Az év vége egy megosztó filmet hozott a moziba járóknak: a Mátrix alkotói megfilmesítettek egy nagy regényt, David Mitchell művét, a Felhőatlaszt. A könyvet nem olvastam, sőt, a szerző másik két könyvét sem - egy fiatal angol íróról van szó, aki azonnal sikerkönyvekkel robbant be a világ irodalmi életébe. A Wachovski testvérek a saját pénzükből vállalták a könyv filmre vitelét, mert a nagy stúdiók nem bíztak benne, hogy sikerülhet a bonyolult mű filmrevitele kellően gazdaságosan...
A filmet látva megértem: ha jól számolom, hat különböző idő- és történetsíkon játszódik, méghozzá egymástól nagyon távol eső síkokban: a legrégebbi az 1800-as években, az utolsó szál a jövőben! A főszerepeket minden szálon ugyanazok a színészek játsszák, Tom Hanks, Hugh Grant, Halle Berry, Jim Broadbent a legismertebbek közülük. Maszkkal sokszor felismerhetetlenek!
A film körüli viták lényege: üres frázispuffogtatás a Felhőatlasz, Coelho-szerű bölcsességekkel megtűzdelve, a reinkarnáció és más ezoterikus tanok katyvasza - avagy egy szép mese arról, hogy minden mindennel összefügg, hogy a tetteink talán még több száz év múltán is hatással vannak mások életére, hogy a nagyobb jó érdekében sokszor a saját érdekeink ellen kell cselekednünk...?
Én az utóbbit láttam a filmben, ezért ajánlom nektek is. A közel 3 órás film alatt nem unatkoztam egy percig sem, hiszen a gyorsan váltogatott síkok miatt végig oda kellett figyelni, hogy összeálljon a kép.
Tapasztalatom szerint azoknak nem tetszett, akik nem vették a fáradságot, hogy a szálakat kövessék a film teljes hosszán át, és akik nem akarják azt hallani, hogy a Föld milyen végzet felé száguld, ha minden úgy megy tovább, ahogy eddig...
Az igaz, hogy néhol kicsit szájbarágósan kapjuk a bölcs mondatokat - de ezt el lehet viselni a szépen összefont hat történet, a látvány, és a jó színészek kedvéért.
Nóra
Az advent a karácsonyra várakozás időszaka - ezt a várakozást jeleníti meg fizikai valójában az adventi kalendárium. A 19. századi német lutheránusok kezdték el használni, eleinte csak egy-egy krétavonás formájában, amivel számolták a karácsonyig hátralévő napokat - később minden napra jutott egy-egy újabb vallásos témájú kép, melyet kifüggesztettek. A nevével ellentétben nem adventkor kezdjük el a számolást, hanem december 1-én. Így karácsonyig összesen 24 képnek kell összegyűlnie, vagy az újabb formájában ennyi ablakocskának kell kinyílnia.
Kaptam egy nagyon érdekes youtube-linket egy ismerősömtől: hozzáférhetővé tették a megosztó-oldalon a Moszfilm Stúdió archívumát!
Jobban szeretek a születésnapjukon megemlékezni azokról a tehetséges, híres, fontos személyekről, akik jelentenek nekem valamit. Most mégis kivételt teszek, mert olyan sok ismerősöm emlegette fel, hogy éppen 75 éve, 1937. december 3-án este indult sétálni József Attila Szárszón, amikor az állomáson áthaladó 1284. számú tehervonat halálra gázolta. Halálának körülményeiről azóta is vita folyik, van, aki szerint véletlen baleset történt, mások öngyilkosságát valószínűsítik.
Nem árt azért tudni, mi értelme volt az egésznek, miért is alapította meg eredetileg hercegségét Paddy Bates: egy kalózrádiót akart ott üzemeltetni. Előzőleg, még eredeti hazájában a Radio Essex tulajdonosaként egy másik tengeri erődről sugározta adását, de a brit hatóságok megbüntették, mert az a brit fennhatóságon belül esett 3 mérfölddel. Ekkor települt át Sealandre, ám teljesen fölöslegesen, ugyanis a britek kiterjesztették a kalózrádiósugárzás tilalmának területi hatályát további néhány mérfölddel - s így már Sealand is a tilalom alá esett.
Blogunkon nagyon sokszor írtunk már róla, Zsófinak és nekem is első számú kedvencünk Szabó Magda. 