünket, és tartsuk fenn a feszítést – nem olyan nagyon, hogy még a körmünk is benyomódjon a tenyerünkbe, csak annyira, hogy érezzük, megfeszült az öklünk. Most hajlítsuk be a könyökünket, hogy csak úgy dagadozzanak a bicepszek! Ezután szorítsuk oda a könyökünket a bordakosárhoz. Most jön a láb, végigfeszítjük a lábunkat, a farizmok is kőkemények, húzódjunk egy kicsit fölfelé, mintha két centit nőni akarnánk, majd engedjük ki a levegőt, nyissuk szét a tenyerünket! Ennyi az egész, nyugodtan foglaljunk helyet! Amikor túl sok feszültség van bennünk, akkor csináljuk meg ezt a gyakorlatot, majd tartsunk egy kis szünetet, és ismételjük meg még egyszer. Az idegrendszer számára ugyanis természetellenes folyamat, ha túl erősen feszítjük az izmainkat, ezért automatikusan védelmezni kezdi a szervezetet, majd benyomja az 'ellazulás' parancsot. Ez az áldott kis módszer pontosan annyi feszültséget von el, hogy a maradéktól már nem betegszünk meg, nem kapunk fejfájást, azzal már meg tud küzdeni a szervezet. Szívből javaslom, hogy bárhol tör ránk a feszült állapot, használjuk rendszeresen ezt a módszert, mert csodákat tesz! " Prof. Dr. Bagdy Emőke: Hogyan lehetnénk boldogabbak?

Nyugodt, feszültségmentes napot kívánok - vagy villámrelaxálást!

Nóra

Nagy László

Ki viszi át a szerelmet

Létem ha végleg lemerûlt
ki imád tücsök-hegedût?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantu mezõvé a szikla-
csípõket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verõereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerûlt,
ki rettenti a keselyût!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!

Én is drága, Te is drága

Én is drága, te is drága, 
Egyetlen fa két virága. 

Minek nézünk mégis másra, 
Én is drága, te is drága? 

Nem egymásra, mindig másra, 
Én is drága, te is drága.

Himnusz minden időben

Te szivárvány-szemöldökű, 
Napvilág lánya, lángölű, 
Dárdának gyémánt-köszörű, 
Gyönyörűm, te segíts engem! 

Te fülemülék pásztora, 
Sugarak déli lantosa, 
Legelső márvány-palota, 
Gyönyörűm, te segíts engem! 

Siralomvölgyi datolya, 
Festmények rejtett mosolya, 
Templomon arany-kupola, 
Gyönyörűm, te segíts engem! 

Díjra korbácsolt versenyló, 
Lázadásokban lobogó, 
Csillag, dutyiba pillantó, 
Gyönyörűm, te segíts engem! 

Harctéri sebek doktora, 
Hazátlanoknak otthona, 
Mézes bor, édes babona, 
Gyönyörűm, te segíts engem! 

Piaci csarnok álmosa, 
Nyomorúságnak táncosa, 
Szilveszter-éji harsona, 
Gyönyörűm, te segíts engem! 

Béta-sugárban reszkető, 
Sok-fejű kölyket elvető, 
Tengerek habján csörtető, 
Gyönyörűm, te segíts engem! 

Minden időben ismerős, 
Mindig reménnyel viselős, 
Bájokkal isteni erős, 
Gyönyörűm, te segíts engem! 

Öröktől belémkaroló, 
Vánkosra velem hajoló, 
Varjakat döggé daloló, 
Gyönyörűm, te segíts engem! 

Iszonyattól ha szédülök, 
Ha a pimaszság rám dönög, 
Önmagammal ha küzködök, 
Gyönyörűm, te segíts engem! 

Jog hogyha van: az én jogom, 
Enyém itt minden hatalom, 
Fölveszem kardom, sisakom! 
Gyönyörűm, te segíts engem! 

Felragyog az én udvarom, 
Megdicsőül a vér s korom, 
Galambok búgnak vállamon, 
Gyönyörűm, ha segítsz engem!  

Szép napot kívánok!

Zsófi

Bubik István ma lenne 54 éves, és már nyolc éve halott. 

József Attila után szabadon mondhatjuk, hogy a mosónők és a nagy tehetségek korán halnak, mint maga József Attila, vagy Latinovits Zoltán, és Kaszás Attila, meg Bubik István.

Bubik is az a típus volt, mint Kaszás, nem lehetett róluk elképzelni, amíg éltek, hogy ők is meg fognak egyszer halni, azt meg végképp senki nem gondolta, hogy ennyire fiatalon…

Bubik István egy örökké lángoló, soha le nem higgadó őstehetség volt. Talán ez a nyughatatlansága okozta a halálát is. Örökké úton volt, misszióként járta az országot, hogy szellemiséget, magyar kultúrát, irodalmat, költészetet és szép beszédet vigyen akár még a legkisebb faluba is.

Azt vallotta, hogy meg kell erősíteni a magyar embert lelkileg, és erre a legalkalmasabb eszköz az ő kezében a költészet volt. Ritka Magyar című önálló estjével járta az országot, és magyar költők verseit vitte el ezrekhez.

Nagyon gyakran fáradtan, kevés alvás után vezette le a hosszú kilométereket, és nem hallgatott soha senkire, aki azt kérte tőle, hogy álljon meg, vegyen vissza az iramból, aludja ki magát.

A Magyar Televízió emlékműsorában Kubik Anna mesélt róla. Elmondta, hogy egy osztályban kezdték a Színművészeti Főiskolát, és egymás mellett ültek, amikor az osztályfőnökük, Kazimír Károly megkérdezte a nevüket. István kezdte a bemutatkozást: Bubik! - mondta. A mellette ülő lány következett, és ezt mondta: én meg Kubik! István szemei elkerekedtek, és azonnal megkérdezte: "Te most viccelsz?". Erre Kubik Anna ennyit válaszolt: "Nem, tényleg így hívnak!".

Akkor és ott indult legendás szerelmük, amely évekig tartott, és csak azért nem lett házasság belőle, mert Kubik Anna nyugodt, kiegyensúlyozott alkatának sok volt Bubik István örökös vibrálása. A színésznő elmondta, hogy Bubik állandóan az élet nagy kérdéseire kereste a választ, nem tudott megállni egy percre sem. Az foglalkoztatta, hogy mi az ember célja, feladata, küldetése az életben, mi a színház és a színészet feladata és szerepe, és hol az ő saját helye mint színész, és ember a világban.  

Nagyon tragikusan, hirtelen, korán és értelmetlenül lett ennek a nagy pályaívnek vége 2004 november végén.

Emlékezzünk Bubik Istvánra:

https://www.youtube.com/watch?v=BUUG--y6diE

https://www.youtube.com/watch?v=utCUj3lLZH8 

Zsófi

Ma, azaz május 18-án van az Internet Világnapja. 2002 óta van a világhálónak nemzetközi napja. Lehet erről a találmányról jót is, rosszat is mondani, de azt senki nem állíthatja, hogy nem alakította át a világot, és az elmúlt 10-15 évünket az internet.

Amikor egyetlen szó beírásával számtalan megoldást kapunk egy kérdésre, vagy hálóingben ülve jutunk hozzá a banki egyenlegünkhöz, rendelünk ebédet, vagy repülőjegyet, akkor örülünk, hogy ezt mi már megtehetjük.

Amikor viszont harcot kell vívni azért, hogy ne menjen a család szabadidős programjainak a rovására az internet, vagy hogy egyensúlyt tartson a gyerek a virtuális és a valós világ között, akkor meg gyakran mérgelődünk, meg utáljuk a technika és a tudomány ezen vívmányát.

Néhány hete olvastam, hogy szakértők és felmérések szerint a harmincas, kisgyerekes apák vannak a legnagyobb veszélyben, hogy érzelmi életüket és párkapcsolatukat megzavarja az internet, ami még erre is képes.

Ugye ez egy nagyon nehéz időszak a párok életében: az -akár- évekig tartó, meghitt, kettesben töltött időszak után megérkezik a gyerek. A helyzet gyökeresen megváltozik, asszony lefárad, a gyerek gyakran ordít, a hangulat sokszor feszült. A férfi pedig egy kis “ártalmatlan” és “ártatlan” internetes ismerkedéssel, flörtöléssel, cseteléssel kezdi oldani a stresszt.

Gyakrabban fordul elő ez a jelenség a férfiaknál –mondják a témát kutatók-, de természetesen nem csak náluk. A pszichológusok és a józan paraszti ész szerint ilyenkor kell a kezdődő folyamatokat megállítani, és visszafordítani, míg nem válik mindez visszafordíthatatlanná.

Ha ilyenkor a feleség bosszút áll, és beszerez egy másik számítógépet, hogy azon majd “sztereóban” szörfölgessen élete párjával, akkor szerintem jobb, ha nem ezzel tölti a drága szabadidejét, hanem keres magának az interneten egy jó válóperes ügyvédet…

Ha viszont nem ez a végső cél, akkor mindenki, aki ebben a cipőben jár, próbálja meg elcsalni kedvességgel, szeretettel, figyelemmel a párját a géptől. Aki próbálkozik, látni fogja, ez sokkal kellemesebb és hatásosabb megoldás, mint indulatból és bosszúvágyból végleg elrontani valamit, ami jó és fontos...

Éljen az Internet, és éljen az Internet Világnapja!

Zsófi

A Zsófia név ismertebb ünnepe szeptember 17-én van, de sokan ünneplik a nevük napját az általam ismert Zsófik közül május 15-én is.

A név görög eredetű, eredeti alakja Szophia volt, jelentése: bölcsesség.

Olyan kapcsolatra vágyik, melyben érzelmileg kötődhet. Családjában ő a domináns személyiség. Nehézséget nyughatatlansága jelenthet. Sokszor elégedetlen, ez túlhajszoltságba torkollhat nála.

Önállóan kiteljesedni, vagy másokkal sikeressé válni? Ez a nagy kérdés számára. Éreznie kell a megbecsülést, ez rendkívül fontos a Zsófiáknak! Elvárásai, maximalizmusa terhet jelenthet a családja számára, szinte kimeríthetetlen energiái - melyből a környezetének is bőven juttat - kárpótolják ezért a hozzá közelállókat.

Híres Zsófiák:

• Zsófia magyar hercegnő, I. Béla leánya
• Loozi Zsófia, Géza herceg felesége, Könyves Kálmán anyja
• Zsófia magyar hercegnő, II. Béla leánya
• Báthory Zsófia, I. Rákóczi Ferenc édesanyja
• Zsófia osztrák főhercegné, I. Ferenc József császár anyja, Erzsébet királyné anyósa
• Zsófia Sarolta bajor hercegnő
• Zsófia Friderika főhercegnő, Erzsébet királyné első gyermeke
  
• Habsburg–Lotaringiai Margit Zsófia főhercegnő
  
• Dénes Zsófia - író, újságíró
• Fodor Zsóka, színésznő
• Polgár Zsófia sakkozó
• Sophia Loren olasz filmszínésznő
• Sophie Marceau francia filmszínésznő
• Sofia Coppola amerikai filmrendező, színésznő
• Zsófia görög királyné
• Zsófia holland királyné
• Zsófia spanyol királyné
• Zsófia svéd királyné

Boldog névnapot kívánok minden Zsófiának, sok szeretettel!

Nóra

Már két évvel ezelőtt írtunk arról a néphiedelemről, hogy május 12-13-14-e környékén mindig visszatérnek a hajnali fagyok, mert a három fagyosszent, Pongrác, Szervác és Bonifác visszahozza a hideget - pontosabban a cikkben megfejtettük, hogy azért ekkorra került az ünnepük, mert a monda szerint közük volt a hideghez, fagyáshoz: kerjtanacsot.blog.hu/2010/05/17/vihar_2037

Döbbenetes, hogy idén újra hajszálpontosan Pongrác napján zuhant le a hőmérséklet nyári, kánikulai hőségből 10 fokra, sőt még hidegebbre! És miközben ezen csodálkoztam, az is szembe jutott: talán mégsem igazak a riasztó hírek a klímaváltozásról, hiszen most éppen ugyanúgy változik az időjárásunk, ahogy évszázadokkal ezelőtt változott.

Ezzel a gondolatommal egybecsengett a hír: a Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Himalája egyes eljegesedett területein nem csökken, hanem lassan növekszik a jég mennyisége. 2010-ben nagy port kavart a kijelentés, melyben azt állították, hogy a Himalája gleccserei 2035-re elolvadhatnak. Később a tudósok változtattak álláspontjukon, s azt közölték, nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat egy ilyen kijelentéshez. Most francia tudósok végeztek vizsgálatokat a Karakorum hegység hat régiójában, a Himalája nyugati részén. A vizsgálatok eredménye azt mutatta, hogy az itt található gleccserek több mint fele vagy stagnált, vagy gyarapodott az elmúlt években. A globális klímaváltozás koránt sem egyenletes és folyamatos időben. Melegedő világunkban is vannak olyan területek, ahol néhány év, vagy évtized alatt sem melegszik a légkör, sőt inkább hűl.

Mindezt csak azért írtam, hogy csökkentsem a visszatért fagyok okozta sokkot - körülöttem mindenki levert és rosszkedvű lett a nyárias hőség után vacogtató hideg szelektől. Próbáljunk úrrá lenni a szomorúságunkon, és örüljünk annak, hogy a természet igenis, úgy tűnik, egyelőre rendben működik!

Nóra

Ma szerteágazó és csapongó leszek - csak akkor olvassátok, ha nem bánjátok ezt! Magamhoz képest régen jutottam el élő zenei eseményre, de most szombaton végre egy olyan csemegét találtam, amit nem hagyhattam ki! Legalább 20 éve hallgatom a Tindersticks nevű angol "kamarapop", vagy alternatív-indie-zenekar zenéjét, és ezalatt még egyszer sem koncerteztek Magyarországon, nem volt kérdéses, hogy ott kell lennem az a38 hajón aznap este.

Most mégsem róluk fogok írni - az ő fellépésük akkora élmény volt, hogy még kérek egy kis időt, hogy megemésszem, de valószínűleg szavakba öntöm majd azt is előbb-utóbb.

Egyelőre érjétek be az előzenekarként fellépett francia zenész, Thomas Belhom dicséretével. Bevallom: sohasem hallottam azelőtt róla. Pedig ha jobban figyelemmel kísértem volna a Tindersticks pályafutását, akkor Thomas-ról is hallottam volna - ő dobolt ugyanis a zenekarban néhány évig, és a Tindersticks énekesének, Stuart Staples-nek a két szólólemezén is ő volt a dobos.

Na de hogy lehet egy dobost előzenekarként felléptetni?! A koncertterembe lépve rájövünk, hogyan: a színpad közepén ugyanis egy kis székecske áll, körülbástyázva rengeteg hangszerrel - egy régies dobfelszereléssel is, de még annyi minden mással, hogy rögtön eszembe jut a gyerekeim egy kedvenc rajzfilmje, a Pixar Studio "One Man Band" című rövidfilmecskéje:

Amikor belép a színpadra Thomas Belhom, akkor viszont nem egy zenebohócot látok, hanem egy kockás inges, töpszli, keménykötésű, "tipikus" francia férfit (velünk egy idős), aki meg a Házibuli-filmek egyik főszereplőjét hívja elő emlékeinkből: Claude Brasseurt (ő játszotta Vic papáját!). Leül a hangszerek közé, azonnal rájövünk: ő ezekkel a tárgyakkal körülbástyázza magát! Rákezd a zenére, és szinte észre sem veszi, hogy mi is jelen vagyunk. Kalimpál, ütöget, penget, gombokat nyomkod, dünnyög, régimódi kis szintetizátorával megsokszorozza a saját hangját... És ebből valami nagyon kellemes, harmonikus hangzás kerekedik - igaz, minden szám egyformának tűnik, de háromnegyed órán át ez még éppen nem válik unalmassá. Csak egyszer érzem úgy, hogy kizökkent a szerepéből: amikor a zenébe belevegyíti a Star Wars R2D2-robotjához hasonló hangsort (a férjem szerint ez csak azért volt, mert véletlenül rossz gombot nyomott meg...).

Közben azon jár az eszem, hogy milyen jó, és irigylésreméltó, hogy vannak emberek, akik életük derekán is képesek elutazni a kontinens másik végébe, és bizonyára minimális gázsiért előadni vadidegen embereknek az ő kis zenéjüket - mert Belhom zenéje nem "nagy" zene, nem katartikus, és kétlem, hogy bárki is a kedvencei közt sorolná fel. De jó kis zene!

Hazaérve utána olvasok: Belhom hippi szülőkkel, egy cirkusszal turnézva nőtt fel - a zenebohóc volta tehát innen eredhet! Utána dobosként, ritmusszekcióként számos zenekarban megfordult, Amerikában saját együttesét is megalakította - igaz, az is csak duó volt, az Amor-Belhom duo. És éppen ma jelenik meg harmadik szólóalbuma, "Rocéphine" címmel.

Hallgassatok bele több számába is - az interneten róla fellelhető felvételek pont olyan sokfélék, mint az egyénisége.

Ez a szám hangzik leginkább úgy, mint ahogy emlékeimben a koncertje él:

Itt láthatjuk zenélni is (igaz, egy gitáros is erősíti ebben a felvételben), kb. 9 perc környékén, és azután lehet a legjobban megfigyelni, hogyan váltogatja a hangszereket:

Ebben pedig jól látszik, hogyan bástyázza körül magát a színpadon:

Szeretettel:

Nóra

Pontosabban száz éve és egy napja - tegnap rengeteg megemlékezést tartottak országszerte a centenárium tiszteletére. Ez is jelzi - milyen jelentőségű alakja ő a magyar irodalomnak, annak ellenére, hogy nagyon kicsi életművet hagyott maga után.

Az Ozori és Kohanóczi Ottlikok régi nemesi családok voltak. Tagjaik közül tábornokok és magas rangú állami tisztviselők kerültek ki. Ottlik Géza apja belügyminisztériumi titkár és császári kamarás volt, akit másfél éves korában elveszített. Gézát a hagyományoknak megfelelően katonatisztnek szánták, ezért 1922-től katonai alreál- és főreáliskolákba íratták be - az ott szerzett élményeknek köszönhető a valaha íródott egyik legjobb magyar regény, az Iskola a határon.

Matematika-fizika szakon végzett az egyetemen, ám közben már publikált a Napkeletben, az Új Nemzedékben, 1939-ben Babits közölte a Nyugatban A Drugeth-legenda című elbeszélését. A háború alatt Ottlik légoltalmi szolgálatot teljesített, Budapesten való tartózkodása így lehetővé tette számára, hogy feleségével, Debreczeni Gyöngyivel együtt üldözötteket bújtasson Riadó utcai lakásukon. Itt vészelte át a zsidóüldözést, a nyilas időket a költő-barát, Vas István is.

A háború után dramaturgként dolgozott a Rádióban, 1948-ban pedig leadta a kiadónak a Tovább élők című művét, majd meggondolta magát, visszakérte kiadójától, és tovább dolgozott rajta - ebből lett 1959-re az Iskola a határon.

Közben sorsa igen hányattatottan alakult: 1948-ban örökölt 67 kh földjét azonnal, ellenszolgáltatás nélkül felajánlotta a termelőszövetkezeteknek, ebből az állam 53 hold földet fogadott el. 1949-től kezdve a megmaradt 14 kh után föld-adót kellett fizetnie („mezőgazdasági fejlesztési járulék”), s emiatt 1952-ben, noha soha nem volt nagygazda, kuláknak nyilvánították. A kitelepítéstől csak a Magyar Írószövetség közbenjárása mentette meg. A Rákosi-rendszerben uralkodó dogmatikus irodalompolitika éveiben kiszorult az irodalmi életből, fordításokból élt.

Kényszerű hallgatása 1957-ben ért véget, mikor megjelent Hajnali háztetők című kisregénye, amelynek első változatát még 1944-ben adta közre a Magyar Csillag.

1960 őszén Ottlikot kitűnő fordításaiért az angol kormány tanulmányútra hívta meg Londonba. 1969-ben megjelent elbeszéléskötetében csak a könyv címét is adó Minden megvan volt új. Az egyetlen hosszabb terjedelmű műve, amely az Iskola a határon ikerdarabjaként készült, a Buda, mely 1993-ban, az író halála után jelent meg, LEngyel Péter gondozásában.

Ottlik 1990. október 9-én Budapesten halt meg. Fennmaradt műfordításainak száma sokkal nagyobb, mint eredeti műveié. De regényei, kisregényei, novellái, tanulmányai, kisebb esszéi és kritikái együtt beleférnek öt nem túl terjedelmes kötetbe.

Kevesen tudják, hogy a bridzs világában is mekkora tiszteletnek örvend: 1937-ben már az ifjúsági bridzsválogatott tagja volt, az ekkor rendezett budapesti világbajnokságról tudósította a londoni The Times-t. Szakírói munkásságát 1936-ban kezdte a Budapesti Hírlapbridzsrovatának beindításával. Később a háború előtt és után is rövid ideig tagja volt a magyar bridzsfolyóirat szerkesztő bizottságának. Nemzetközi ismertségre 1967-ben tett szert, amikor cikke jelent meg a legismertebb amerikai szaklapban. A Nemzetközi Bridzs Akadémia ezért elsőként neki ítélte „Az év legjobb bridzs írása” díjat. Az amerikai folyóirat 1974-ben már Ottlik 10-részes cikksorozatát közölte a játéktechnika addig fel nem tárt területeiről.

Ismertsége csodálattá fokozódott, rendszeres vendége volt a bridzs világeseményeknek.

Könyvét az Adventures in card play-t angolul, Hugh Kelsey, ismert szakíróval közösen jelentette meg 1979-ben. A művet azóta is a legjobb és legnépszerűbb szakkönyvek között tartják számon. Magyarul 1994-ben, Ottlik halála után jelent meg Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein címmel, Homonnay Géza és Kelen Károly fordításában.

A 100. évforduló alkalmából a Magyar Rádió május hetedikén kezdte sugározni a Buda című regényből készített sorozatot. A szereplők: Kulka János, Széles László, Gáspár Sándor, Béres Ilona és Bozó Andrea voltak. A művet rádióra alkalmazta és rendezte: Mészáros Péter. Ugyanezen a napon indult az Iskola a határon 19 részének sugárzása.  Itt tudjátok mindkettőnek az első fejezetét meghallgatni: hangtar.radio.hu/kossuth#!#2012-05-07

Ez pedig egy jó idézet az Iskola a határon-ból:

"A világ nem ért másból, mint a hangos, elnagyolt, durva jelekből. A látszatokból. Mindabból, aminek határozott formája van. Nagyot kell kiáltani, másképp oda sem figyelnek. Két szóból többet értenek, mint húszból; viszont százszor kell ugyanazt elmondani. Vagy jobb egy erélyes rúgás. Máskor megteszi egy kurta tréfa."

Szeretettel:

Nóra

Az elmúlt hetekben attól volt hangos a sajtó, arról szóltak a felháborodott blogbejegyzések, a facebook-hozzászólások, hogy a rendőrség fokozottan elkezdte ellenőrizni az autósok mentőládáinak szavatosságát. Ha lejárt készletet találnak a csomagtartóban, akkor súlyos bírságot szabnak ki a vezetőre, 5 és 50 ezer forint közötti összegekről szóltak a hírek!

Az alapproblémához nem nagyon tudok mit hozzátenni, arról már mindent megírtak mások - a lényeg: a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet tételesen felsorolja, hogy a járműben milyen tartalmú elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. Az elsősegélynyújtó felszerelés tartalma személygépkocsi esetén a következő:

- steril gyorskötöző pólya (10 cm × 5 m): 4 db
- steril gyorskötöző pólya (5 cm × 5 m): 2 db
- steril mull-lap (6 × 6 cm/100 lap): 2 db
- egyenként csomagolt vágott mullpólya (10 × 5 m): 4 db
- steril mull-lap (50 cm × 80 cm): 3 db
- kéztisztító/fertőtlenítő lap: 4 db
- fóliakesztyű: 1 pár
- háromszögletű kendő 2 db
- biztosítótű (40 mm-es): 4 db
- ragtapasz (1,25 cm × 5 m): 1 tekercs
- olló (rozsdamentes acélból, 110–150 mm-es): 1 db
- polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat (30 ml): 1 db
- sebtapasz vágható (6 × 10 cm): 2 db
- higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez): 1 db
- gumis rögzítésű sebészeti szájmaszk: 1 db
- elsősegélynyújtás képekben: 1 db
- tartalomjegyzék: 1 db

Leggyorsabban a fertőtlenítő szavatossága jár le, általában 3 év alatt. A steril kötszereken feltüntetett szavatossági idő általában 5-8 év. Az elsősegélynyújtó felszerelést portól és víztől védett csomagolásban a járművezető számára jól hozzáférhető helyen kell a járművön tartani.

Amikor a pánik kitört, természetesen elfogytak a boltokból az elsősegélynyújtó készletek. Minden úgy történt, ahogy az hazánkban a hasonló esetekben történni szokott. 

Ami miatt mégis érdemesnek tartottam ezt az egészet arra, hogy írjak róla: a dolog pitiáner volta. Értem én, hogy a szabály az szabály. Nem tartozom azok közé az állampolgárok közé, akik hangos felháborodással szidják az országot, a rendszert, a vezetőket, ha például megbünteti őket a rendőr gyorshajtás miatt. Vagy tilosban parkolás miatt.

Én annak a híve vagyok, hogy a szabályokat és a törvényeket igenis be kell tartatni, a magyar embereket le kell szoktatni arról, hogy a régi, szocialista mentalitásnak megfelelően kiskapukat keressenek. Nagyon sok ember életét menthetné meg, ha javulna a közlekedési morál, ha felfognák az autósok, hogy a sebességhatárok nem véletlenül vannak épp annyi kilométer/órában megszabva, amennyiben. És az sincs ellenemre, hogy ha az ország anyagilag nehéz helyzetben van (mint most), akkor először a szabálytalankodóktól, törvényszegőktől, másokat veszélyeztetőktől szedjen be az állam plusz bevételt bírságok formájában. Szerintem ez helyes.

Csakhogy a mentőláda szavatossága miatti súlyos büntetés nem tartozik ebbe a kategóriába! Nyilván jobb, ha vészhelyzet esetén steril eszközökkel tudjuk ellátni a sérültet, Elfogadom, hogy szabályt kell hozni róla, hogy a lejárt eszközöket ki kell cserélni. De pont ezt ellenőrizni? Pont ezért büntetgetni? Hát mekkora társadalmi veszélyessége van annak, hogy lejárt a gézlap? Vajon hány embert érinthet az a veszély, hogy közlekedési balesetben megsérül, és a lejárt kötszertől elfertőződik a sebe? Gyanítom, aránytalanul kevesebbet, mint ahány autóst megbüntettek az elmúlt hetekben emiatt. Ha nagy a baj, akkor bármilyen eszköz megteszi - gondoljunk egy pillanatra arra, hogy pl. az afrikai országokban a kórházak higiéniája sem éri el egy átlag magyar autó tisztasági színvonalát! Mindannyian hallottunk már olyan esetekről, amikor az első, kezek ügyébe került tárggyal életet mentett valaki, még ha nem is volt steril az az eszköz...

Egyszóval ez a büntetés minden büntetések közül a legkicsinyesebb és legfölöslegesebb. Azt tanácsolnám a rendőrség ezzel foglalkozó vezetőinek, hogy ne borzolják ezzel az emberek idegeit. Annyi minden, valóban fontos dolog miatt kell úgyis bosszankodni, aggódni. Nem nyer annyit a költségvetés ezzel, hogy érdemes legyen támadási felületet adni, rosszkedvet és morgolódást okozni az amúgy is gondterhelt embereknek.

De persze a rendőrség ezzel foglalkozó vezetői nem kérnek az én tanácsomból. Úgyhogy, ha lehet, mégis cseréljétek le a lejárt szavatosságú készleteiteket.

Nóra

A mi generációnk számára a címben szereplő mondat azonnal előhívja gyerekkorunk egyik kedvenc tévéműsorának emlékeit. A gyerekeink azonban soha nem hallottak róla, ha csak nem nosztalgiázó szüleiktől. A Zsebtévét nem nagyon szokta műsorára tűzni a televízió (volt ugyan pár ismétlés az elmúlt évtizedben is, de én már nagyon régen futottam bele).

A legtöbben ma már azt sem tudják, hogy a gyerekek kedvelt szórakoztatója, Levente Péter Móka Mikiként vonult be a köztudatba - 1965-től 1980-ig vitte magával a szerepet. Később Gyabronka József lett Móka Miki. Az sem köztudott, hogy a műsor forgatókönyvét nagy költőnknek, Tóth Árpádnak az Eszter nevű lánya írta. a műsor szerkezete véleményem szerint megelőzte korát: rovatokból, állandóan visszatérő műsorblokkokból állt. Az egyik ilyen rovat volt a Zsebtévé Híradó, majd a Versmondó lány mindig elmondott egy verset - ezt nagyon szerettem, mert a kor technikai színvonalának megfelelő csodálatos trükkel a Versmondó lány abból a mesekönyv-házikóból sétált elő, amelyet Móka Miki a szemünk láttára nyitott ki! Aztán  a különös kis bábmanó, Furfangos Frigyes mester találós kérdéseket tett fel, majd Takács Bálint, a Szöllősy Irén hangján beszélő bábkisfiú valamilyen formában okult Móka Miki tanításából, Hakapeszi Maki pedig, a szemtelen bábmajom becsapta Hiszékeny Urat, akit Szuhay Balázs alakított.

Nem kötöttem volna rá nagy összegű fogadást, hogy a mai gyerekeknek érdekes lehet mindez - de legnagyobb meglepetésemre a gyerekeim ezen a héten minden este a Zsebtévéért nyúztak engem! Meséltem nekik ugyanis Hakapeszi Makiról, a csalafinta majomról, meg arról, hogy egy-két tábla csokit mindig kicsal Hiszékeny Úrból. Ez annyira érdekesnek hangzott a számukra, hogy megkértek: keressem meg a műsort az interneten, hadd lássák saját szemükkel.

Így kezdődött, és a hét minden estéjén újra előkerült a téma. Nagyon megfogta őket a maitól eltérő látványvilág, ráadásul fekete-fehérben, mert elsőre egy fekete-fehér felvételt találtam meg nekik! Szerették a poénokat is, pedig ugye egészen mások voltak azok is, mint a manapság népszerű Minimax- vagy Cartoon Network-gyerekfilmek humora.

Nézzetek meg ti is néhányat az elérhető adások közül, nosztalgiázzatok, és mutassátok meg a gyerekeiteknek is!

...és a záróvers:

Véget ért a móka mára,

zárul Miki mókatára.

De ha tetszett, nemsokára

– Tercsi, Fercsi, Kata, Klára,

s valahány név  a naptárba’ –

Eljövök még hozzátok.

Viszontlátásra, pajtások!

Felidézte: Nóra

Itt volt május elseje, és ha énekszó nem is köszöntötte, de csodaszép nyári idő igen! A hosszú hétvégén kinyitottak a strandok, megtelt a Balaton partja, a budapestiek tömege lepte el a Kopaszi gátat, a Margitszigetet, a Római partot. Vagy aki tehette, a saját kertjében hűsölt.

Nagyon jó hangulatban telt ez a pár nap, talán azt az időszakot harangozta be, ami most kezdődik, a májussal. Bár bizonyára kiderült már, hogy én nem értek az asztrológiához, de most kivételesen hadd idézzem én azt a weboldalt, amelyet Zsófi mutatott nekem, egy részletes asztrológiai elemző weboldalról van szó - a 2012-es év májusáról pedig ezt írja:

Minden olyan hónap, amelyben Nap-Jupiter együttállás szerepel, jó hónap. Ráadásul ebben a májusban nem csak a Nap és Jupiter lesz együtt (13-án), hanem a Merkúr és a Jupiter is (22-én). Ezek a napok a legalkalmasabbak arra, hogy beindítsunk az életünkben új dolgokat, és élvezzük, ahogy egyre nagyobbra nőnek.  A május 5-6-i hétvége talán nem lesz a legvidámabb, de mindenképpen megvan az értelme, célja mindannak, ami ekkor történik. Az addig hátralévő néhány napra pedig az asztrológus azt tanácsolja: ha vannak problémáink, megoldandó nem-szeretem feladataink, akkor most ne söpörjük őket a szőnyeg alá, hanem bátran nézzünk velük szembe. A legkellemetlenebb feladatot vegyük sorra elsőként - legalább hamar túlesünk rajta!

Hogy a csillagok miatt, vagy sem - azt nem tudom, de én tényleg ilyen tettre kész hangulatban vagyok most. Jót tett, hogy a hosszú hétvégén sokat mozogtam - rengeteg nagy sétát tettünk, minden nap sokat tollasoztunk a kertben, egészségesen étkeztünk, ráadásul egész nap a szabadban voltunk.

A gyerekeim is kivirultak - ilyenkor látszik  igazán, hogy a magyar oktatási rendszer bizony nagy teher a gyerekeknek, csak olyankor tudnak igazán felszabadulni, ha kapnak pár nap szünetet. Én ettől persze rádöbbentem, hogy nyakunkon a vakáció is - még nagyjából egy hónapunk van arra, hogy igazán belevessük magunkat a munkába, mert utána - táborok, nagyszülői nyaraltatások ide vagy oda - mégiscsak a gyerekekre kell leginkább koncentrálnia minden édesanyának szeptemberig. 

Ilyen nyárváró, dolgos hangulatban kívánok szép májust nektek.

Nóra

38 évvel ezelőtt, ezen a napon döntött úgy az ország egyik legnagyobb sztárja, hogy befejezi földi pályafutását. Ekkor ez már a sokadik próbálkozás volt, nem is lehet tudni, hogy utoljára valóban komolyan gondolta, hogy most és itt van a vég, vagy csak egy újabb segélykiáltás volt ez is, ahogy addig minden korábbi eset.

1974. április 30-án lett öngyilkos Szécsi Pál. 1944. március 19-én született, nagyon tragikus napon, hazánk német megszállásának a napján. Édesapját néhány hónappal később agyonlőtték, édesanyja pedig nem volt képes összetartani a családot. Nehéz gyerekkor jutott Szécsi Pálnak, ezt soha nem tudta kiheverni, és állandóan az anyát és a társat kereste a kapcsolataiban. 1956-ban édesanyja Amerikába ment, Pali és egyik nővére, Kati maradtak itthon. Nagyon szoros kötelék volt közöttük. 

Szécsi Kati gyakran megjelenik a Szécsi Pál életéről írott darab előadásain, ahol testvérét Gergely Róbert kelti életre.

1986-ban megírt Zenészballada című könyvében így jellemzi öccsét:

 „Ilyennek látták: hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi... és ez mind nem volt igaz. Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában... Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni... Ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult.”

12 évesen maradt árván, amikor anyja elhagyta az országot 1956-ban. Állami gondozottként nőtt fel. Segédmunkásként dolgozott, amikor valaki felfigyelt sármos megjelenésére, és divatbemutatóra hívták. Hamarosan az egyik legsikeresebb férfimanöken lett. A szerencse és a véletlen sodorta a kifutóra, és innen is a szerencse segíti tovább. 1965-ben fellépett a Gellért Szállóban egy divatbemutatón, majd átment a bárba, és elénekelt három dalt. Valaki megint csak felfigyelt rá, hiszen egy jelenség volt, ha énekelt, és így került el énektanárhoz.

Újabb szerencsés egybeesés, vagy véletlen, hogy éppen ebben az időben kerestek fiatal tehetségeket a Magyar Televízió Táncdalfesztiváljához. A TV könnyűzenei osztályának vezetője Szécsi énektanárát is megkérte, hogy ajánljon énekeseket a műsorba. Így került be a versenybe 1967-ben Szécsi, és lett egy csapásra országos kedvenc a "Csak egy tánc volt" című dalával. 

https://www.youtube.com/watch?v=xR2wIcF_AHc 

Aztán jöttek az olasz szerzemények Szécsi-féle adaptációi, majd a legnagyobb Szécsi-slágerek. Az első ilyen olasz dal volt Sergio Endrigo "Noé bárkája", amelyből "Kósza szél" címen lett magyar sláger. 

https://www.youtube.com/watch?v=HJNHB_V629Q&feature=endscreen&NR=1 

1972-ben találkozott a 12 évvel idősebb Domján Edittel. Szerelmük legendákat szült, titokzatos történetek keltek életre róluk. Sokan úgy gondolják, hogy Szécsi azért lett öngyilkos, mert szakított Domjánnal, aki ezután döntött úgy, hogy megöli magát. Ezt az énekes már nem bírta soha többé feldolgozni.

A történet nem ennyire egyértelmű, mert Domján Editről köztudott volt, hogy nagyon félt az öregségtől. Erre utal az a tény is, hogy egy nappal a negyvenedik születésnapja után lett öngyilkos, 1972. december 26-án.

https://www.youtube.com/watch?v=mF-bVCWJr_M

https://www.youtube.com/watch?v=g70az1hIUgM

Szécsi Pál dalait ma is hallgatják és szeretik az emberek, nekem is ő az egyik kedvencem a gyerekkoromból.

Zsófi

Egy TV-műsorban kollégái és barátai emlékeztek Kálmán Györgyre. Elmesélték, hogy műveltsége még Majort is megijesztette, és az Ember tragédiája után, amelyben Kálmánra osztotta Lucifer szerepét, soha többé nem kapott egy szerepet sem Majortól, ha ő rendezett egy darabot a Nemzeti Színházban.

Azt is elmesélték, hogy méltatlanul, igazi ok nélkül, és sértő módon vált meg tőle a Nemzeti Színház 1980-ban, sok év után. Egy fiatal rendező estére hívott össze próbát, de Kálmán Györgynek azon az estén bemutatója is volt. Fél hétkor közölte a rendezővel, hogy el kell mennie, mert színpadon kell lennie hétkor. Erre a rendező azt válaszolta, hogy ebből még baja lesz, ha nem marad.

Néhány nap múlva behívatta a színház igazgatója, majd amikor Kálmán György magyarázni kezdte, hogy neki színpadon kellett lennie este 7-kor, azt válaszolta a főnöke, hogy ettől még fegyelmit fog kapni. Kálmán György azonnal felmondott. 27 -Nemzeti Színházban töltött- év után senki nem marasztalta szeretett színházában, és ezt már soha többé nem heverte ki barátai szerint.

Tordai Teri szerint minden nő a környezetében azonnal a hatása alá került, a kolléganői nagyon szerették, nem lehetett nem érezni körülötte azt a vonzerőt, ami Kálmán Györgyöt jellemezte.

Nekem elsősorban a filmek, és a "Hanyas vagy? 28-as?" jut eszembe róla. Szilágyi György művének ő lett a hangja, felejthetetlenül!

Álljon itt Kálmán György emlékére a "Hanyas vagy?":

https://www.youtube.com/watch?v=h2vHoYyuO1I

Zsófi

Ma ünneplik a Ziták névnapjukat. Emlékezzünk meg Szent Zitáról is, akiről elmondhatjuk, hogy minden feleség védőszentje, mert ő: a háziasszonyok, háztartási alkalmazottak, házvezetőnők, cselédek, felszolgálók, pincérek és szolgálóleányok védőszentje.

Szent Zita 1218-ban született, és 1278-ban halt meg Itáliában. Gyerek volt még, amikor 12 évesen elküldték a szülei szolgálónak egy családhoz, ahol egész életében dolgozott. Fiatalon beállt a ferences rendbe, és megtanult írni-olvasni.

Vallásos életmódjával elérte a gazdáinál, hogy a kezdetben egyáltalán nem vallásos család - cselédségével együtt - buzgó kereszténnyé vált. A tisztaság erényét nagy gonddal őrizte, hűséges volt, dolgos, és szívén viselte a szegények sorsát.

Isten éltesse a Zitákat névnapjukon!

Zsófi

Esős szerda délelőtt van, tökéletesen illik a mai naphoz az "Esős vasárnap délután" című sláger Kovács Erzsi előadásában - mely az Esős vasárnap című 1962-es film nagy slágere volt. Ez a film (Keleti Márton rendezése) tette felejthetetlenné Polónyi Gyöngyi színésznőt - aki néhány napja hunyt el, 70 éves volt. Összesen 5 nagyjátékfilm őrzi az alakját, az Esős vasárnapon kívül még a Kőszívű ember fiai (melyben Editet alakította), a Fűre lépni szabad (ebben még negyedikes gimnazistaként tűnt fel), a Tanulmány a nőkről című vígjáték, és a Napló szerelmeimnek. Ezután a Thália színház tagja volt 30 évig, és néhány tévés produkcióban tűnt fel, de húsz évvel ezelőtt visszavonult. Egy kórházban végzett jószolgálati munkát idős, magányos betegeknek segítve - és a média csábításának sem engedett, nem lovagolta meg a retro-divatot. A visszavonulás nála végleges döntés volt. Utoljára 1991-ben hallhattuk a hangját a Julianus barát című tévésorozatban.

Emlékezzünk rá az Esős vasárnappal, melynek témája ma már tabunak számítana: a gimnazista Balázs Ági és Bakonyi Olga egyaránt a fiatal tanár, Kaszás Pali figyelmét igyekszik elnyerni... Mindkét lány más életszemléletű, Pali a komoly és elérhetetlennek látszó Ágiba szeret - őt alakítja Polónyi Gyöngyi. Ám rámenős felnőtt-szerelmével megijeszti a lányt, Bakonyi Olga viszont nagyon is elérhető - vele vigasztalódik a tanár úr...

Íme a híres betétdal, melyben a film fontos jelenetei is helyet kaptak:

Nóra

Néhány napja nagy élményben volt részem, Eperjes Károly verses estjét hallgathattam meg élőben. Sok magyar költő sok gyönyörű versét mondta el két óra alatt. A verseket saját gondolataival kötötte össze, nagyon érdekes volt az előadás.

Itt három verset szeretnék idézni:

József Attila:

Két Hexameter

Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.

József Attila

A számokról

Tanultátok-e a számokat?
Bizony számok az emberek is,
mintha sok 1-es volna az irkában.
Hanem ezek maguk számolódnak
és csudálkozik módfölött az irka,
hogy mindegyik csak magára gondol,
különb akar lenni a többinél
s oktalanul külön hatványozódik,
pedig csinálhatja a végtelenségig,
az 1 ilyformán mindig 1 marad
és nem szoroz az 1 és nem is oszt.

Vegyetek erőt magatokon
és legelőször is
a legegyszerűbb dologhoz lássatok —
adódjatok össze,
hogy roppant módon felnövekedvén,
az istent is, aki végtelenség
valahogyan megközelítsétek.

Ady Endre

Köszönöm, köszönöm, köszönöm

Napsugarak zugása, amit hallok,
Számban nevednek jó ize van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Zavart lelkem tegnap mindent bevallott:
Te voltál mindig mindenben minden
Boldog szimatolásaimban,
Gyöngéd simogatásaimben
S éles, szomoru nézéseimben.
Ma köszönöm, hogy te voltál ott,
Hol éreztem az életemet
S hol dőltek, épültek az oltárok.
Köszönöm az én értem vetett ágyat,
Köszönöm neked az első sirást,
Köszönöm tört szivü édes anyámat,
Fiatalságomat és büneimet,
Köszönöm a kétséget, a hitet,
A csókot és a betegséget.
Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek
Másnak, csupán néked, mindenért néked.
Napsugarak zugása, amit hallok,
Számban nevednek jó ize van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,
Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm
S hogy te leszel a halál, köszönöm.

https://www.youtube.com/watch?v=tE35KnWvr6k&feature=related

https://www.youtube.com/watch?v=UFzXMzBPId0&feature=related 

Zsófi

A héten író-olvasó találkozón voltam a városi könyvtárban. Napjaink egyik legnépszerűbb magyar gyerekkönyv-írója, Berg Judit találkozott rajongóival - köztük az én fiammal, akit kíváncsiságból én is elkísértem.

Zsúfolásig megtelt a gyerekkönyvtár terme, a csilláron is gyerekek lógtak. Majdnem mindegyikük kezében ott pompázott legalább egy saját példány az írónő műveiből - de sokan teljes sorozatokat hoztak el dedikáltatni.

A legtöbben Rumini, az egérmatróz miatt jöttek el. Rumini kalandjai immár öt részben kápráztatják el az iskolás korúakat - nagy élmény volt látni-hallani, mennyire naprakészek az ifjú olvasók a történetből, a szereplők személyét illetően, egyfolytában jelentkeztek, és jobbnál jobb kérdéseket tettek fel az írónőnek. Leginkább az érdekelte őket, hogy "hogy találtad ki...?", és az is nagyon izgalmas kérdés volt számukra, hogy melyik szereplő miért pont azt a nevet kapta, amelyiket! Az írónő meg is mutatta módszerét - a gyerekeknek saját nevükből kellett beszélő nevet képezni, élvezték a játékot, és jópofa ötletekkel álltak elő.

A "hogy találtad ki?"-re is elég kézenfekvő válasza volt az írónőnek: Berg Judit ugyanis négy gyermekes anyuka! Rumini története egy unalmas napon született, amikor egyik kislánya azzal nyaggatta őt: "anyu, mesélj valami egereset!", neki viszont épp valami kalandosat-fordulatosat volt kedve mesélni - így, hogy mindkettőjüknek igaza legyen, Rumini egeres-kalandos meséje formát öltött.

A jelenlévők exkluzív információhoz is jutottak - azt ugyanis, hogy miért lett a főszereplő neve pont Rumini, csakis akkor volt hajlandó elárulni az írónő, amikor a városi televízió kameráját kikapcsolta az operatőr, és még az összes jelenlévő is megígérte, hogy nem mondja el a sajtó egyetlen képviselőjének sem a megfejtést! Ezt a titkot tehát én is megőrzöm, csak négyszemközt adhatom tovább nektek is!

A jó humorú Berg Judit csaknem egy órán keresztül beszélgetett olvasóival, utána még legalább fél órán át szorgalmasan osztogatta az autogramot a fáradó, de továbbra is lelkes gyerekeknek.

Az egész esemény megerősítette bennem: igenis olvasnak még a gyerekek, nem érik be az egyre terjedő internetes játékokkal! A jó történetek, az igényesen, magas irodalmi színvonalon megírt művek utat találnak hozzájuk. Azt a szellemi izgalmat, amit egy jó mese olvasása okoz bennük, nem pótolja még ma sem semmi!

Berg Judit honlapján találtok információt róla és a műveiről: www.bergjudit.hu/

A Magyar Színházban pedig a Rumini színpadi változatát is megnézhetitek (a fiaim gyereknapra ezt a színházjegyet kapják a nagymamájuktól, majd beszámolok az előadásról is!).

Nóra